DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A korlátozott időre való tekintettel igyekszem nagyon összefogottan elmondani mindazt, amit egyébként ez a jelentés sokkal nagyobb terjedelemben is megérdemelne.
A jelentés legnagyobb erényének magam is azt tartom, hogy nem egy esztendőre vagy két esztendőre, hanem távlatosan igyekezett megadni azokat az összehasonlító adatokat, amelyekből ki lehet indulni. Ezért viszont bizonyos veszélyeket is magára vont kétségtelenül a tárca, hiszen jövőre, a következő évben az összehasonlító adatok már messze távlatosabban jelennek meg, és nyilvánvalóan a Ház veszi is majd a fáradságot, hogy ezekben a távlatokban vizsgálja a teljesítményeket.
Tisztelt Ház! Maga a jelentés tartalmilag, azt kell mondanom, hogy ha valaki tényleg alaposan elolvassa, azt kell lássa, hogy őszinte, olyan jellegű, ami viszont az őszinteségénél fogva bizony nagyon nehéz, azt kell mondani: talán alig-alig áthidalható helyzetet tár magunk elé. Mint kisgazda, nem mondhatok mást, mint azt, hogy Magyarországnak valóban az egyetlen és igazi nagy kitörési lehetősége a magyar termőföldre, az erre épülő feldolgozóiparra, az erre épülő szilárd, erős vidékre épülhetne. De ha valaki alaposan, még egyszer ismétlem, olvassa el ezt a jelentést, akkor azt is látnia kell, hogy ennek ma nincsenek meg az igazi adottságai.
Az első és legfontosabb ügy az, hogy tegyük tisztába azt, hogy mink van. Látni kell világosan és egyértelműen: mi az, ami nemzeti vagyon, ami az állam tulajdonában van, mennyi? Mennyi és hol? Mert az, amit most ismerünk, az minden, csak nem egy teljes körű lehetőség. Hol 1 millió 100 ezer, hol 1 millió, hol 900 ezer, a legkülönbözőbb számadatok jelentek meg az utóbbi években, amikkel számolgattunk. Most már biztos számok kellenek, és nem elégséges tudni, hogy mi van az állam tulajdonában, tudni kell azt is, hogy milyen birtokszerkezetben hol van a tulajdon. Ezt is egyértelműen látni kell, ellenkező esetben vágyálom marad csak az, amit mindannyian szeretnénk, én különösen szeretném, hogy a kis- és középbirtok megerősödjön, és a kis- és középbirtok a következőkben a vidék megtartó ereje lehessen.
Ehhez azonban föld kell. A földhöz pedig arányos és tisztességes földtulajdon és földbirtoklási lehetőség kell. Ennek a kormánynak kétharmados többsége van - vagy most, vagy soha. Vagy most tudunk olyan reformokat életbe léptetni ezen az alapvetően nemzeti érdeket szolgáló területen, vagy talán egy korszak megy el anélkül, hogy a megfelelő lépések megtörténnek. Meg vagyok arról győződve, hogy ez a kormány elkötelezetten akarja, hogy a magyar termőföld hasznosuljon és itthon hasznosuljon. Az egyik legnagyobb eredménye az elmúlt esztendőnek, hogy sikerült egy 3 éves moratóriumot elérni. De ne altasson ez el bennünket! Ezzel nem oldottuk meg a magyar termőföld védelmét - időt kaptunk, haladékot és lehetőséget.
Utalnom kell még néhány olyan nem elhanyagolható és a mezőgazdasági termelési szerkezetben, azt gondolom, hogy mindenképpen kijavításra szoruló - és talán az elkövetkezendő időkben erre mód is lesz - területre. A zöldség- és gyümölcstermesztés kétségbeejtően zuhant vissza, 18 százalékot egyetlen év alatt, 68 ezer hektárra. Melyik az a terület, ahol kis területen lehet elérni eredményt? Hát, többek között ez. De mi kell ahhoz, hogy kis területen zöldséget és gyümölcsöt lehessen termeszteni? Öntözni kellene. Ezért egy picit vitatkozom a mezőgazdasági bizottság előadójával, igen, van szó az öntözésről, de én ennél sokkal nagyobb hangsúllyal jeleníteném ezt meg.
És van még egy olyan területünk, amely kihasználatlan. Nem állhatom meg, hogy erről ne szóljak minden fórumon, és ez nem más, mint a magyar termálhő, a magyar termálvagyon, amely nélkül aligha lesz és lehetséges Magyarországon versenyképes zöldségtermesztés. El kell hárítani azt az akadályt, ami ma a visszasajtolásban jelenik meg. Világos és egyértelmű az Európai Unió immáron hozzám is eljutott álláspontja, amely szerint a víz keretirányelv betartását kérik, de nincs olyan előírás, hogy a visszasajtolás kötelező lenne. Ebből pedig az következik, hogy a kormánynak - és azt gondolom, ez nagyon gyorsan be kell következzen - meg kell hoznia azokat a döntéseket, amelyek ezt lehetővé teszik.
A jövő, meggyőződésem szerint itt van most a kezünkben, és ezt a jövőt csak közösen, közös erővel tudjuk elérni, úgy, ha megtaláljuk a helyét a kis- és középbirtoknak, ha megtaláljuk a kellő és kívánatos mértékű nagyüzemi gazdálkodásnak is a mértékét, mert árutermelés nélkül éppúgy nem tudunk majd létezni, mint ahogy nem tudunk létezni kis- és középbirtok nélkül. Ezt az egységet kell meggyőződésem szerint a következőkben ennek a kormánynak biztosítania.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
