FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság 2010. évi helyzetéről szóló J/4455. számú jelentés a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a magyar élelmiszer-gazdaság vidékfejlesztésben betöltött többfunkciós szerepére és az élelmiszer-gazdasági foglalkoztatottak létszámának kérdésére.
A termelési szempontok mellett tehát markánsan képviseli a környezeti, társadalmi, szociális és foglalkoztatási szempontokat is. A beszámoló két év helyett több, általában öt év, sőt, lehetőség szerint az uniós tagországok adatainak összehasonlításával készítette el az elemzést. Nagyobb hangsúlyt kapott a WTO-tárgyalások, a KAP-reformfolyamat, az agrárdiplomáciai tevékenység bemutatása, a családi és egyéni gazdálkodás szerepe, valamint a szövetkezési formák jelentősége.
A jelentés az agrárgazdaság 2010. évi teljesítményeiről valós képet mutat, és kritikailag értékel. A jelentés magába foglal minden olyan létező információt, amely az agrárgazdaság 2010. évi folyamatainak megismertetéséhez és nemzetgazdasági szerepének megítéléséhez szükséges. Az agrárgazdaságban 2010-ben rendkívül súlyos természeti katasztrófák következtek be, ahogy említettük korábban is: árvíz, jégeső, belvíz, vörösiszapömlés és még kisebb egyéb katasztrófák is bekövetkeztek.
Ezenkívül komoly diplomáciai sikerként könyvelhető el, hogy Magyarország további három évvel meghosszabbította a 2011-ben lejáró földmoratóriumot. A parlament által elfogadott Magyarország Alaptörvénye az agrárgazdaságra és a vidékre vonatkozó követelményeket is tartalmaz.
A jelentés a földhasználatról nem ad pontos tájékoztatást. Ellentmondásos adatok szerepelnek a különböző adatbázisokban, azt gondolom, ez mindannyiunk számára példa, hogy ezt meg kell oldanunk. Több százezer hektár nyilvántartása még mindig bizonytalan. A használatban lévő földterület 51 százalékán magánszemélyek, 40 százalékán gazdasági társaságok, 5 százalékán pedig szövetkezetek gazdálkodtak 2010-ben. A magánszemélyek által használt földterület aránya 2006-hoz viszonyítva 2 százalékkal emelkedett, a szövetkezeteké 2 százalékkal csökkent, a gazdasági társaságoké nem változott.
A földhivatalok 2322 hektár termőföld végleges, más célú hasznosítását engedélyezték, amely a 2009. évinek mindössze 67 százaléka. A végleges más célú hasznosításra engedélyezett termőföldek után 2010-ben az előző évinél 60 százalékkal több, közel 7 milliárd forint földvédelmi járulék került befizetésre a központi költségvetésbe.
(14.50)
A 2010. évi parlagfű-felderítés lehetőségeit alapvetően az ország nagy részén tapasztalt ár- és belvíz határozta meg; a földhivatalok 2010-ben 9524 hektár területen durván 6 ezer parlagfűfoltot derítettek fel.
Magyarországon a termőföldek minőségi védelmét, azaz a termőföldek termékenységének és minőségének megóvását, javítását, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzését az Állami Talajvédelmi Hatóság útján látja el. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet - az NFA-ról szóló 2010. évi törvények alapján - hatálybalépését követően 2010. szeptember 1-jén alakult meg újra. Az NFA a törvény hatálya alá tartozó ingatlanokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében jogutódja az MNV Zrt.-nek, de nem jogutód szervezet. Az NFA 2010-ben feltárta a tulajdonosi joggyakorlásba tartozó termőföldek hasznosításának struktúráját, és elkezdte kidolgozni a lejárt földhasználati jogcímű területek 2011. évi átmeneti hasznosításának módját; megalkotta a vagyongazdálkodásával kapcsolatos tervezési elveit, a birtokpolitikai irányelvre figyelemmel.
Ezek után rátérnék egynéhány gondolatban a vízelvezetés kérdésére. Hazánkban 46 155 kilométer csatorna segíti a vízelvezetést és biztosítja az öntözést, amelynek kevesebb mint ötöde vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő kizárólagos állami tulajdon. A 2010. évi rendkívüli meteorológiai viszonyok miatt országos átlagban a lehullott csapadék meghaladta az 1000 millimétert, ami folyamatos belvízvédekezést tett szükségessé a vízi létesítményekben. Alapvető szemléletváltás szükséges a racionális földhasználat, a belvíztűrés és a keletkezett károk finanszírozása területén. Itt teljesen egyetértek Turi-Kovács Béla előzetes megjegyzésével, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.
