CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tanakodtam, hogy normál felszólalásomat mondjam-e el, vagy inkább kétpercezzek, majd megpróbálom vegyíteni a kettőt, mármint tartalmilag.
Mint köztudomású, törvényi kötelezettség írja elő az Országgyűlés részére, hogy immár 13-adszor tárgyaljuk az agrárjelentést, és ezen keresztül a mezőgazdaság helyzetét. Nincs egyetlen más ágazat sem, amelynek helyzetéről az Országgyűlés ilyen mélységben tárgyalna, nincs egyetlen más tárca sem, amelyre ilyen jelentési kötelezettség hárulna. Ez is mutatja, hogy a mezőgazdaság kulcságazat, amely helyzetével, sérülékenységével a lakosság mindennapjait is befolyásolja. Felismerték ezt már a világ vezető politikusai, hiszen Nicolas Sarkozy, a francia köztársasági elnök úr éppen idén júniusban, a G20-ak agrárminiszteri csúcsán a mezőgazdaságot a világ első számú tevékenységének nevezte, amely az első választ jelenti az emberi közösségek létszükségleteire. A mezőgazdaság az az ágazat, amely a világ legnagyobb problémájára, az emberek táplálására és főleg az éhezésre választ kell hogy adjon.
Ebben az évben is több tíz millióval nőtt világszerte azoknak a száma, akiket közvetlenül fenyeget a éhezés. Az élelmiszerhiány hatalmas térségeket tesz instabillá, éhséglázadások törhetnek ki, amelyek a világgazdaságot is fenyegetik. Azt is látni kell, hogy ezek mögött az aggasztó jelenségek mögött gyakran áll az emberi kapzsiság és az ezt lehetővé tevő szabályozatlanság. Például a búza ára hat hónap alatt 2010 júliusától 140 euróról 280 euróra nőtt, majd néhány hónap alatt 225 euróra csökkent. Vajon milyen magyarázat létezhet egy ilyen áringadozásra? A tapasztalat egyértelmű, a piac szabályok nélkül nem piac többé. Szükség van a szabályokra, hiszen melyik gazdálkodó ruház be olyan ágazatba, ahol jövedelmének egyharmadát egyik napról a másikra elveszítheti.
A jelenlegi euróválság nemcsak egy súlyos válsághelyzet megjelenítése, hanem számunkra jelentős lehetőségek hordozója is. A mezőgazdaság és a minőségi élelmiszer-termelés Magyarország számára egy kitörési pont, hiszen köztudomású, hogy a világ nem tudja megtermelni, és egyre kevésbé fogja tudni megtermelni a lakói számára szükséges élelmiszert.
A polgári kormány számára a mezőgazdaság nemcsak termék-előállító ágazat, hanem életforma, a vidék megújításának záloga, a vidéki munkahelyek megteremtésének lehetősége. Helyre kell állítanunk azt a természetes állapotot, hogy a városi lakosság jár vidékre élelmiszerért, és nem a falu lakói vásárolnak a városi szupermarketekben egyébként bizonytalan eredetű élelmiszert.
Ennek megfelelően a 2010-es agrárjelentés is megújult formában készült el, és köszönjük az elismerő szavakat. Szokás a mezőgazdaságot a nemzetgazdaságban betöltött részaránya alapján megítélni, különösen akkor, ha jelentőségét akarjuk csökkenteni. A magyar mezőgazdaság részaránya a GDP-ből 2010-ben 2,9 százalék volt, amely látszólag elenyésző, azonban az előzőekben elmondottak miatt jelentősége ettől lényegesen nagyobb. Ha az úgynevezett agrobiznisz részarányát tekintjük, amelybe beleértjük az alapanyag-termelőket, gépgyárakat, vegyi üzemeket, kereskedő vállalkozásokat, ez a részarány már több mint 12 százalék, ami jelentősnek tekinthető. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a mezőgazdasággal minden ember naponta találkozik, hiszen naponta fogyaszt élelmiszert.
