PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Kedves tisztelt Vendégek! “Rólunk beszélnek minden nyelven, sikong az éter és csodál, Dávid harcol Góliát ellen.” Ezekkel a sorokkal indít egy 1956-ban született vers azokból a dicsőséges napokból, amikor az egész világ figyelme a magyar forradalomra irányult. Magyar nyelven is szóltak a rádiók, amelyek között akkor különösen fontos szerepet játszott a Szabad Európa, ahogyan mondjuk, a SZER. A minap a rádió 60 évvel ezelőtti indulására emlékeztünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! A rádió aktuális műfaj, így a Szabad Európa ma már két generáció számára pusztán történelem, ezért javasolom, idézzük fel a szabad Magyarország hangját, így jelentkezett be ugyanis 1951 októberétől az emigrációban élő magyarok adója. Megalakulásakor a Szabad Európa fő céljául tűzte ki a vasfüggöny mögötti népek felszabadítását. Az Egyesült Államok a kommunista terjeszkedés ellenében egy olyan magánszervezet létrehozását kezdeményezte, amely a szovjet befolyás alá került Kelet-Európa számára a demokrácia értékeit kívánta sugározni.
A SZER magyar adása kalandos körülmények között készült. Előbb kísérleti jelleggel New Yorkból, majd a hangszalagokat repülővel Athénba szállították, és azután egy hajón lévő rádióállomás sugározta Magyarországra. 1951. október 6-án - ez az a nap - pedig már Münchenből adta egész napos műsorát.
A Szabad Európa itthon a szabadság reményét táplálta, ilyenformán nyilván közrejátszott abban, hogy a szabad Magyarország iránti vágy ne vesszen ki itt milliók lelkéből, és öt évvel később ez a szabadság kézzel, ép ésszel foghatóvá vált. 55 évvel ezelőtt ezen a napon, október 25-én, a Kossuth téri sortűz napján Gellért Andor, a magyar osztály akkori főszerkesztője például Nagy Imre felelősségéről beszélt, Mikes Imre, a népszerű Gallicus pedig Madách Luciferét idézte emígyen: küzdést kívánok, diszharmóniát, mely új világot szül, új életet ád.
(8.40)
A SZER '56-os szerepe kutatások és viták tárgya volt, és nyilván lesz, de tény, hogy a forradalomra - ha reménykedtek is benne - még az Englischer Gartenben, a müncheni angolkertben, ahol a központja volt a SZER-nek, a magyar osztályon sem igen számítottak. A rádió mégis együtt élt az eseményekkel, a fegyveres harcokhoz gyakorlati tanácsokat is adtak, például Molotov-koktélok előállítására. A kommentárok programpontjai pedig - a szovjet csapatok kivonása, szabad választások, demokratikus többpárti parlament - nyilván az alapvető politikai rendszerváltást követelték.
Tisztelt Képviselőtársaim! Minderre 35 évet kellett várni, de a SZER a megtorlás után is tartotta bennünk a lelket. Ma már nehéz elképzelni - én gyerek voltam a hatvanas évek elején -, hogy szüleink lesötétített szobában, függönyök mögött, sűrű dohányfüstben a rádió hangszórójára tapadjanak, és a 49 méteres rövidhullámon sistergő zajok közül hámozzák ki az igazságot. Emlékszem, a sötétben csak a cigaretták vörös parazsa, a hullámsávkereső fehér csíkja és a varázsszem zöld fénye villogott. Nekem ez olyan volt, mint valami magyar reménysugár: a nemzeti piros-fehér-zöld. És nekem is, mint sokunknak, ez jelentette az igazi Magyarországot, ez az érzés.
A szüleink, nagyszüleink nem keveset kockáztattak, a kommunista rezsim büntette a külföldi ellenséges magyar nyelvű rádióadók hallgatóit. A Szabad Európa pedig különösen veszélyes ellenségnek minősült. Ám a SZER ellen nemcsak a kommunista sajtóban jelentek meg indulatos támadások, hanem a zavaróállomások nehezítették vételét, és a tevékenységéről készült propagandafilmek is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A politikai következmények ismertek. A SZER végül elérte a célját, saját működése paradox módon vezetett önnön megszüntetéséhez. Néhány nap múlva annak is évfordulója lesz, hogy 1993. október végén utoljára csendült fel a szignálja. Itt, a Magyar Országgyűlésben meg kell köszönnünk mindazt, amit ez az adó adott. Köszönjük a Szabad Európa Rádiónak azt a hangot, amely negyven éven át közös lelkiismeretként szólalt meg bennünk, magyarokban.
Köszönjük szépen. (Taps.)
