POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS
POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS
POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kisebbségi Önkormányzati Vezetők! Bizottságunk a tegnapi napon, október 17-én tárgyalta meg az előttünk levő beszámolót, amely a 2009-2011 közötti időtartamra vonatkozik. Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok 1994 óta működnek, az 1993-as, nemzeti kisebbségekről szóló törvény alapján jöttek létre, és 1994-ben jöhettek létre az első kisebbségi önkormányzatok Magyarországon.
Ez a törvény foglalja magába azt is, hogy Magyarországon 13 törvényileg létező nemzetiség él, és tudjuk azt, hogy ez nem a teljes szám, hiszen vannak olyan nemzeti kisebbségek Magyarországon, amelyek bár nemzetiségek, de a törvény alapján nem tudnak kisebbségi önkormányzatokat létrehozni.
Tudjuk azt, hogy a kisebbségi önkormányzatok a ’94-es kisebbségi választásokat követően egyre inkább szaporodtak, hiszen a számuk folyamatosan növekedett egy-egy választás alkalmával. Az eltelt időszakban mindvégig, a kétezres évek közepéig gondot jelentett a kisebbségi önkormányzatiságban, hogy a területi szintű önkormányzatok nem tudtak létrejönni. Többször próbálkozott a parlament módosítással a kilencvenes években, illetve a kétezres évek elején. Ezek a módosítások szövegileg elkészültek, de többször még a parlament elé sem tudtak bekerülni, illetve ha esetelegesen bekerültek, akkor a politikai konszenzus nem volt meg arra, hogy lényegében, lényegileg tudja a parlament módosítani a ’93-as törvényt. 2005-ben mégis sikerült ez a törvényi módosítás, így a területi szintű kisebbségi önkormányzatok létre tudtak jönni Magyarországon a 2006-os választások után.
A bizottságban nálunk is többen említést tettek, illetve utaltak az etnobiznisz jelenségre, amelyre a parlament, illetve a kormányok többször próbáltak odafigyelni, és próbáltak jelentősen a törvényben módosítani, mégis tudjuk azt, hogy az etnobiznisz jelenségét teljesen kiküszöbölni nem lehetett Magyarországon. Nagyon reméljük azt, hogy a törvényi módosítások a következő választásoknál már ezt a jelenséget nem fogják megengedni.
Szintén többen kitértek arra, hogy a nemzeti kisebbségeknek, a nemzetiségeknek nem valósult meg a parlamenti képviseletük a Magyar Országgyűlésben, illetve Magyarországon. Ez azért is fontos számunkra, mert a legtöbb szomszédos országban a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselettel bírnak, mi ezt 1992-től nem tudtuk megoldani, és nagyon reméljük azt, hogy a következő választásokra ez a helyzet már megoldódik, és a 200 fős parlamentben valamilyen formában a nemzetiségek parlamenti képviseletet fognak kapni.
A bizottságunk előtt Székely András Bertalan főosztályvezető úr ismertette a beszámolót, azt szóban is kiegészítette, amelyre ellenzéki és kormányoldalról több reakció is megfogalmazódott. A kritikák elsősorban arra vonatkoztak, illetve azokra a tényekre vonatkoztak, amelyek a beszámolóban igazából nem szerepeltek, mert azt mindenki megemlítette, hogy a beszámoló korrekt, alapos és részletes, viszont több minden nem kerülhetett be ebbe a beszámolóba, így például a kisebbségi vegyes bizottságoknak a működése, illetve azoknak a felügyelete.
Azt gondolom, hogy a kritikák ellenére, amelyek megfogalmazódtak a beszámolóval kapcsolatosan, mégis azt mondhatjuk, hogy teljesen egyhangúlag a bizottság teljes egésze elfogadta ezt a beszámolót, általános vitára alkalmasnak találta, és kéri az Országgyűlést is, hogy fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
