VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN
VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az első vitaszakaszhoz szeretnék hozzászólni, és örülök annak, hogy több megyei önkormányzati vezető van benn a teremben, mint amikor az általános vita volt. Azt gondolom, hogy ez a részletes vita egy picit más mederben is folyhatott volna, ha önök az általános vitában is ilyen sokan és ilyen vehemenciával vettek volna részt, mint ahogy Gelencsér képviselőtársam. De úgy látom, ő már éppen elment. (Babák Mihály: De én itt vagyok!)
Azért mondtam a nevét, mert ő mondott egy kulcsszót, ami azt gondolom, hogy fontos, hogy szerinte azért szükséges ez a törvényjavaslat, hogy eszközt kapjanak a megyék. (Dr. Szűcs Lajos: Melyik ajánlási pont?) Én meg azt gondolom, hogy ezeket az eszközöket vette el gyakorlatilag ez a törvényjavaslat. (Dr. Szűcs Lajos: Melyik ajánlási pont?)
Több módosító javaslatot fűztünk ahhoz, hogy ezt a törvényjavaslatot egyáltalán valamilyen módon generálisan lehessen javítani. Úgy tűnik, hogy ez nem fog sikerülni, mert igazából túl vagyunk egy önkormányzati bizottsági ülésen, ahol ugyan nem kormányálláspont, hanem tárcaálláspont volt, és gyakorlatilag egyetlenegy ellenzéki módosító indítványt sem támogattak, csak kormánypárti módosító indítványok kapták meg a többséget. Mégis úgy gondolom, hogy érvelni kell azon módosító javaslatok mellett, amit több képviselőtársammal benyújtottam, és ennek az a köre kell hogy az asztalra kerüljön, amely azt mondja, és itt nyilván az alkotmánymódosítás kapcsán is ez szóba került, hogy lehet-e, szabad-e úgy vagyont és különböző vagyonelemekhez tartozó értékeket elvenni, ami gyakorlatilag meghaladja azt az adósságmértéket, amiről itt most szó van. Itt több szám elhangzott az adósság mértékének a nagyságára a 180 milliárdtól a 168 milliárdig, amit a megyei önkormányzatok az elmúlt időszakban felhalmoztak, és azt gondolom, hogy azok az ellenzéki felszólalások, amelyek azt mondják, hogy ezzel viszont szemben áll egy valószínűleg legalább ezermilliárdos vagyona a megyei önkormányzatoknak, az nem túlzás. Azért nem túlzás, hiszen - minden megyei közgyűlésben ezt a vitát már lefolytatták - én elkértem és meg is kaptam a Békés Megyei Önkormányzat vagyonáról szóló kimutatást, és azt kell mondjam önöknek, hogy a Békés megyei 9,5 milliárdos adóssággal szemben több mint 39 milliárdos vagyon van, és mielőtt kétpercesekben ezeket a vitákat lefolytatnánk, ezek könyv szerinti értékek. És éppen Gelencsér képviselőtársam volt, aki a bizottsági vitában is azt mondta, hogy persze ennek ennyi az értéke, de hogy lehet ezt realizálni most a piacon. Én meg erre azt mondom, ha egy önkormányzat a könyv szerinti értékét nem igazította a valós piaci dolgokhoz, akkor egy hibát vétett, mert vagy fel kell értékelni, vagy le kell értékelni azt a vagyonelemet, ha valamiért ez nem felel meg a piaci értéknek. Tehát azt gondolom, hogy ma reálisan az önkormányzatok könyvében szereplő könyv szerinti értéket mindenféleképpen el lehet fogadni egy valós dolognak.
És érdekes még a belső szerkezete is ennek a vagyonnak, mert ennek több mint a fele már most is forgalomképes vagyon. Tehát azzal együtt, hogy átadja az intézményeit, és persze nyilvánvalóan ez az intézményi struktúra feladattal terhelt, tehát nem lehet akármi módon hasznosítani az átadott vagyoni értéket, de már most megvan az az értéke, amely többszöröse az adósságnak, mint amennyit, mondjuk, a kormány nagy kegyesen leír. És ráadásul, azt kell hogy mondjam, ez az ország egyik hátrányos helyzetű megyéje, amely nem igazán fejlett, küszködik egy csomó olyan problémával, aminél azt gondolom, hogy vannak szerencsésebb sorsú és jobb sorsú megyék is Magyarországon. Tehát azt akarom mondani, hogy nyilvánvalóan sokkal jobb helyzet is kialakulhat, mondjuk, a Dunától nyugatra.
És felveti azt a kérdést is, hogy egyáltalán mit fog kezdeni a kormányhivatal ezzel a vagyontömeggel. Én hallottam olyan felvetést is, hogy persze azért kell ez a viszonylag nagy vagyon - tehát többszöröse az adósságnak a vagyonelem -, mert a kormánynak is nyilvánvalóan a kormányhivatalon vagy nem tudom, min keresztül majd ezt működtetnie kell, és amíg a struktúrát át nem alakítja, nyilvánvalóan neki is forrásra van szüksége az elkövetkezendő időben. Mert persze arról nem beszéltek, hogy ezek az intézmények milyen módon és milyen struktúrában fognak az elkövetkezendő időszakban működni. Mert elképzelhető az, amit Hargitai képviselőtársam mondott, hogy egyes tulajdonát a megyei jogú város átveszi, de a megyei jogú városnak is források kellenek ezeknek az ügyeknek a működtetésére.
Tehát azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat így elfogadhatatlan, és sajnálom, hogy nem támogatták azokat a módosító javaslatokat, amelyekkel jobbítani szerettük volna ezt a törvényjavaslatot. (Taps az MSZP soraiból.)
