VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. A 3. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, ahol jobbikos képviselőtársaink azt írják, hogy a bekezdésben meghatározott szankció nem alkalmazható, ha az önkormányzat a hajléktalanellátás feltételeit nem biztosítja. Mondjuk, ez egyrészt nincs teljes mértékben cizellálva, hogy milyen mértékű és színvonalú ez a hajléktalanellátás, másrészről viszont nagyon adekvát az az érv, és ezt Csizi Péternek is mondom, hogy sajnos nem megfelelő a hajléktalanellátás, nincs anyagilag biztosítva. Hiszen látható, és ezt az érvet az általános vitában is fölhoztuk, szakemberek mondják azt, hogy január 1-jétől nem biztosított a hajléktalanellátás financiális oldala, nem valószínű, hogy elegendő pénz lesz rá, nincs meg az az intézményi háttér jelen esetben, hogy ezt a komplex problémát hosszú távon megoldjuk.
Amit én mondok, és itt Csizi Péterrel vitatkozok, nem azt szeretném, ha a hajléktalanok utcán lennének. Sőt, azt sem szeretném, hogyha a hajléktalanok a hajléktalanszállón lennének. Én azt szeretném, hogy ne legyenek hajléktalanok, hanem minden egyes magyarnak legyen lakhatása, és önök, úgy tűnik, hogy ezt a problémát nem megoldani, hanem jegelni akarják. Ha volna hajléktalanügyi stratégia, és látnám azt az utat, hogy hogyan akarják megoldani azt, ami a kormányprogramban benne van, hogy senkinek nem kell fedél nélkül élnie, akkor teljesen másként állnék ehhez a zaklató törvényjavaslathoz, hiszen ez a lába csupán a zaklatást biztosítja, a lakhatást nem biztosítja.
Semmilyen jogi garancia nincs, semmilyen anyagi garancia nincs, önök bármilyen szépen is mondják azt, hogy minden lesz, de amíg ennek a jogi, gazdasági alapját a költségvetésben nem látom, én nem hiszek önöknek. Elnézést, eljátszották a bizalmamat. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Azt szeretném látni, hogy itt, Magyarországon mindenkinek legyen fedél a feje fölött.
Köszönöm.