A 2010. év mezőgazdasági szempontból a természeti feltételeket tekintve közel állt a katasztrófához, ezt már előttem többen elmondták. Ehhez csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy a holnapi nap folyamán közigazgatási államtitkári egyeztetésre kerül az új kockázatkezelési rendszer, amelyet utána a parlament is meg fog tudni tárgyalni, és reményeim szerint 2012. január 1-jétől el is tudja fogadni, illetve működni tud az új kockázatkezelési rendszer, amely az eddigiekkel szemben - ami nem nagyon működött - a termelők és az állam mellett az üzleti biztosítókra is áthárítja a felelősséget, sőt a felvásárlókra, illetve a földtulajdonosoknak is kockázatközösséget kell vállalni az új rendszerben.
(17.00)
A növénytermesztési, állattenyésztési számokat talán nem ismertetem, hiszen nagyon sokan idéztek a jelentésből, ettől most megkímélem önöket.
A mezőgazdaságban felhasznált termelőeszközök kereskedelme 2010-ben 31 százalékkal esett vissza. Ebből kiemelkedik az új mezőgazdasági gépek vásárlása, amelyre 69 százalékkal fordítottak kevesebbet az előző évinél, nyilván ez a támogatási rendszerrel nagyon szoros összefüggésben van. Az egyéb anyagok vonatkozásában - műtrágya, növényvédő szer - nyilvánvalóan a természeti környezet hatásai, az ár- és belvíz csökkentette a vásárlásokat. A gépforgalmazás helyzete várhatóan 2013-ig nem sokat változik, hiszen az előző kormány a 6 évre elkülönített forrásokat, mintegy 1300 milliárd forintot, ennek legalábbis a nagy részét elköltötte 3 év alatt.
A jelentésből jól látható, hogy a 2010. év nem volt a mezőgazdaság sikeréve. A természeti tényezők mellett közrejátszott ebben az is, hogy a kormány fél év alatt nem lehetett képes megfordítani az előző 8 év uralkodó trendjeit. Ha majd jövőre a 2011. évi agrárjelentést tárgyaljuk, már most jelezhetem, hogy sokkal örömtelibb adatokról tudunk beszámolni, de nem is csak adatokról, hanem olyan intézkedésekről, amelyek a mezőgazdaság helyzetének stabilizálását, a mezőgazdaság újraértékelését jelentik.
Többen elmondták, és az agrárjelentésben is szerepel, hogy 2010-ben mintegy 100 milliárd forinttal kevesebb támogatást fizetett ki a kormány, és ezzel nem teljesítette a törvényben előírt kötelezettségeket. Ezzel kapcsolatosan csak annyit szeretnék elmondani, hogy nem mindegy, hogy milyen alapon hasonlítjuk össze a különböző éveket. 2010-ben választások voltak, előtte a 2009. év végén a támogatások egy jelentős részét az előző kormány kifizette, hogy mást nem mondjak, ilyen volt például az elkülönített cukortámogatás kifizetése, volt egy jelentős árfolyamnyereség, 33 milliárd forint, amelyből tej top upra hoztak előre kifizetéseket, ami önmagában nem baj, de az összehasonlítást torzítja.
Szintén szeretnék emlékeztetni arra, hogy voltak olyan agrártámogatások, amelyeket 2010 szeptemberében, ha jól emlékszem, fel kellett függeszteni, mert az előző kormány alultervezte ezeket a számokat. Ezek pont az állattenyésztéssel kapcsolatos támogatások voltak, tehát az egyes állatbetegségek kezelésével kapcsolatos támogatások, az állati hulla támogatása, az állattenyésztési támogatások, ez mind-mind torzítja az összehasonlítást. Persze, technikai része is van ennek a dolognak, de már most szeretném kijelenteni és megismételni, biztosak lehetnek, hogy egy év múlva, amikor a 2011. évi kifizetéseket hasonlítjuk a 2010. évhez, biztosan nagyon pozitív és előremutató támogatási változásokról tudunk majd beszámolni. Tehát összehasonlítani azonos bázison lehet igazából.
