V. NÉMETH ZSOLT

Teljes szövegű keresés

V. NÉMETH ZSOLT
V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A vidékfejlesztés alapfilozófiájaként szoktuk említeni, hogy a vidék az nem csupán termelési tér, az élelmiszer-termelésnek a helyszíne, más munkahelyek létrehozásának terepe, nem csupán egy biológiai élettér, amelyet meg kell óvnunk, meg kell őriznünk, és nem szabad felcserélni az előző cél érdekében, hanem egy kulturális és társadalmi tér is, ahol az életünket éljük, és tulajdonképpen ebben a harmadik mezőben lepleződik le a másik kettőnek az értelme.
Mindezek közös, együttes, harmonikus és komplex, kiegyensúlyozott fejlesztését kell hogy szolgálja az Új Magyarország vidékfejlesztési program, amelyet négy tengelybe sorolunk. E gondolat alapján kell hogy elhelyezzük magát az agráriumot, a mezőgazdaságot is.
Alaptételként szoktuk említeni, hogy a mezőgazdaságnak nemcsak az a feladata, hogy egészséges és jó minőségű élelmiszerrel ellássa a vidéket, hanem ezzel teljesen egyenrangú feladata - hangsúlyozom, teljesen egyenrangú feladata -, hogy a termelés révén, amely nem lehet öncél, a termelés révén megőrizzük a vizeink minőségét, a felszín alatti vízkészleteket, a felszíni vizeinket, a termőföldet, a jó környezeti állapotot, a kultúrtájat, a közösségeket, benne az emberrel, mert azt kell hogy szolgálja az agrárium is, hogy belakott legyen ez az ország az egyik sarkától a másikig.
Hogyha értékeljük az Új Magyarország vidékfejlesztési programot, akkor azt kell megvizsgálnunk, hogy vajon ennek a programnak a működése, és most akár az elmúlt évi eredmények, szolgálják-e e célokat. Itt, mint ahogy képviselőtársaim is mondták, hangsúlyoznunk kell, hogy sok tekintetben ez a program sínen van, mozgástere csekély, összességében az eszközök, források 80 százaléka már lekötött volt a kormányváltás idején.
Néhány gondolatot hadd mondjak el tengelyenként, ezt a gondolatot alapvetésül használva.
Az egyes tengely a versenyképességi tengely, ebben kaphatnak támogatást az állattartó telepet létrehozni szándékozók vagy élelmiszerüzemet létrehozók, de akár a géptámogatás is ebbe a körbe sorolható. Az elmúlt évben elkészített félidei értékelés itt mutatja ki a legsokkolóbb számot, miszerint ennél a tengelynél a pályázók 5 százaléka nyerte el az összes forrás 69 százalékát. Ennek bizony nemcsak az az oka, hogy kevésbé versenyképesek a kicsik, hanem maguk a pályázati kiírások is ezt determinálták.
A 4 EUME nagyságrendet, az Európai Unióban meghatározott gazdaságméretet persze el kell érni, de a most kiírt pályázatoknál már azt az eljárást követjük, hogy ezt a nagyságrendet a beruházással kell elérni, és nem a pályázatok benyújtásakor. Így engedjék meg, hogy vidékfejlesztési szempontból ne lelkendezzek feltétlenül azokon a beruházásokon, amelyek amúgy a versenyképességet növelve, számos munkahelyet szüntettek meg. Szükség van a versenyképesség növelésére és ennek révén a költségek csökkentésére, azonban legalább ennyire szükség lenne a jóval nagyobb foglalkoztatási potenciált felmutató kisebb gazdaságok segítésére is.
(17.30)
A II. tengely célja a környezet és vidék állapotának javítása, környezetbarát gazdálkodási gyakorlat elterjesztésével. Ha itt a jelenlegi állapotot mondjuk, akkor bizony kötelezettségvállalással lekötött a keret 98 százaléka, tehát a mozgástér szinte a nullával egyenlő. A 2010-es évben egy fontos, említésre méltó dolgot azért megemlítenék, mégpedig azt, hogy meghirdettük az őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzése jogcímet, amelynek keretében az állattenyésztők jogosultak ötéves kötelezettségvállalás mellett a támogatásra.
A III. tengely jelenti a vidék gazdaságfejlesztését és a diverzifikációt, a vidéki életminőség javítását. A beszámoló rögzíti, hogy a mai vidéki társadalom számára inkább a szociális ellátásokra, az alapszolgáltatásokat érintő fejlesztésre van igény, mintsem a vállalkozói kockázatvállalási készségeket, innovatív ötleteket, elképzeléseket nyújtó gazdaságfejlesztésre. Rögzíti, hogy bizony az igények ezt mutatják. De ebbe nekünk nem szabad belenyugodnunk, mert több oka is lehet, hogy sikertelennek minősíthetjük akár a mikrovállalkozások számára kiírt pályázatokat.
