KOVÁCS LÁSZLÓ

Teljes szövegű keresés

KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Unió több mint tíz éve összpontosít három cél elérésére: a növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség elérésére. Ezek álltak a 2000-ben elfogadott, tíz évre szóló lisszaboni szerződés, lisszaboni stratégia középpontjában, és ezek állnak a helyébe lépett Európa 2020 középpontjában is.
Ami változott, hogy a három, ma is aktuális célt sürgősségében megelőzte a 2008-ban kirobbant nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság, amely szinte az egész világra kiterjedt. A válság kezelése és a hasonló pénzügyi-gazdasági válságok megelőzése került a középpontba, megelőzve ezeket a problémákat.
A válság 2010-ben új szakaszba lépett. Ennek fő jellemzője már nem a növekedés drámai visszaesése. Nincs szó 6-8 százalékos GDP-visszaesésről, nem a munkanélküliség nagyarányú, gyors növekedése, hanem a stagnálás és a lassú, 1-2 százalékos növekedés, az elhúzódó és alig csökkenő munkanélküliség és főleg a több országban is államcsőddel fenyegető államadósság.
2008-ban a válság hatására egyes tagállamokban felerősödött a nemzeti önzés, de hamar kiderült, hogy ez zsákutca. A helyes válasz nem a kevesebb, hanem a több Európa, a mélyebb és hatékonyabb integráció.
Ez a felismerés jutott kifejezésre egy sor döntésben, amelyek jelentős része még bevezetésre, alkalmazásra vár, a pénzpiacok és pénzintézetek működésének szigorúbb szabályozása és hatékonyabb ellenőrzése, az európai szemeszter, azaz a költségvetések figyelemmel kísérése, a hatpontos közös gazdasági kormányzás, a közös szabályok megsértésének szankcionálása és az Euró Plusz, azaz az integráció továbbvitele.
A mostani európai tanácsi ülést, a csúcstalálkozót és a megelőző pénzügyminiszteri, illetve euróövezeti találkozókat ebbe a folyamatba illesztve kell vizsgálni, értékelni. Igaz, végleges döntések még nem születtek, de az előrehaladás egy sor fontos kérdésben, mindenekelőtt a görög válság kezelésében azért érezhető és nyilvánvaló, és ez némi bizalomra ad okot. Azt gondolom, hogy szerdán megszülethetnek a végleges döntések mindezekben a kérdésekben.
Felfigyeltem viszont miniszterelnök úr két kint tett, majd itt megismételt kijelentésére. Az egyik, hogy bankok nélkül nincs jó gazdaság, bankok nélkül nincs jó életszínvonal, a másik pedig, hogy Magyarország hosszú távú sikerének egyik feltétele Európa sikere. Azt gondolom, hogy ezek talán az első bátortalan lépést teszik az értelmetlen és kifejezetten káros, Magyarország érdekeit sértő gazdasági szabadságharc befejezéséhez.
A következő lépés, miniszterelnök úr, az lehetne, hogy Magyarország csatlakozik az Euró Plusz megállapodáshoz. Miniszterelnök úr ellenállása ugyanis egy tévedésen alapszik, és ezt a tévedést bizonyos értelemben Schiffer András képviselőtársam most megismételte. Ugyanis nem az adórendszerek harmonizálását tűzi célul az Euró Plusz megállapodás, csak a társasági nyereségadó-alap kiszámításának az egységesítését tartalmazza. Nem veszélyezteti a szuverenitást, mert nem érinti az adókulcsokat, az továbbra is a tagállamok döntésétől függ. Nem veszélyeztetné a versenyképességünket, ellenkezőleg: növelné azt, különösen az egységes belső piacra kilépő kis- és közepes vállalatok számára lenne fontos; de meggyőződésem, hogy növelné Magyarország tőkevonzó képességét is. Gondoljuk csak el, az Egyesült Államokba befektető cégek 50 szövetségi államban különböző adókulcsokkal kell hogy számoljanak, de egységes az adóalap kiszámításának a rendszere. Az Európai Unióban 27-féle ez a rendszer. Ennek egységesítése egy nagy előrelépés lenne.
Azt gondolom, miniszterelnök úr, hogy a válságtól el kell rugaszkodni. Önnek ebben igaza van. De önök sajnos a realitásoktól rugaszkodtak el. Azt javasoljuk, vonják vissza az elszegényedés költségvetését, ne várják meg, amíg megbukik. Ismerjék el az egykulcsos adórendszer kudarcát, és fogadják el a szocialisták javaslatát a progresszív adózás visszaállítására. (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiban.) És gondolják át a brutális, mértékükben nem igazolható támogatáscsökkentéseket, amelyek lehetetlen helyzetbe hozzák a társadalom nagy többségét.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem