CSÖBÖR KATALIN
CSÖBÖR KATALIN
CSÖBÖR KATALIN, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámolót megtárgyalta, és azt szinte egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta. Ez a többpárti - ha úgy tetszik - konszenzus talán annak is köszönhető, hogy a politikai élet szinte minden szereplője elismeri a kormány felzárkóztatáspolitikáját, a hazánkban élő nemzetiségekkel való együttműködést.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a következőt állapítja meg: a kormány kétévente legalább egy alkalommal áttekinti a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol. Ennek a törvényi kötelezettségnek eleget téve a kormány a 2009. év február és 2011. február közötti időszakra vonatkozóan egy 169 oldalas dokumentumot nyújtott be az országgyűlésinek. Az alaptörvény elfogadása óta bizonyos, hogy a kisebbségeket elnevezésükben is nemzetiségként kezeljük a jövőben. Az elnevezés szemléletmódváltást is takar, amely az utóbbi időben a felzárkóztatáspolitikában is érzékelhető.
A kétéves időszakot alapvetően két részre kell osztani, ugyanis meggyőződésem, hogy a kormányváltás óta a nemzetiségek helyzete jelentős mértékben javult. Ezen állításomat pedig a következőkkel alá is támasztom: az Országgyűlés 2010. május 20-i ülésnapján módosította a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt. Az új jogszabály alapján az alkotmány rögzíti, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére a 200 főben meghatározott országgyűlési képviselői létszám felett további, legfeljebb 13 képviselő választható. Ennek a lehetőségnek a megteremtése egy olyan előrelépés a magyarországi nemzetiségek életében és érdekképviseletében, amelyre az ország életében még nem volt példa, egyben példaértékül szolgálhat a környező államoknak is.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretében létrejött az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság, amelynek hatáskörébe tartoznak a nemzetiségek ügyei, valamint a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárság. E szervezeti egység felelősségi körébe tartozik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük kiemelten a romák társadalmi integrációjának koordinálása. Ennek a szervezeti egységnek a munkájához szorosan kötődik az európai roma stratégia kezdeményezése, kidolgozása és az elfogadás elősegítése, amely tevékenységéért az államtitkárságot köszönet illeti.
A kormányzati beszámoló szerint a beszámolási időszak nemzetiségpolitikai szempontból legjelentősebb eseménye az országgyűlési és a kisebbségi önkormányzati választások megrendezése volt. A választások újra megerősítették, hogy maga a nemzetiségi önkormányzatiság megfelel a hazánkban élő nemzetiségi közösségek önszerveződéssel kapcsolatos elképzeléseinek. Ugyanakkor ismét nyilvánvalóvá váltak a rendszer hiányosságait megerősítő visszaélések, és nagy hangsúlyt kapott az úgynevezett etnobiznisz-jelenség megszüntetésének igénye. Ennek kiküszöbölésére megfelelő jogszabályi előírásokat kell alkotni a jövőben, tovább növelve a választás és a választhatóság tisztaságát. Azonban megjegyezném, hogy a kisebbségi önkormányzatok működésének pénzügyi átláthatósága a törvényi módosításoknak is köszönhetően az önkormányzati választások óta jelentősen növekedett.
Felhívnám a tisztelt Ház figyelmét a nemzetiségi választásokkal kapcsolatban is, hogy a törvényhozás előtt álló feladatot szintén az alaptörvény rögzíti, amely kimondja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. A kormány jogalkotási programjának is köszönhetően ezen kötelezettségünknek még ez év folyamán eleget tehetünk.
A közelmúlt törvényhozása erősítette és biztos jogszabályi alapokra helyezte a nemzetiségek társadalmi részvételét, az együttműködés elősegítését, a rájuk vonatkozó normák előkészítése kapcsán. Ugyanis komolyan gondoljuk, amit a nemzeti hitvallásban lefektettünk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Nemzeti kultúránk része pedig a hazánkban élő nemzetiségek kultúrája is, ezért feladatunk ezek ápolásának, művelésének és népszerűsítésének elősegítése, aminek a beszámoló alapján a kormányzat igyekszik is eleget tenni, legyen szó oktatásról, vagy a médiában történő megjelenés támogatásáról.
Itt szeretném felhívni azon állampolgárok figyelmét, akik még nem töltötték ki a népszámlálási kérdőívet, hogy éljenek alkotmányos jogukkal, és vállalják önazonosságukat, a valamely nemzetiséghez való tartozást. Ez ugyanis nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy további pontos képet kapjunk a Központi Statisztikai Hivatal segítségével az ország nemzetiségeinek létszámáról, társadalmi helyzetéről, amelyhez kapcsolódóan megjegyezném, hogy az elkövetkezendő években további javulást várunk és remélünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
