ZAKÓ LÁSZLÓ
ZAKÓ LÁSZLÓ
ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Bánki Erik előbbi felszólalása késztetett gombnyomásra. Nem olyan szép a leányzó fekvése, mint ahogy ezt az előbb hallottuk.
Az áfa mértékének emelkedése ugyan a szállodai szolgáltatások áfáját nem érinti, de az csak egy része a szállodát igénybe vevők költekezési struktúrájának.
A melegétel-utalványról most nem ejtett szót képviselőtársam. Igaz, egy kicsit abszurd volt, hogy ha egy családi nagybevásárlást úgy bonyolítottak le, hogy egy zsemlét vettek, a többit vegyi árura fordították, és végül is el tudták az ételjegyet fogadtatni, de ez a mai magyar valóság, így néz ki ma egy átlagos család.
Az, hogy a munkáltató a Széchenyi-pihenőkártyára mennyi pénzt fog utalni a munkáltatónak, az azért a munkáltató kondíciójától is függ. Félő, hogy nincs abban a helyzetben egy átlag magyar vállalkozás, hogy a munkavállalóit ilyen módon jutalmazza.
A turizmus céljára fordítható Széchenyi-pihenőkártya kerettel kapcsolatban jegyezzük meg: nagyon sok családnak annyi pénze nincsen, hogy az autóját teletankolja, nemhogy elutazzon egy távoli üdülőhelyre.
Egy üdülési csekkes időszakos élményem, vagyis emlékem, hogy annyira kiszámolták a vendégek a bekerülési költségét a szállodai ott-tartózkodásuknak, hogy képtelenek voltak pár száz forint extrafogyasztást kifizetni a recepciónál távozáskor. Ez a mai állapotokat híven tükrözi. Sajnos, a Széchenyi-pihenőkártya, amilyen jól hangzik, annyira kevésbé fog bejönni, az elképzeléseket teljesíteni. És ne feledkezzünk el, hogy a szerencsejáték törvény múltkori módosításával rengeteg vendéglőt vágtak haza. Nem azt akarom mondani, hogy nyerőgépezni kell, azonban vegyük tudomásul, hogy az ottani vendéglőket ezek a gépek tartották el, és ezek a beteg emberek pedig majd mennek és kaparós sorsjegyet fognak ehelyett választani.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