A genetikai sokféleség kérdéséről: a genetikai sokféleség hozzájárul a globális élelmezésbiztonsághoz. Ennek érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium nagy hangsúlyt fektet régi növény- és állatfajtáink mint nemzeti örökségünk megőrzésére, a hazai génbankhálózat helyreállítására. 2010. november 1-jétől két új intézményt hoztak létre, nevezetesen a tápiószelei génbankot, illetve a korábban a herceghalmi állattenyésztési kutatóintézethez tartozó gödöllői Kisállat-tenyésztési Kutatóintézetet és Génmegőrzési Koordinációs Központot. A két nagy múltú intézmény korábbi feladatai mellett ellátja a hazai növényi és állati genetikai erőforrások védelmével kapcsolatos koordinációs, illetve az új magyar génmegőrzési hálózat kialakításával kapcsolatos feladatokat.
A mezőgazdasági termelés a sokéves törekvések ellenére továbbra is, mondhatjuk azt, hogy egyoldalú, mert nem sikerült erősíteni - korábban és a mai napon is többször elhangzott -, az állattenyésztés szerepében az egyoldalú növénytermesztési sikerek és az állattenyésztés komoly hanyatlása következett be az előző időszakban és a mai napig is. A növénytermesztés aránya a mezőgazdasági bruttó kibocsátásból 2010-ben 57,9 százalékra nőtt, míg az állattenyésztés részesedése 34,2 százalékra csökkent. A mezőgazdasági szolgáltatások a teljes kibocsátás 5,8 százalékát adták, a nem mezőgazdasági, másodlagos tevékenységből pedig 2,1 százalék származott. E folyamat következményeként tovább romlanak sajnos az ágazat foglalkoztatási kilátásai, erről az államtitkár úr is tett említést.
Magyarországon 2010-ben 127 605 hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, ebből 97 854 hektár már átállt, és durván 30 ezer hektár az átállás alatt lévő terület. Az ökológiai területek nagysága uniós csatlakozásunk óta stagnált, sőt 2009 után 2010-re is csökkent. A 300 ezer hektáros célkitűzés egyelőre, úgy tűnik, hogy irreális elképzelés. A termelési szerkezetben 85 százalékot képvisel a szántóföldi termelés és rét-legelő, kissé nőtt az ültetvények aránya.
Egy másik gondolat: az állami tulajdonú erdőkben folyó gazdálkodás szakmai színvonala összességében jó, magán-erdőgazdálkodásra inkább közepes szakmai színvonal jellemző, az erdőgazdálkodók a jogszabályokban előírt erdő-felújítási kötelezettségeknek eleget tettek. 2009-2010-ben csupán 5 ezer hektárnyi új erdő telepítésére került sor, ami az új ÚMVP-ben előírt ütemterv tartását nem teszi lehetővé, sajnos. 2010-ben nem teljesültek az elvárások, a kitermelhető mennyiségnek 70 százaléka került energetikai és faipari hasznosításra. Azt hiszem, hogy maga az erdőgazdálkodás témaköre és a hasznosítás témaköre is egy olyan fejezet, egy olyan gondolatkör, amiről majd valószínűleg a bizottságon belül, bizottsági keretek között újra beszélnünk és tárgyalnunk kell.
A vadgazdálkodásról néhány gondolatot. A magyar vadgazdálkodás a kedvező földrajzi és tájegységi adottságok, a természeti erőforrások megőrzése mellett az ökológiailag átgondolt, kiegyensúlyozott szabályozás és hasznosítás alapelveit követi. A magyar vadgazdálkodás kedvező megítélése elsősorban a kiemelkedő értékű szabadterületi nagyvadállományon, valamint a jól szervezett, minőségi vadászati szolgáltatáson alapszik. Az ágazat eredményessége szempontjából meghatározó a külföldiek bérvadásztatása, a vadgazdálkodás továbbra is exportorientált, közel 25 ezer vadász fordul meg évente Magyarországon. A vadhús felvásárlása és annak az értékesítése az elmúlt év folyamán emelkedett, így úgy gondoljuk, hogy a vadhúsfogyasztás is egyre jobban be fog kerülni a magyar gasztronómia és a hétköznapi húsfogyasztás területére.
