DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. A két percben általánosságban nem tudok hozzászólni, nem is általánosságban akarok, hanem Karácsony Gergely hozzászólására annak előrebocsátása mellett, hogy miközben én is azok közé tartozom, akik múlhatatlanul fontosnak és kívánatosnak tartják a hölgyek minél jelentősebb szerepvállalását a közéletben, a kvótarendszerrel kapcsolatosan azt az alkotmányjogi ellenérvemet szeretném röviden hangsúlyozni, hogy véleményem szerint a kvótarendszer a szabad választások elvét sérti, mert a jelöltállítás szabadságát akadályozza. Köszönöm, hogy hozott példákat egyes külföldi országok alkotmánybírói gyakorlatából, ami alátámasztja ezt a nézetet.
Engedjék meg, hogy még egy ellenkező előjelű riasztó példát mondjak a magyar politikatörténetből a kvótaszemléletre. A ’20-as években Magyarországon a választójogot úgy szabályozták, hogy a férfiak számára a 24. életév elérését írták elő választójogosultsági korhatárnak, a nők számára pedig a 30. életévet. Amíg nem jutottam hozzá a miniszteri indokláshoz és a parlamenti vitához, addig abban a feltevésben voltam, hogy e mögött a szabályozás mögött valami ostoba férfisovinizmus áll, ami alulbecsüli a hölgyek értelmi képességét, vagy az érettségét úgy ítéli meg, hogy hat évvel később következik be és éri el a férfiak szintjét.
Kiderült, hogy nem erről van szó. Az volt akkor ennek a törvényi megoldásnak az indoka, hogy a világháború (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) eredményeként, a férfitársadalomban bekövetkezett vérveszteségek okán a két nem közötti egyensúly megbomlott, és ezt a törvény akkor szerintem eléggé furcsa, sőt úgy mondom, elfogadhatatlan módon úgy kívánta helyrehozni, hogy a 24 és 30 év közötti hölgyek rétegét kizárta a választójogból. (Taps a KDNP soraiban.)
(11.00)
