SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Kisebbségi Önkormányzatok igen tisztelt Elnökei! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Parlament! A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 60/M. §-ának a) bekezdése előírja a kormány számára, hogy kétévente tekintse át a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségek helyzetét, és arról számoljon be az Országgyűlésnek.
E törvényi kötelezettségnek eleget téve a kormány a most tárgyalt helyzetértékeléssel immár nyolcadik alkalommal készített beszámolót az Országgyűlés számára a magyarországi nemzetiségek helyzetéről. A 2010 tavaszán megtartott országgyűlési választások alapvető változásokat hoztak Magyarország közéletében. E változások a magyar kisebbségpolitika alakítását is érintik. A parlamenti választásokat követően a nemzeti ügyek kormánya megalkotta és az Országgyűlés 2011. április 18-ai ülésén elfogadta Magyarország új alaptörvényét.
Az alaptörvény mind preambulumában, a nemzeti hitvallásban, mind normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját óvja és ápolja, tiszteletben tartja történeti alkotmányának vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Az alaptörvény egyértelművé teszi, hogy Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés - nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül - biztosítja. Az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
A XXIX. cikk szerint minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi nyelvhasználathoz, névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, továbbá a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Az alaptörvény rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza, továbbá azt is, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét az alapvető jogok biztosának egyik helyettese látja el.
Tisztelt Országgyűlés! A most önök előtt levő beszámoló összhangban áll a 2010 áprilisában megtartott országgyűlési választásokat követően megalakult új kormány által meghirdetett új társadalmi szerződés, azaz a nemzeti együttműködés rendszere alapelveivel. Az új társadalmi szerződés kirekesztés helyett az összetartozásra, politikai felelőtlenség helyett a politikai felelősségre, a szélsőségek eltűrése helyett azok elutasítására és felszámolására, az állampolgári önrendelkezés korlátozása helyett annak kiterjesztésére, a jogok és kötelezettségek egyensúlyának a helyreállítására épül.
(10.00)
A nemzeti együttműködés rendszere a cigányság problémáit nemzeti ügyként, s nem pusztán szegénypolitikaként kívánja kezelni. Éppen ezért a kormány kiemelt feladatának tekinti a cigányság élet-, szociális és munkakörülményeinek javítását, társadalmi beilleszkedésének elősegítését.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott kormánybeszámoló szerkesztési és tartalmi elemeiből az alábbiakra külön is fel kívánom hívni a figyelmet.
A beszámoló a 2009. február, illetve 2011. február közötti kétéves időtartamra vonatkozóan mutatja be a nemzetiségek helyzetében bekövetkezett változásokat, illetve a kormányoknak - ebben az esetben most kormányoknak - a nemzetiségek helyzetének javítására, kisebbségi törvényben biztosított jogaik széles körű érvényesülése érdekében tett intézkedéseit. A beszámoló a tárgyalt két év változásaihoz kapcsolódóan szükség szerint ismerteti az aktuális nemzetiségpolitikai helyzet kialakulásában szerepet játszó korábbi, illetőleg közelmúltbeli előzményeket is. Legfontosabb tartalmi elemei összhangban vannak az Országgyűlés által 2005. október 17-én elfogadott, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a beszámolási időszakban a hazai nemzetiségeket érintő joganyag több szempontból jelentős változáson ment keresztül.
A beszámolót, széles körben egyeztetve a kormányzati szervezetekkel és hatóságokkal, továbbá az országos kisebbségi önkormányzatokkal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága készítette el. A beszámoló előkészítéséhez hozzájárultak a megyei önkormányzatok közgyűlései és az újonnan létrejött megyei kormányhivatalok is.
Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény történelmileg új lehetőségeket nyitott Magyarország nemzetiségi közösségei előtt. A törvény hatálybalépése óta eltelt időszak jelentős eredményeket hozott az érintett nemzetiségek életében, ugyanakkor az is elmondható, hogy szükség van a több mint tizenöt éve megalkotott törvényben foglaltak újragondolására, a civil szervezetek és a kisebbségi önkormányzatok működési hatékonyságának és jövőbeni szerepüknek az átgondolására, felülvizsgálatára. A nemzeti ügyek kormánya meg kívánja újítani a nemzet, illetve annak képviselete, az Országgyűlés és a kormány, valamint a nemzetiségek, illetve képviseleteik, elsősorban az országos kisebbségi önkormányzatok közötti partneri viszonyt. Az együttműködés új kereteinek kialakításával kívánja elérni a korábbi bizalmi viszony helyreállítását. Társadalmi párbeszéd kezdődött a nemzetiségek kultúrájának, anyanyelvének megőrzését és fejlesztését biztosító jogszabályi keretek továbbfejlesztése érdekében.