Az elmúlt években az étkezési halak előállításának tendenciája csökkenő volt, 2010-ben a tógazdasági haltermelők már nem kaphattak agrár-környezetvédelmi támogatást az extenzív halastavak fenntartásáért, ami jelentősen rontotta a szektor, az ágazat jövedelmezőségét.
Az élelmiszeriparról szeretnék néhány gondolatot még mondani. Az élelmiszeriparban működő, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások adózás előtti 51 milliárd forint eredménye 2010-ben alig változott, 2,6 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva. Az élelmiszer-feldolgozó ipar termelésének volumene 2010-ben 0,4 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitelének értéke 5,8 milliárd eurót, behozatalának értéke 3,7 milliárd eurót tett ki. Az EU-csatlakozást követő években az agrár- és élelmiszertermékek kivitele és behozatala euróra átszámolva évről évre emelkedett, 2009-ben azonban 12 százalékkal csökkent. 2010-ben a külkereskedelem 2,1 milliárd eurós exporttöbbletet eredményezett, amely 9 százalékkal meghaladja a 2008. évi kiugróan magas és 22 százalékkal a 2009. évi értéket.
Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy évek óta probléma a feldolgozott termékek kivitelének alacsony és behozatalának magas aránya, az agrár-külkereskedelem pozitív egyenlegének 74 százalékát ugyanis az alapanyagok és csupán 19 százalékát a késztermékek adták. A közvetlen értékesítés elterjedtsége erősen termékcsoport- és méretfüggő: a zöldség-gyümölcs, a bor, a tojás esetében hagyományosan magas, a tej, a hús esetében is jelentős. Jelenlegi csökkenő szerepe ellenére a közvetlen értékesítésben komoly, de szegmentált piaci lehetőség rejlik egyrészt e kereskedelem növekedésére, másrészt a magyar eredetű terméket kereső fogyasztók vásárlási szokásaira alapozva. Erről ma több alkalommal is komolyan tárgyaltunk, és szó esett róla.
Magyarország nemzeti cselekvési terve szerint a közlekedésben felhasznált megújuló energia 95 százaléka folyékony bioüzemanyag lesz 2020-ban, ebből 475 ezer tonna bioetanol és 230 ezer tonna biodízel. A cselekvési terv mind a bioetanol, mind a biodízel teljes mennyiségének hazai gyártását irányozza elő. 2010-ben 128 ezer tonna bioetanolt és 150 ezer tonna biodízelt állított elő Magyarország, 2020-ig tehát közel négyszeresére kell növelni a bioetanol és másfélszeresére a biodízel termelését. Azt hiszem, hogy ezek is azok a feladatok, amelyeket majd részben át kell gondolni; azt nem mondom, hogy talán újra is, de az biztos, hogy jelentős termelési struktúraváltozást fog okozni ezeknek a számoknak a betartása és a feldolgozottság mértéke majd a magyar agrárgazdaság területén.
(15.00)
A vidéki területek évtizedek óta fontos elemei a szakpolitikák - különös tekintettel a vidék- és területfejlesztés - formálásának. 2010-től az Európai Bizottság egységes lehatárolást léptetett életbe. Az új besorolás a korábbi településszintű népsűrűségi értékek helyett egy négyzetkilométeres négyzetrácsos felosztás alapján - 300 fő/négyzetkilométer népsűrűségű küszöbértéket alkalmazva - megyei szintet vesz figyelembe.
A vidéki területek szerepe hazánkban az új tipológia szerint is jelentősebb az uniós átlagnál, hazánkban a foglalkoztatás közel fele is a vidékhez kötődik. Ugyanakkor a gazdasági fejlődés mozgatórugója még mindig Budapest, hiszen míg a bruttó hozzáadott értéknek csak alig több mint harmada kötődik a vidékhez, egyes vidéki térségeinket a népesség öregedése és további csökkenése fenyegeti a gazdasági elmaradottság mellett. Az egyéni gazdaságokban kedvezőtlen és romló a korstruktúra, a gazdaságvezetők szakképzettségi szintje alacsony. 2010-ben az egyéni gazdálkodók 14,1 százaléka rendelkezett valamilyen mezőgazdasági alap-, közép- vagy felsőfokú végzettséggel.
A vidékfejlesztést egyrészt a központi, felülről jövő fejlesztéspolitikai beavatkozások, másrészt a vidéki életminőség javítására tett helyi egyéni és közösségi kezdeményezések, erőfeszítések határozzák meg.
