KULCSÁR GERGELY
KULCSÁR GERGELY
KULCSÁR GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nézzék el nekem, hogy én is a cigányságról szóló fejezetről fogok csak beszélni, de ahogyan már Mirkóczki Ádám képviselőtársam is említette, ezzel a fejezettel van a legtöbb probléma, itt érezzük a legnagyobb hiányosságokat.
A jelentés elején le van írva, hogy az önkormányzati választásokon egy cigány származású polgármestert választottak az országban, és ezzel kapcsolatban egyből beugrott nekem a közelmúltból egy sajtóhír: Gadna cigány származású polgármesterét és feleségét bilincsbe verve vitték el úgynevezett boltocskázás miatt, ez az uzsorázás egyik kifinomult módszere. Ez a kis történet is bizonyítja a magyarországi cigányságon belül tapasztalható áldatlan állapotokat.
A jelentéssel kapcsolatban, ahogyan már a bizottsági ülésen is említettem, a kiegészítő nemzetiségi normatívák elosztásával kapcsolatban is voltak problémák, ugyanis a Hajdú-Bihar megyei Hencida településen az általános iskolában száz százalékig cigány gyerekek vannak, és ez az iskola egyetlenegy fillért sem kapott a kiegészítő nemzetiségi normatívából. De ezen túl is komoly problémák vannak a jelentés ezen részével. A pozitív diszkriminációs lépéseket oldalakon keresztül ismerteti a jelentés, és szintén csatlakozni tudok Mirkóczki Ádám képviselőtársamhoz, a cigányság felelőssége szóba sem kerül azzal kapcsolatban, amilyen állapotban van ma a magyarországi cigányság. Korábban is a pozitív diszkrimináció révén olyan mesterséges áldozatszerepbe került a magyarországi cigányság, amely lehetőséget adott számára, hogy ne is kelljen törekednie érdemi teljesítményre a társadalmon belül, és a jelentés is ezt a tendenciát erősíti.
A rendőrségi alfejezettel kapcsolatban is komoly hiányosságok vannak. Idéznék a jelentésből: a cigányság és a rendőrség konfliktus- és előítélet-mentes viszonyának megteremtése nagyon fontos a jelentés szerint, illetve komoly erőfeszítéseket tettek a főkapitányságok arra, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a cigány lakossággal szembeni rendőri intézkedések szakszerűségére, jogszerűségére, illetve a roma fiatalok rendőrré válására. Ezek a legfontosabbak a jelentés szerint. Mirkóczki Ádám képviselőtársam már említette az érdi esetet, ahol négy cigány fiatalember megtámadott két intézkedő rendőrt, az egyiknek öt helyen tört el az állkapcsa. Ezzel kapcsolatban is idéznék: “Előbb legyen rend, azután lehet cigánystratégiát gyártani. A kettőnek együtt van értelme, de rend nélkül semmi az egész. Rend nélkül marad az öt helyen eltört állkapcsú rendőr, a triumfáló cigánybűnözők és a kétségbeesett és kétségbeesésében kiszámíthatatlan társadalom.” És ez az idézet nem egy jobbikos képviselőtől, illetve nem egy Jobbikhoz kötődő személytől való, hanem a Fidesz 5. számú tagkönyvével rendelkező Bayer Zsolttól.
Kérem szépen a kormánytöbbséget, gondolkozzanak el ezen a jelenségen, ugyanis nem egyedi. Mostanában egyre többet halljuk azt, hogy a cigány származású elkövetők rendőrökre támadnak. A Hajdú-Bihar megyei Bagamérban augusztusban baltával támadtak rendőrre, kis híján levágták a rendőr fejét. Ha nem sikerül elhajolnia, akkor a fejét vágják le, így - idézőjelben - “csak” a hátába állítottak baltát az elkövetők. És hogy nem a levegőbe beszélek, hogy a cigányság körében magas számban vannak bűnözők, ezt a tényt alá tudja támasztani, hogy csak Hajdú-Bihar megyében, ahol én is élek, az elmúlt két hónapban több olyan eset volt, ahol cigány elkövetők súlyos, életellenes bűncselekményeket követtek el.
Mondanék erre is néhány példát. Sárándon 30-40 fős társaság karókkal, kövekkel ostromolta meg egy 6 tagú család házát, a család három tagját agyba-főbe verték. A rendőrség előállított ugyan 12 főt, de csak csoportos garázdaság ügyében folyik a nyomozás. Rablás, rasszista támadás és gyilkossági kísérlet is történt itt, ez ügyben nem nyomoz a rendőrség.