A nemzetiségpolitika jogszabályi hátterének felülvizsgálatával párhuzamosan sor kerül a terület finanszírozásának újragondolására is. A stabil és kiszámítható finanszírozás olyan igénye a közösségeknek, amelyet a kormányzat mindenképpen tiszteletben kíván tartani.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A beszámolási időszak kiemelkedő nemzetiségpolitikai eredményei közül kiemelem az alábbiakat.
A beszámolási időszak legfontosabb kisebbségpolitikai eseményeként 2010. október 3-án zajlottak le országszerte a települési kisebbségi önkormányzati választások. A nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról rendelkező 2005. évi CXIV. törvény hatálybalépése óta a nemzetiségi közösségek tagjai másodszor választhatták meg a közösségeik képviseletét ellátó testületeket. A választásra 1604 településen volt lehetőség, a 13 nemzetiség összesen 2321 testületre szavazhatott. A megtartott választásokból 2315 volt eredményes. Az eredményes választások száma 13,2 százalékos növekedést jelent a 2006-ban megtartott kisebbségi választáshoz képest. A választásokat követően a nemzetiségek képviseletére 2304 kisebbségi önkormányzat alakult meg. A szlovén nemzetiséget kivéve minden közösség esetében nőtt a megalakult testületek száma.
A területi és az országos kisebbségi önkormányzatok választását az Országos Választási Bizottság 2011. január 9-ére tűzte ki. A választáson választójoggal csak a települési kisebbségi önkormányzatok megválasztott tagjai rendelkeztek. A választások eredményeként 13, azaz valamennyi nemzetiség megválasztotta az országos önkormányzatát. Eredményesen zárult minden területi kisebbségi választás is, így a 2007. évi választások óta működő 57 önkormányzat helyett országosan 58 területi kisebbségi önkormányzat kezdhette meg működését.
A 2010. évi választások technikai előkészítése és lebonyolítása, továbbá a nemzetiségek részvétele megfelelt az elvárt követelményeknek. A kisebbségi választói jegyzékre feliratkozottak száma 12 százalékkal meghaladta a 2006. évi választás adatait.
Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a hatályos szabályozás fenntartásával a 2010. évi települési kisebbségi önkormányzati választásokon sem sikerült elérni, hogy csak ott jöjjenek létre a nemzetiségi képviselet szervei, ahol létező nemzetiségi közösség, kisközösség található. Az észlelt negatív jelenségek visszaszorítása érdekében a 2010 májusában hivatalba lépett kormánynak nem volt módja jelentősebb változások érvényesítésére, mivel a kisebbségi önkormányzati választások folyamata a korábban megalkotott választási jogszabályok alapján már 2010 első félévében megkezdődött.
A kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatban rendkívül súlyos problémaként szükséges megemlíteni, hogy 2009. január 1. és 2010. augusztus 31. napja között nem működött a helyi és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős állami szerv. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. számú, a 2011. január 1. napjától hatályos törvény módosító szabályozása értelmében a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének ellátása a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv feladata.
A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 342/2010-es kormányrendelet 2011. január 1-jétől a települési és területi kisebbségi önkormányzat differenciált működési támogatásáról szóló, 2007-ben megalkotott kormányrendelet helyébe lépő, koncepcionálisan új szabályrendszer. Az elfogadott jogszabályban a kormány meghatározta az országos kisebbségi önkormányzatok, intézményeik és a nemzetiségi média támogatására vonatkozó speciális új szabályokat, biztosította a hiányzó állami ellenőrzés feltételeit, valamint a jogosulatlan felhasználás visszakövetelhetőségét, és rendelkezik a kisebbségpolitikai tevékenység támogatása fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának fő szabályairól is. A települési és területi kisebbségi önkormányzatok differenciált működési támogatását azért kellett megváltoztatni, mert a 2007-ben megalkotott szabályozás a tervekkel ellentétben nem tudott gátat szabni a kisebbségi önkormányzati rendszerre rátelepülő etnobiznisz-jelenségnek.