A környezetvédelmi beavatkozások komplex kialakításához egységes környezeti monitoringrendszer kialakítása szükséges. A környezet- és tájgazdálkodás elve alapján folytatott mezőgazdasági művelés hozzájárul a vidéki táj fenntartásához, az élőhelyek megőrzéséhez, a fontos ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtása érdekében. Fokozottan készülnünk kell az éghajlatváltozás mérséklésére és az abból származó károk enyhítésére és helyreállítására. A jó környezeti állapot fenntartását a kölcsönös megfeleltetés, az agrár-környezetvédelmi intézkedések és a Natura 2000 területek biztosítják.
Nemzetközi kapcsolataink néhány vonatkozása. A WTO-tárgyalások célja az élelmiszer-gazdaság nemzetközi kereskedelmének további liberalizációja. A WTO-tárgyalásokon a kötelezettségvállalások módszereit, irányát és paramétereit rögzítő tárgyalási módozatok megvitatása zajlik. Magyarország érdeke, hogy a tárgyalások eredményei a KAP keretei között maradjanak.
Az Európai Bizottság 2010. november 18-án közzétette közleményét a hatékonyabb, innovatívabb, egyszerűbb és zöldebb KAP-jövőről. A radikális változtatás helyett a KAP funkciójának megőrzésére helyezik a hangsúlyt, ami egybeesik a magyar érdekekkel. A Vidékfejlesztési Minisztérium diplomáciai tevékenységének középpontjában a 2011. évi uniós elnökségi feladatokra való felkészülés állt. Minden szomszédos relációban 2010-ben sorra került a határvízi egyezmények kormánymeghatalmazotti találkozóira. A különböző gazdasági vegyes bizottságok, azok mezőgazdasági munkacsoportjai jó fórumot teremtettek az ágazati együttműködés koordinálására.
Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból és a központi költségvetésből 2010-ben összesen 533,5 milliárd forint támogatás kifizetésére került sor, ebből az uniós összeg 425,8 milliárd forint volt. A nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások mellett az uniós források nagysága sem érte el az előző évi értéket.
2010-ben a csökkenő támogatások hatására negatív jelenség volt a beruházások visszaesése, kedvező fejlemény a gazdálkodók jövedelemhelyzetének javulása, valamint a növekvő mezőgazdasági és élelmiszer-ipari külkereskedelmi mérleg javulása. Ugyanakkor továbbra is aggodalomra ad okot a kivitel és a behozatal termékszerkezetének alakulása - a feldolgozott termékek importhányada magas, exporthányada alacsony megjegyzéssel -, a foglalkoztatás csökkenése, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés már ismert aránya.
Máig nem készült el egy világos koncepció a fekete- és szürkegazdaság, a számla nélküli kereskedelem relatíve nagy súlyának és az erdők illegális kitermelésének visszaszorítására és a terménylopások visszaszorítására. Ez rontja az ágazat versenyképességét, akadályozza fejlődését. A munkahelyteremtést minden lehetséges eszközzel támogatnunk kell, ehhez elsősorban a munkahelyeket kínáló vállalkozások helyzetét indokolt javítani. Azt hiszem, itt a kertészet ágazatra kellene még nagyobb figyelmet fordítani, amit én személy szerint a kertészeti albizottság keretén belül, parlamenti körökben meg is fogok tenni.
Az élelmiszer-gazdaság hazai piacon szenvedi el veszteségeit, ezért fontos a hazai tulajdonban levő feldolgozóipar fejlesztése, a növénytermesztés, a kertészet és állati termékek tekintetében egyaránt.
A mezőgazdasági termelés túlnyomó részét a kis- és középvállalkozások, őstermelők, egyéni vállalkozások állítják elő. Fontos a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, hogy a kormány EU-s jogszabályokkal összhangban biztosítson nagyobb hozzáférést az élelmiszer-gazdasági kis- és középvállalkozások részére a strukturális és kohéziós alapokból.
Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz részéről az agrárgazdaságról szóló jelentéshez ennyit kívántam elmondani. Hiszem azt, hogy ez az agrárgazdaságról szóló jelentés ismételten egy olyan pontja az agrárgazdaságnak, az agrárvilágnak, ami részben egy ünnepnap, hogy erről beszélhetünk ilyen sokat, önmagunknak és a társadalomnak. Nagyon jó arra, hogy fölhívjuk a figyelmet a problémáinkra, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy igenis, ennek az ágazatnak hosszú és meghatározó jövője kell hogy legyen Magyarországon, hogy az ebben az ágazatban élő emberek megtalálják a számításaikat, biztonságosan élhessenek vidéki környezetükben, családjuk körében.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
