NYAKÓ ISTVÁN
NYAKÓ ISTVÁN
NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tudja, mit kaptak a falvak a maguk idejében? Egy országzászlón kívül semmit. Ennyi volt a maguk ciklusa. (Derültség a kormánypártok soraiban.)
Mondanám tovább. Azok a jelentések, amikből olvastam - sajnálom tényleg, hogy nem ismeri ezeket, államtitkár úr -, részben a II. Kisebbségi Kerekasztalról szól, onnan egy dokumentum, 2011. V. hó 9-én. Államtitkár úr, aludtak a kollégái? (Szászfalvi László: Nem aludtak.) Nem tud erről a rendezvényről? Mondanám, hogy mit mondtak ott önökre. Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság… (Szászfalvi László: Az nem a beszámolási időszakhoz tartozik.) Nem érdekli, akkor majd átnyújtom önnek. A másik a parlamentnek alárendelt, nem a kormánynak egyelőre, a parlamentnek alárendelt kisebbségi biztosról szól. Ne haragudjon, neki kellene ebben a pillanatban, és neki jobban hiszek, mint ennek a kormánynak, mert tudjuk: ne a szavaimra figyeljenek, a tetteimre. Ismeri az idézetet? Jól van.
S végül, de nem utolsósorban: konstruktivitás. Sajnos, és sajnálom, hogy nem veszik észre. A Jobbik soha nem a krízis megoldásában lesz érdekelt, hanem a krízis fenntartásában, államtitkár úr. Pont azért, mert ha a krízis megoldódna, akkor nem ülnének bent. (Szávay István: Ha tudnál olvasni, akkor tudnád, hogy nem így van.) De ha a konstruktivitásról érdeklődik, akkor kérdezze meg Fónagy János államtitkártársát arról az ominózus, egyik éjszakai nyári utolsó ülésnapról, amikor… (Szászfalvi László a fejét csóválja.) Nem emlékszik rá? (Szászfalvi László: Emlékszem, de nem tudom, hogy jön ez most ide.) Bocsánatot kellett kérnie majdnem Novák Előd úrnak, mert azt vetette Fónagy János szemére, hogy miért nyomta be az egyházügyi törvénybe a zsidó szervezeteket. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiban.)
(13.20)
Mire Fónagy János állt fel és tette helyre az egész dolgot meg Lázár János, hogy kikéri magának, azért, mert az ő szellemi elődjei kiirtották a népét. Na, erre kellene gondolni, amikor konstruktivitást említ maga a Jobbik kapcsán! Olvassa el! (Szászfalvi László: Ott voltam, képviselő úr! Miért keveri ezt a kettőt össze? Ez a politikai célja!)
