DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországon viszonylag kevés figyelmet kapott az európai uniós elnökség egyik sikertörténete, nevezetesen a fogyasztók szerződési jogairól szóló keretirányelv. Ezt a keretirányelvet a Magyar Elnökség idején egy trialógus keretében a Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság között tárgyaltuk végig, és június 22-ei, 23-ai plenáris ülésén az Európai Parlament meg is szavazta kivételes, rendkívüli többséggel. A szöveget azután a Tanács 2011. október 10-ei ülésnapján fogadta el formálisan is, innentől kezdve 20 nap számít a hatálybalépésen belül, és a tagállamoknak két évük van arra, hogy a nemzeti jogrendszerbe átültessék ezt.
Nos, ez a keretirányelv kiemelten foglalkozik az online kereskedés kérdésével. Itt néhány pontot emelnék ki, ami a keretirányelvnek egy-két fontos eleme. Például tilos az értékesítés során rejtett költségeket beiktatni, és kötelező feltüntetni a vásárlás teljes költségét. Digitális tartalmak esetén, például zenei felvételeknél a vásárlásnál nyilvánvalóvá kell tenni, hogy ezeknek ára van, a vásárlástól pedig a vevő az utolsó gomb megnyomásáig még visszaléphet. Tilos alkalmazni az úgynevezett előre beikszelt boxokat, amelyeknél az ügyfél az általa nem kívánt más szolgáltatásokat is megvásárolja az eredeti termékkel. Nagyon fontos, hogy a jövőben a mai 7 nap helyett a fogyasztó számára 14 naptári nap áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy elálljon a vásárlástól, ha úgy gondolja, és ez vonatkozik az online aukciókra is, mint például az e-bay. Még egy fontos pontot említenék itt ki: a hitelkártyával való fizetés esetén az online értékesítésnél sem lehet magasabb díjat elszámolni, mint amennyit a hitelkártya kibocsátója felszámol. Amint látja, tisztelt képviselő úr, nagyon sok és jelentős változás előtt áll az európai szabályozás is az online kereskedés területén.
Nos, ami a hazai helyzetet illeti, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság beszámolója alapján 2010-ben 298 vizsgált webáruház közül a felügyelők 266 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot, amely valóban 89 százalékos kifogásolási arányt jelent. Ugyanakkor, ha picit részletesebben nézzük, akkor látható, hogy a fogyasztókat közvetlenül érintő szabálytalanságok aránya viszonylag alacsony: 4 százalékban nem volt feltüntetve az elérhetőség, 6 százalékuknál a cégnév és 16 százalékuknál a pontos cím. Ez sem jó, de azért szeretnék utalni arra, hogy ez a 90 százalékos arány nem jelenti azt, hogy 10 online webshopból 9 tisztességtelenül működik, a ténylegesen a fogyasztók életét megkeserítő szabálytalanságok ennél jóval kisebb arányban szerepelnek.
Tisztelt Képviselő Úr! A tárca tisztában van azzal, hogy az online értékesítés egy új kereskedelmi forma, így fokozott ellenőrzést igényel, és egy átgondolt szabályozást is, ezért a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2011-ben 320-ra növelte a webáruházaknál folytatott ellenőrzések számát, és a következetes jogalkotás, jogalkalmazás érdekében pedig a nemzetgazdasági tárca kidolgozta a 2011 és 2014 közötti időszakra vonatkozó fogyasztóvédelmi stratégiát, amelyben kiemelt szerep jut az elektronikus kereskedelemmel összefüggő jogalkotási feladatoknak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