(10.10)
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A beszámolási időszakban természetesen folytatódott a nemzetiségi közösségek központi költségvetési támogatása, de a 2010. évi visszaesést követően a 2011. évi központi költségvetésben 7 milliárd 751 millió forintra, azaz 7,4 százalékkal növekedett a nevesített nemzetiségi tételek összege. A beszámolóhoz tartozó mellékletek részletesen bemutatják a nemzetiségek támogatására elkülönített előirányzatokat és azok felhasználását évenkénti bontásban.
Nőtt a nemzetiségek kulturális autonómiájának megteremtése érdekében létrejött, az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása is. Az új kormány a nemzetiségi támogatások területén is új alapokra helyezte az addig működő szabályozást. A Wekerle Sándor Alapkezelő megalapításával megszüntette a korábbi párhuzamosságokat, az átláthatatlan és szétaprózott támogatások helyett forráskoncentrációt végzett el. A beszámolási időszak folyamán további nemzetiségi önkormányzati intézmények alakultak, és kezdhették meg működésüket. Így a beszámolási időszakban a támogatott intézmények közé került a pécsi August Senoa Horvát Klub, a Szerb Intézet és a szlovén tájházként működő Kühár Emlékház. Az új szabályozással megváltozott a települési és területi kisebbségi önkormányzatok differenciált működési támogatásának korábbi rendszere. 75-25 százalékos arányról egyharmad-kétharmadra módosult az általános és feladatarányos támogatás felosztása, hogy minél jobban a ténylegesen ellátott feladatokhoz igazodjon egy-egy települési, területi kisebbségi önkormányzat támogatása.
A kormányváltást követően az új kormány úgy döntött, hogy a magyar közoktatás és felsőoktatás feltételrendszerét megújítja. E folyamat részeként sor kerül a nemzetiségi nevelést, oktatást meghatározó dokumentumok, kiemelten a nemzetiségi óvodai nevelés és a nemzetiségi iskolai oktatás irányelveinek a megújítására is. A nemzetiségi oktatás támogatásában a beszámolási időszakban is fontos szerepet töltött be a nemzetiségi feladatok kiegészítő támogatására elkülönített pályázati keret. E keretből a nemzetiségi oktatási intézmények fenntartási támogatása mellett további feladatok megvalósítása is lehetővé vált: anyaországi kapcsolatok, nemzetiségi tankönyvek beszerzésének és pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevételének, továbbá a kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban szereplő közoktatási feladatoknak a támogatása. E keretből 2009-ben és 2010-ben a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium fenntartója nyert el 60-60 millió forintot, míg 2010-ben a battonyai Szerb Általános Iskola és Óvoda felújításához kapott a fenntartó helyi önkormányzat ugyancsak 60 millió forint támogatást. Az elmúlt két évben folytatódott a nemzetiségi munkatankönyvek szétválasztása tankönyvvé és munkafüzetté, továbbá a tankönyvek nemzetiségi nyelvre történő fordítása. A nemzetiségi tankönyvek fejlesztése és részben a közismereti tankönyvek nemzetiségi nyelvre történő fordítása 2009-től európai uniós források bevonásával folytatódott.
A beszámolási időszakban a hazai nemzetiségek kultúrájának gondozása az OKM Esélyegyenlőségi Főigazgatóság kulturális osztályához tartozott, 2010-től az új kormányzati struktúrában a nemzetiségi kulturális területet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkársága kezeli. A romakultúrához kapcsolódó programokat és támogatási forrásokat a “roma integráció évtizede” program stratégiai terv keretein belül határozták meg.
2011. január 1-jén lépett hatályba a közszolgálati média nemzetiségi műsorszolgáltatására vonatkozó jogi szabályozás legfontosabb elemeit tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, és az új törvény rögzíti, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás célja többek között a nemzeti és etnikai kisebbségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, anyanyelvének ápolása, a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára.
