SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Rövid leszek, mert később még részletesebben is kifejtem a véleményemet. Az emberi jogi és kisebbségi bizottság valóban kisebbségi véleményét fogalmaztam meg egyedüli pártként, aki nem támogatta ennek a jelentésnek az általános vitáját, bár volt még egy párt, amely tartózkodott.
Mi úgy gondoljuk, hogy az 1993-ban elfogadott, nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény megalkotásakor kitűzött cél az volt, hogy a törvénnyel Magyarország példát mutasson a közép-kelet-európai térség országainak, miként lehetséges együttesen megőrizni mindazt, ami egy kisebbség közös identitását képezi, beleértve kultúrájukat, hagyományukat, vallásukat vagy nyelvüket. Magyarország a törvény elfogadásával deklarálta azon szándékát, hogy olyan kisebbségi politikát kíván megvalósítani, amely a szomszédos ország számára példaként szolgálhat. Hogy ez a cél nem teljesül, azt ez a jelentés szinte szó nélkül hagyja.
Az előttünk fekvő jelentés tökéletesen illeszkedik a törvény elfogadása óta elkészült, mindenkori kormányok által készített jelentések sorába. A jelentések nemcsak nem néztek bele a valóság tükrébe, hanem a képletes tükröt eltorzították és kifelé fordították. A kétévenként készített leltárok egyfajta kötelező gyakorlatként nem a helyzet őszinte feltárását, a teendők számbavételét szolgálják. A jelentés szövegének a kisebbségek mindennapjaihoz nincsen sok köze. Az adatok özönébe fullad az olvasó, az adatok mögött meghúzódó tények, jelenségek, folyamatok megértéséhez viszont nem kap támpontot, hiányzik az elemzés.
A jelentés, ezt ki kell mondani, nem túl igényes, jórészt összefüggéstelenül egymásra hányt információmorzsákból áll. Például, idézem: “A szakbizottság kezdeményezésére a Bács-Kiskun Megyei Cigány Önkormányzatot 300 ezer Ft, a Bács-Kiskun Megyei Horvát Önkormányzatot 350 ezer Ft, a Bács-Kiskun Megyei Német Önkormányzatot 340 ezer Ft támogatásban részesítette.” Az ilyesminek véleményünk szerint nincs helye a törzsszövegben, legfeljebb mellékletben vagy egy táblázatban.
A szövegben nincsenek megjelölve a források, ezáltal az olvasó a leírtak valódiságát nem tudja visszakeresni, ellenőrizni, pedig lett volna honnan meríteni, úgy gondoljuk.
(10.30)
Ma Magyarországon többek között a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának több intézményében komoly kisebbségkutatási tevékenység folyik. A legkülönbözőbb európai fórumok, így a kisebbségvédelmi keretegyezmény, a nyelvi charta vagy az ECRI készítenek rendszeres jelentéseket a kisebbségek helyzetéről. Árulkodó jel, hogy bár a jelentéstevő saját bevallása szerint előzetesen kikérte a megyei önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok véleményét, és a megyei jelentéseket az anyag nagy terjedelemben tárgyalja is, utóbbiaknak a szövegben nyomát sem találjuk.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának elmúlt két évben végzett munkájáról a jelentés éppen csak az ombudsman által jelzett hiányosságok és jogalkotási javaslatok említése szintjén tartalmaz állításokat. A nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetének nyomon követése terén oly sok eredményt elérő biztos munkájára történő hivatkozások szinte alig jelennek meg a szövegben.
A legmeghökkentőbb az, hogy a jelentés legfőbb forrása nem a velük élő kisebbségek mindennapos tevékenységét bemutató tudományos publikációk sora, hanem a megyei kormányhivatalok beszámolóiban szóvá tett törvénysértések. Nem szerencsés, ha a szlovák, horvát vagy éppen roma honfitársainkat, illetve az őket képviselő kisebbségi önkormányzatokat pusztán a törvénysértésekre érzékeny megyei kormányhivatalok torzító szemszögéből vizsgáljuk. Nem szerencsés, ha az Országgyűlés mintegy megrovásban részesíti őket, például - idézem - “a jegyzőkönyvek formai hiányosságai és késedelmes felterjesztése miatt”.
A rendszerváltás idején még példaértékű kisebbségi politikát igyekezett megvalósítani az ország. Így születtek a kisebbségi önkormányzatok például, hogy a szomszédaink is tanuljanak belőle. Ennek ma már nyoma sincs, vagy ha van, az ebből az irományból sajnos nem derül ki.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