Hosszúpályiban is súlyos eset történt. 40-50 fős cigánybanda ostromolt meg egy helyi szórakozóhelyet. Ennek az volt az előzménye, hogy egy polgárőrt és egy szolgálaton kívüli rendőrt támadtak meg az utcán.
A hajdúhadházi Bocskai-kertben ugyancsak történtek halált okozó támadások a közelmúltban, amelyekről bőszen hallgatnak a különböző médiumok.
Nyíradonyban történt fényes nappal: cigány származású férfi egy 87 éves néni házába rontott, és addig fojtogatta, ütötte az idős hölgyet, amíg el nem ájult. Súlyosan megsérült a hölgy.
Terhessége kilencedik hónapjában lévő nő rabolt ki az utcán egy idős asszonyt Derecskén, aki a támadásban súlyosan megsérült.
Nádudvaron a közelmúltban a mobiltelefonjáért vert össze és rugdosott meg két cigány gyerek egy 82 éves asszonyt szeptember utolsó napjaiban. 13 éves fiúk voltak az elkövetők.
Ezekről, nem pont ezekről az esetekről, hanem a cigányság körében lévő bűnözőkről, illetve a cigányság körében tapasztalható bűnözésről nem szól a jelentés.
Politikai hovatartozástól függetlenül mindenki egyetérthet azzal, hogy a magyar-cigány együttélés kérdése a magyar társadalom egyik, ha nem a legsúlyosabb problémája, ennek ellenére a cigányproblémát rendre hamis színben festik le, amelyben a cigányság mint szegény, szerencsétlen áldozat, a magyarság pedig mint fajgyűlölő, intoleráns agresszor jelenik meg. A jelentés ezt is erősíti.
A cigány társadalom többsége a törvények, a munka és az oktatás világán kívül él, ahonnan a jelek szerint sokuknak nem csupán lehetősége, hanem szándéka sincs a kitörésre. Erről is beszámolhatott volna a jelentés, és arról is, hogy a cigányságon belül megjelent a megélhetési gyermekvállalás, ahogyan már az előttem szóló Mirkóczki képviselő úr is elmondta, amely révén ezek a családok újabb és újabb gyermekeket vállaltak és vállalnak az ezért járó családtámogatásért.
A cigány fiatalok tömegei nőttek fel úgy, hogy a szüleiket nem látták dolgozni, ők maguk pedig nem jártak és nem járnak iskolába.
Az előbb említett esetek is bizonyítják, hogy a cigányság az ország számos pontján olyan elviselhetetlen kriminológiai nyomás alá helyezi az ott élőket, amelyet a kormányzat nem akart, nem is tudott és nem is tud kezelni. A magyarokkal szembeni agresszív cselekedeteiket nemegyszer faji indíttatás vezette és vezeti. Erről sem szól a jelentés, hogy a cigányság körében egyre nő a magyarellenesség. Manapság nem az a probléma Magyarországon, illetve kisebb probléma az, hogy cigányellenesség van, de a cigányság körében egyre nő a magyarellenesség. Erről tudnának beszélni Borsod és Szabolcs megyei pedagógusok is, hogy a cigány gyerekek körében milyen beszéd uralkodik, hogyan beszélnek ők a magyarokról; ezt is, a cigány rasszizmus kérdését is kellene vizsgálni.
(12.20)
A parlamenti pártok pedig - a Jobbik kivételével - felmutatnak egy-egy cigány képviselőt, hogy jelezzék a probléma iránti érzékenységüket, de valójában semmi érdemi lépést nem tesznek, nincs meg bennük az akarat, a bátorság vagy mindkettő. A beilleszkedni nem tudó, összeférhetetlen és oktatást nehezítő gyerekek problémájával küzdő önkormányzatokat és iskolákat a szegregáció vádpadjára ültetik, bírságolják a megoldás lehetőségének biztosítása helyett. Ez is óriási probléma, és erről sem szól a jelentés.
Mindent összegezve a lényeg az, hogy a cigánysággal kapcsolatban átfogó és mélyreható felmérést kellene készíteni, kitérve a cigány kisebbség lélekszámára, családi állapotára, demográfiai dinamikájára, iskolázottságára, bűnözéshez való viszonyára, a többségi társadalommal kapcsolatos attitűdjeire, az integrációhoz való hozzáállására. A Jobbik már javaslatot is letett az asztalra, ahogy elhangzott már: a cigány-magyar együttélést vizsgáló bizottság létrehozását, de sajnos ezt a többi parlamenti párt nem támogatta.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
