DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy olyan törvényjavaslat vitájában vagyunk most, amellyel valóban, ahogy a miniszterelnök-helyettes úr is mondta, egy történelmi adósságot törleszt most Magyarország, hiszen Európa szégyenpadján ültünk azzal a bizonyítványunkkal, hogy ezt a kínzás elleni egyezményhez csatolt kiegészítő jegyzőkönyvet Magyarország sok-sok évig nem írta alá. Ezért átfogó kritikát kaptunk emberi jogi vonalon Európában széles körben. Ez ügyben többször szólaltam fel jómagam is, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén még tavaly is ezt kellett kifogásolnunk.
Az elmúlt nyolc év, tehát a 2002 és 2010 közötti kormányzat időszakának az emberi jogi mérlege is lényegében tökéletesen tükrözi azt a tényt, vagy alátámasztja azt a tényt, hogy ezt a jegyzőkönyvet nem írta Magyarország alá.
Miről is van szó igazából? Mert ez látszólag egy unalmas téma, egy jegyzőkönyv a sok közül, egy újabb egyezmény, lapozzunk. Ez az első reflexe, gondolom, a képviselőtársainknak, akik nem ismerik ezt a témát, azonban ne felejtsük el, hogy ez egy húsba vágó, kőkeményen húsba vágó kérdés. Olyannyira, hogy itt tulajdonképpen arról van szó, hogy egy olyan mechanizmust hoz létre, egy olyan védő-óvó rendszert hoz létre ez az egyezmény a büntetés-végrehajtási intézetekben, amely léténél fogva és a hatékony működésénél fogva alkalmas lehet arra, hogy az embertelen, megalázó bánásmódot, illetve a kínzást és más hasonló kegyetlenségeket kizárja a büntetés-végrehajtási intézmények kereteiből.
Nem mondok azzal újat, azt hiszem, ha arra utalok, hogy függetlenül minden állam civilizáltsági fokától, az állami erőszakot alkalmazó szervek oldalán időről időre előbukik, mintegy a felszínről előbuggyan egy olyan őserőszak, amellyel a saját polgárai ellen támad az állam. Ennek a legmarkánsabb tanúi igazából 2006 őszén lehettünk.
Szomorú aktuális évfordulót ülünk, hiszen most volt öt éve, illetve tegnap volt az ötödik évfordulója annak, hogy 2006. október 23-án terrorcselekmény-sorozattal támadt saját népére Gyurcsány Ferenc, és az általa irányított rendőrséget, majd pedig az ügyészséget, bíróságot használta arra, hogy elrettentse az embereket attól, hogy felemeljék a fejüket, és kiálljanak a magyar szabadságért és igazságért.
(19.10)
Elképesztő dolgok történtek, nemcsak az utcákon, hanem a büntetés-végrehajtási intézetekben is, amely börtönök vagy fogdák feladata alapvetően mi: alapvetően az, hogy ott tartsák, őrizzék az embereket, tehát akiket elfogtak, akik veszélyesek a társadalomra, valamilyen formában kivonják a forgalomból, felügyelet alatt tartsák, és megvédjék a társadalmat attól, hogy ezek a személyek a társadalomban úgymond garázdálkodjanak. De nemcsak ilyen személyek kerültek fogdákba abban az időszakban, hanem olyan személyek is, akikkel szemben az ártatlanság vélelme fennállt, és éppen ezért sokkal elképesztőbb és felháborítóbb az, ami velük szemben, az ő terhükre történt. Magyar fiatalok és büntetlen előéletű egyetemisták, törékeny testalkatú fiatal hölgyek sorozatosan szenvedték el a legválogatottabb kínzásokat és kegyetlenkedéseket a magyar rendőrség fogdáin, különösen a VIII. kerületi kapitányságon, ahol több tucat embert gyűjtöttek be 2006. szeptember 19-éről 20-ára virradó éjjel.
Ezeket az embereket, akiket már jórészt megvertek, megkínoztak az utcán, vérző fejjel, véres sebekkel hozták be a fogdákba… (Folyamatos zaj.) Nagyon sajnálom, hogy a képviselőtársaim döntő többségét ez a téma valamilyen módon hidegen hagyja, és vagy telefonálással, vagy nevetgéléssel, beszélgetéssel töltik az időt. Azt gondolom, ez sokkal fontosabb téma, sokkal több tiszteletet érdemelne azokkal szemben, legalább most kövessük meg így erkölcsileg is azért legalább azokat az embereket, akik végül is az államgépezet magukból kivetkőzött pribékjeinek, állatjainak a kínzásait kellett hogy elszenvedjék.
Azért ezek nem légből kapott dolgok, ezek megtörtént események, és hogy mennyire megtörtént események, most ennek illusztrálására, ha a technika ördöge ezt lehetővé teszi, egy pár másodperces hangfelvételt szeretnék bejátszani egy olyan büntetés-végrehajtási intézetben dolgozó volt fegyőrtől, aki a sajtótájékoztatónkon néhány héttel ezelőtt, kiállva a nyilvánosság elé, mondta el a nagyvilágba, hogy mi történt 2006 őszén a börtönökben, hogy parancsnoki utasításra, a parancsnokok jelenlétében mit műveltek az emberekkel. Hallgassuk meg!
