GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mirkóczki Ádám képviselőtársam! Tapasztalatok, előítéletek? Biztos van ilyen is, van olyan is. Engem leginkább a megoldások érdekelnek, leginkább a megoldások, azért, mert azt látom, hogy az elmúlt másfél esztendőben még inkább kisiklani látszik a történet.
(12.10)
Azt látom, hogy a marginalizálódás, a problémák koncentrálódása, mint ahogyan mondtam, főleg a leghátrányosabb helyzetű térségekben látható módon kézzelfogható. A szegénység ezekben a térségekben a mélyszegénység felé halad, a mélyszegénységből pedig nagyon sokan a nyomorba jutnak. Persze hozzá kell tenni, főleg azok, akiket személyes adottságaik révén adott esetben korlátok közé szorítottak, nincs megfelelő iskolai képesítésük és sok minden egyéb más ahhoz, hogy munkát tudjanak vállalni. De a kormány sem segíti az intézkedéseivel azt, hogy egyáltalán a normál megélhetés mindennapjai adottak legyenek.
Mondok néhány példát erre vonatkozóan. Azt, hogy önök áthárítottak minden terhet főleg a kisjövedelmű emberekre, nem fogom ragozni, de az olyan típusú megszorításokat, amelyek akár a munka világát, akár az egészségügyet, akár a közösségi közlekedést érintik, elsőre úgy tűnik, mi köze ennek ehhez a történethez - nagyon sok. Nagyon sok, tisztelt hölgyeim és uraim. Gondolják csak végig, egy olyan területen, ahol elzártan, messze a munkavégzési lehetőségektől, messze élik az emberek az életüket, ha ott a közösségi közlekedési szolgáltatás tekintetében mértékadó díjemeléseket visznek véghez, közben pedig az emberektől forrásokat vesznek el, hogyan tudják megfinanszírozni azt, hogy munkában tölthessék a mindennapjaikat, és a másik, a következő nemzedék hogyan fogja látni, mi az, hogy munka, munkatevékenység? Szóval az alapvető bajok itt vannak. Ott kellene megszorítani (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.), ahol van, s nem onnan elvenni, ahol nincs.
Köszönöm szépen.