A Magyarországon élő nemzetiségek anyaországi kapcsolatait érintő kétoldalú együttműködés alapintézményei a kisebbségi vegyes bizottságok, amelyek tevékenységére kiemelt figyelmet fordítunk. Az elmúlt években valamennyi működő kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság ülésezett. A bizottságok áttekintették a két országban élő nemzetiségek helyzetét érintő eseményeket, intézkedéseket, az elért eredményeket, és ajánlásokat fogalmaztak meg a kormányok számára arra vonatkozóan, hogy milyen prioritások mentén biztosítsák az adott kisebbség kulturális autonómiájának a fejlődését.
A beszámolási időszakban Magyarország kisebbségpolitikájának alapvetései szorosan kapcsolódtak a nemzetközi, elsősorban az Európa Tanács által kidolgozott kisebbségvédelmi eszközökhöz, mechanizmusokhoz. Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményében foglaltak alapján a magyar kormány 2009-ben immár harmadik alkalommal készített országjelentést. A dokumentum tartalmaz minden olyan adatot és tényszerű információt, amely lehetővé teszi az ET miniszteri bizottsága számára, hogy átfogó képet kapjon a magyar kisebbségpolitikáról. Az országjelentésben foglaltak helyszíni értékelésére szakértőkből álló tanácsadó bizottság tett látogatást 2009. december 7-11. között Magyarországon. A tanácsadó bizottság 2010. március 18-án terjesztette be az ET részére a látogatás alapján készített értékelését, amely szerint Magyarország komoly erőfeszítéseket tett a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme, valamint a megfelelő jogszabályi keret megteremtése érdekében. A testület állásfoglalása ugyanakkor sürgeti a kisebbségek parlamenti képviseletének a megoldását, és határozott intézkedéseket szorgalmaz az intolerancia minden formája elleni fellépés terén.
A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájában foglaltakkal összefüggésben Magyarország kormánya 2009 januárjában terjesztette be az Európa Tanács főtitkára részére a nyelvi charta alapján tett vállalásai teljesítéséről szóló negyedik időszaki jelentését. A 2009. júniusi helyszíni látogatás során az ET szakértői konzultációt folytattak mind a kormányzat, mind a kisebbségek képviselőivel.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány megalakulását követően a romák integrációját segítő kormányzati koordinációs feladatainak irányítására a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretein belül társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságot hozott létre. A korábbi kormányzati feladatok egyeztetésére alakult Cigányügyi Tárcaközi Bizottság átalakult Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottsággá, míg a Roma Integrációs Tanács és Roma Irányító és Monitoring Bizottság feladatkörét a Roma Koordinációs Tanács látja el.
A jelentés bizottsági megvitatása során felmerült kérdések között felvetődtek a terület pénzügyi finanszírozási problémái. Az új kormány alapvető szándéka az volt, hogy a nemzetiségek számára biztosított támogatások ne csökkenjenek, illetve biztosított legyen azok szinten tartása. Emellett szükségesnek tartottuk a támogatások átláthatóságának a megteremtését is.
Néhány képviselő felvetette, hogy egy esetben elmaradt a kormány és a nemzetiségek közötti egyeztetés. Szeretném leszögezni, hogy a kormány kezdettől fogva partneri viszony kialakítására törekedett az országos kisebbségi önkormányzatokkal. Erről tanúskodik az azóta megkötött stratégiai partneri megállapodás, amelyet a közigazgatási és igazságügyi miniszter kötött az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. A területért felelős állami vezetők szinte havi rendszerességgel találkoztak és találkoznak az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel, kisebbségi szervezetekkel, kisebbségi civil szervezetekkel, például a jelen beszámoló előkészületei során is vagy a jogszabályok előkészítése kapcsán is.
(10.20)
A beszámoló említi a nemzetközi kapcsolatainkat megalapozó kisebbségi dokumentumokat is. A magyar kormány által az országjelentések határidőre elkészültek, és azok természetesen megtekinthetőek az érintett szervezetek honlapján.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Mindezek alapján kérem, hogy a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló, a 2009. február és 2011. február közötti kétéves időszakra vonatkozó beszámolót megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm kitartó figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