Úgy véljük, hogy a pályázati kiírásokban a források elosztásánál jóval nagyobb hangsúlyt kell kapnia ennek a területnek, és a szépítészeti beavatkozások irányából a gazdaságfejlesztésre kell átcsoportosítani a forrásokat, illetve az eljárásrendeket oly módon átalakítani, hogy csábítóbbak legyenek ezek a pályázati lehetőségek. Megemlítem azt, hogy a legújabb idei kiírásnál, amelynek a pályázatelbírálási idejét lefelezzük az elmúlt időszakhoz képest, háromszorosan jegyezték túl akár a mikrovállalkozások számára nyitott keretet, akár a turizmus számára nyitott keretet. A turisztikai tevékenységnél egyébként falusi szálláshely, gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek fejlesztéséhez lehetett forrást kapni, és emellett, a szálláshelyfejlesztéshez nem kötődően, a vidéki települések természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad- és halgazdálkodási adottságaira, közösségi, kulturális és gasztronómiai örökségére, a nemzeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre mint vonzerőre épülő minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítésére.
Itt fontos szólnunk arról is, hogy nemcsak a beruházáshoz adott forrásokkal lehet ösztönözni ezt a területet és segíteni ezt a tevékenységet. Ezt szolgálta a pályázatok kiírása mellett a Vidékfejlesztési Minisztérium számos rendelete, így a kistermelői vagy éppen a vendégasztalra vonatkozó rendelet, amely egyáltalán vonzóvá, életszerűvé teszi a falusi vendéglátást, megnyitva olyan lehetőségeket, amelyek érthetetlen módon bezárultak az elmúlt években, hiszen egy disznótort nem lehetett tartani egy falusi vendéglátóhelynél. De idesorolható akár a pálinkafőzés lehetőségeinek kiszélesítése is vagy az éppen ezekben a napokban megszülető rendelet, a tájfajtákról, a tájfajták szaporításáról szóló rendelet is.
A vidéki életminőséget javítandó támogatási körben jelentős terület az integrált közösségi szolgáltató terek létrehozására vonatkozó. Itt azért volt némi teendő még ezzel a pályázattal is, hiszen jelentős módosításokat kellett elvégezni az eljárásrendekben, hogy a pályázók érdekei ne csorbuljanak, ne vonjanak el milliókat ahhoz képest, amit a támogatási határozat tartalmazott. És ez a terület is tanulságul szolgál, hiszen nagyon fontos biztosítani az összhangot a strukturális alapokkal. Számos esetben előfordul, hogy egy 270 fős településen átadjuk az új integrált közösségi szolgáltató teret, majd ezt követően a száz méterre levő, amúgy regionális programból felújított kultúrházban megtartják az ezt követő fogadást. Ebben az esetben nevezzük akárminek ezt a két intézményt, ennek a két falunak két közösségi háza van. Tehát nagyon fontos az összhang megteremtése, amire törekszünk az elkövetkező időben.
Az elmúlt évből még két eseményt vagy programot kívánok megemlíteni. Az egyik a LEADER-program megújítása, amelyet egy széles körű társadalmi vitával kezdtünk. Közel sem értünk még e folyamat végére, de első körben nyilvánvalóan a pénzcsapokat kellett elzárni, hiszen nagyon sok vidéki akciócsoportnál, munkaszervezetnél azt tapasztaltuk, hogy a helyi politikai elit belterjes bizniszeként működik ez a szervezetrendszer. Elképesztő aránytalanságok alakultak ki például a működési költségek területén az ország különböző részein, no meg a munkaszervezetek kvalifikáltságát tekintve is.
Másrészt számba vesszük azt, hogy milyen könnyítéseket lehet elvégezni ebben az eljárásrendben, és az állami egyszerűsítési program keretében most pedig - módszeres munkával - az egész Új Magyarország vidékfejlesztési program eljárásrendjeit vesszük górcső alá. Meggyőződésem, hogy ezt az eljárásrendet közelíteni kell a strukturális alapok eljárásrendjeihez.
Megújult a magyar nemzeti vidéki hálózat, amely a vidékfejlesztés társadalmasítását szolgálja. Egyszerre kell azt biztosítanunk, hogy leképezze a magyar vidéket, és reprezentatív módon mutassuk fel annak sokszínűségét, biztosítsuk a képviseletét, másfelől operatív munkára is alkalmas legyen ez a testület. Így egy lényegesen lecsökkentett elnökséggel és egy bő létszámban meghagyott tanáccsal e két feltételnek is megfelelünk. Én bízom abban, hogy ez a megújult hálózat a vidék megújulásának szolgálatába áll.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem