DR. HILLER ISTVÁN
DR. HILLER ISTVÁN
DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az 1. ponthoz kívánok hozzászólni, amely egyébként más követő pontokkal kapcsolatban van, és arra vonatkozik, hogy a Nemzeti Kulturális Alap bevételének jelen pillanatban 25 százalékát kitevő miniszteri keret korlátozható legyen, illetve a miniszter saját döntése, előrelátása szerint az előző évben határozza meg, hogy a következő évben hány százalékot kíván felhasználni az NKA-ból, de úgy, hogy az a 25 százalékot ne haladja meg.
Először is azt kell mondjam, hogy a Nemzeti Kulturális Alap létrehozatalakor az a döntés, amely a mindenkori kultúráért felelős miniszternek miniszteri keretet hoz létre, egyfajta egyedi példaként a kormányzati szereplők közül, helyes döntés volt. A kultúrában vannak olyan előre nem látható, nem kiszámítható esetek; mondjuk, hogy az előző törvényjavaslatunk tárgyalásához kapcsolódó példát mondjak: példának okáért, ha egy filmünket Oscar-díjra jelölnek, ilyen volt, akkor jelentős pénzt kell megmozgatni hirtelen, gyorsan, hogy ez hatásos legyen, mondjuk, a promóció tekintetében. Erre az államapparátus kötött sorai nem alkalmasak.
Arra szeretnék emlékeztetni, hogy 2002-ig ez a bizonyos miniszteri keret 50 százalékban került meghatározásra, és a 2002-ben kormányzást elért kormánykoalíció döntött úgy, hogy ezt 50 százalékról 25 százalékra csökkentse. Ez a 25 százalék az elmúlt időszakban bevált. Nem is azt mondja ez a bizonyos javaslat, hogy ezt emelje, hanem hogy évenként előre a miniszter szabja meg. Kis jelentőségűnek tűnik, de kérem, bizonyos tapasztalatok alapján fogadják el, hogy ezt nem lehet előre megmondani. Nem lehet előre megmondani adott év december 31-éig, hogy a következő évben milyen olyan kulturális események történnek, amelyekhez a miniszteri keret felhasználásra kerülhessék.
Elfogadhatják, saját miniszterük kezét kötik majd meg, mert valami olyasmire kényszerítik a mindenkori minisztert, aminek belátása legföljebb a jóslás kategóriájába tartozik, ezért én ezt a módosító javaslatot működésképtelennek látom. Énmiattam egyébként, hogy úgy mondjam, elfogadhatják, de ez sem a miniszterüknek, sem a rendszernek nem tesz jót.
Az egész kulturális kormányzásra és kulturális politikára persze sokatmondó, hogy ez igazából nem más, és nem is gondolom, hogy ehhez valamiféle vallomás hozzátartozna, mintsem a kulturális politika egyes szereplői közötti immáron országosan ismert nézetkülönbségek ilyen-olyan oldalról történő megerősítése, ennek koncepcionális tartalma nincsen. Azt gondolom, hogy saját kormányzati személyüket, azt az embert, akit önök állítottak a kulturális politika élére, korlátozzák. Ha úgy látják, hogy az az ember, az a személy, az a tisztség, akit önök megneveztek és kineveztek, korlátozásra szorul, akkor tegyék, de jót nem fognak neki hozni, és még egyszer mondom, a rendszernek sem. Nincsen ember, aki egy adott év őszén, telén megmondja, hogy a következő év nyarán, őszén milyen olyan kulturális rendkívüli, ki nem számítható események lesznek, amelyekre hirtelen reagálni kell. Elmondom, hogy a hirtelen mi: 48 óra. 48 óra alatt, mondjuk, 18-25 millió forintot kell egy esetre szánni, mert különben évek produktuma szűnik meg.
Ezért azt mondom, hogy a módosító indítvány, bár látom benne a szándékot, de tapasztalat híján rossz irányba visz. Eredménye: korlátozás. Ha önök, tisztelt parlamenti többség, saját kultúrpolitikusuk, saját kulturális miniszterük kezét meg akarják kötni jobban, akkor kössék meg. De semmi jóra nem fog vezetni, mert nem hoz eredményt. Ezért a javaslatot mi nem támogatjuk.
Köszönöm szépen.