A kormány egyik legelső intézkedése a helyi értékesítési lehetőségek megteremtése volt, azaz, hogy a mezőgazdasági termelők és a kistermelők értékesíteni tudják termékeiket, akár a helyi közellátás számára is. Az ismertetett kedvezőtlen természeti adottságok következtében a kárt szenvedett termelők számíthattak a kormány segítségére, és a jövőben is számíthatnak. A vörösiszap-károsultak például 350 millió forintos jövedelempótló támogatásban részesültek, de kompenzációt kaptak a fagykárt szenvedettek is.
A Magyar Fejlesztési Bank a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére meghirdette az agrárforgóeszköz vis maior hitelprogramját, valamint az agrárforgóeszköz-hitelprogramot. A termelők rendelkezésére áll az Új Magyarország agrárfejlesztési hitelprogram, az élelmiszer-ipari bankgarancia program és az Új Magyarország tész forgóeszköz-hitelprogram. A 2010. évi meghirdetés után ma már az Széchenyi-agrárkártyával is élhetnek a termelők. Látva a sertéságazat leépülését, amelyet a 2010-es adatok is alátámasztanak, rövidesen a kormány elé kerül a sertéságazat fejlesztését célzó koncepció.
Napokon belül megkezdődik a Nemzeti Földalap szervezésében az a földbérleti program, amely jelentős segítséget nyújthat a helyi kis és közepes mezőgazdasági termelőknek gazdálkodásuk fejlesztésében. A program reményeim szerint jelentős hatással lesz az állatlétszám növekedésére is.
A 2010. évi agrárjelentést megtárgyalta az Agrárgazdasági Tanács, amelynek megállapításaival egyetértünk. A tanács álláspontja szerint az ágazatnak a közös agrárpolitikával összhangban új kihívásokra kell válaszolnia, ezért a tanács javasolja az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény módosítását.
Engedjék meg, hogy egy nemrégen elhangzott beszédből idézzek néhány mondatot: “Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én azt tartom, hogy Magyarország minden ellenkező híreszteléssel szemben mezőgazdasági ország. A földrajzi, természeti adottságai, a történelme, a kultúrája, a hagyományai mind-mind ezt igazolják. A magyar emberek génjeiben van a föld szeretete és a tisztelete. Mi, magyarok pontosan tudjuk, hogy a föld nem pusztán kenyeret ad az embernek, hanem közösséget, kultúrát, történetet, lelket, vagyis mindent.” Nyilván bizonyára rájöttek, hogy ezt a négy mondatot Orbán Viktor miniszterelnök úr mondta el az országos mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállítás megnyitóján, és úgy gondolom, szemben minden más korábbi miniszterelnökökkel, hogy ez igen fontos üzenetet hordoz.
Az már persze a mi dolgunk, hogy ezeket aprópénzre tudjuk váltani. Úgy gondolom, ennél jobb üzenet a mezőgazdaság számára nincsen, és már a 2012. évi költségvetés tárgyalása kapcsán ezeket a kijelentéseket aprópénzre tudjuk majd váltani. Ilyen lehet például a ma már emlegetett termálvíz-visszasajtolási kötelezettség rendezése, vagy ilyen lehet az az 54 milliárd forint, ami jelenleg betervezésre került a folyó kiadások, jövedelemtámogatások sorszám alatt, 54 milliárd forint, amely fedezi a nemzeti támogatásokat, amelyek nagy része állattenyésztést érintő támogatás, és amely fedezheti legalább az ez évi szinten az úgynevezett top up támogatásokat, amelyek nagy része, igaz, szintén a termeléstől elválasztott, de állattenyésztést érintő támogatás.
Megjelent október 12-én a közös agrárpolitika jogszabálytervezete. Úgy gondolom, a magyar elnökség alatt minősített többséggel elfogadott célkitűzések a magyar érdekekkel teljesen szinkronban vannak, vagyis az életképes élelmiszer-termelés, a fenntartható gazdálkodás a természeti erőforrásokkal, valamint a vidéki foglalkoztatás növelése mind-mind szinkronban van a magyar érdekekkel, és a jogszabály további vitái során a magyar érdekeket, a magyar gazdák érdekeit, úgy gondolom, tudni fogjuk majd képviselni. Ehhez kérjük és várjuk az önök segítségét is.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
