GYUTAI CSABA
GYUTAI CSABA
GYUTAI CSABA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy tűnik, hogy nincs új a nap alatt, hiszen ha az európai politikatörténetet megnézzük, akkor általában a baloldali pártok ügyesen költik az állam pénzét - ebben kiváltképp tehetségesek -, a konzervatívok pedig megpróbálják összegereblyézni és megpróbálnak ésszerű fejlesztéseket elindítani. Úgy tűnik, hogy a mai vitában is a szocialisták a költésben lennének tehetségesek. Az imént előhozták Görögországot. Én hazámat szerető polgárként bizony nem szeretnék Görögország példájára kerülni (Közbeszólás az MSZP soraiból: Akkor ne szavazd meg ezt a költségvetést!). Amikor önök azt mondják, hogy ne beszéljünk Görögországról, akkor bizony elő kell hoznunk azt is, a görög példát, hogy hasonló helyzetben volt Magyarország néhány hónappal ezelőtt az önök jóvoltából, mint Görögország. Ugyanazt az utat bejárhatnánk mi is, mint amit a görögök tettek: 25 vagy 30 százalékos bércsökkentés, kemény nyugdíjmegszorítás és hatalmas társadalmi problémák, amelyek most jellemzik azt az országot. Meggyőződésem, hogy ennek a költségvetésnek a legnagyobb erénye, hogy ezt az utat megpróbálja elkerülni, és egy olyan irányba próbálja fordítani az ország szekerét, amely megpróbálja elvezetni ebből a válságos pénzügyi szituációból hazánkat.
Több kritika érte ezt a költségvetést, hogy nem megalapozott. Én egyetlenegy véleményt szeretnék idézni, amely a kulturális és sajtóbizottság ülésén hangzott el, és az ÁSZ képviselője mondta el. Azt mondta az ÁSZ képviselője, hogy az adóbevételek teljesíthetősége, amelyről az ÁSZ nem tud véleményt mondani, a korábbi évekhez képest jelentősen csökken. Míg 2011-ben ez 33 százalék volt, ez 2012-ben már csak 27 százalék. Ha elfogadjuk az ÁSZ véleményét, az adótörvényekkel megalapozott ez a költségvetés.
Néhány gondolatot Kósa Lajoshoz kapcsolódván én is szeretnék az önkormányzatok gazdálkodásával, illetve az önkormányzati fejezetről elmondani. Jól látható, és ebben Kósa képviselőtársammal egyetértek, hogy ha nem is nyertesei, de nem vesztesei az önkormányzatok ennek a költségvetésnek. A szocialista időszak alatt mi, önkormányzati vezetők bizony megtanultuk azt, hogy hogyan sújtanak bennünket és milyen állami elvonásokkal kell vezetnünk a városainkat, a településeinket. Most egy olyan szituáció van előttünk, hogy tulajdonképpen jelentős elvonások az önkormányzati szférát nem sújtják, gyakorlatilag ugyanazokkal a normatívákkal dolgozhatunk, mint a tavalyi évben, és vannak olyanok is, mint például a településigazgatás, ami 47 százalékos emelkedést mutat. Ha ezt a saját városomra, Zalaegerszeg esetére fordítom le, ez 78 millió forintos többlettámogatást jelent. Természetesen tudjuk, hogy jelentős többletforrások nincsenek. Természetesen mi, önkormányzati vezetők tudomásul vesszük, hogy az ország milyen helyzetben van, tudomásul vesszük azt, hogy a magyar úton kell járni ennek az országnak, és nem alternatíva számunkra a görög, az athéni út.
Az önkormányzatok esetében Kósa Lajos is beszélt arról, hogy számos normatíva kötött normatívává vált. Ezt szerencsésnek tartom, hiszen így rászorítja az önkormányzati rendszert is az állami költségvetés arra, hogy fegyelmezetten és precízen használja fel a költségvetési támogatást. Úgy vélem, ez egyfajta bizalom az önkormányzati szféra és az állami szféra között, viszont államtitkár úr képviseli a kormányt, neki szeretném mondani, hogy van egy normatíva, a kedvezményes és ingyenes intézményi étkeztetés normatívája, amely szintén kötött normatíva lett a korábbi szabad felhasználású normatíva helyett, ezzel egyetértek. Viszont a kormányprogramban is szerepel, hogy egy jó államot, egy olyan államot szeretnénk felépíteni, amely elkerüli a túlzott bürokráciát, egy egyszerű működést feltételez. Ennek a normatívának a felhasználása a jelenlegi szituációban mind az önkormányzatokra, mind az intézményekre és az állam oldaláról a Kincstárra is jelentős többlet adminisztrációs terhet ró, hiszen az elszámolás bonyolultabb lesz, nemcsak az adagszámokat kell nyilvántartani, hanem a kifizetett pénzösszegeket is. Itt az önkormányzati oldalról megértvén, hogy a kötött felhasználás azt irányozza elő, hogy bizony tényleg a településeken az étkeztetés felhasználására kerüljön ez a pénz, az a kérésünk, hogy ez nem törvényi kérdés, hanem a belső állami ügymenet kérdése, hogy egy sokkal egyszerűbb ügymenet kerüljön kialakításra.
Amikor arról beszélek, hogy bizalom szükséges az önkormányzatok és az állam között, akkor én azzal is egyetértek, hogy a későbbiekben az önkormányzatok hitelfelvétele valamifajta állami hozzájáruláshoz lesz kötve. Természetesen egyetértek, hiszen Zalaegerszeg, amelynek polgármestere vagyok, az elmúlt években jelentős takarékos működést produkált. A városnak mindössze 2 milliárd forint hitelállománya van, ezt is az utolsó egy évben csökkentettük, és a városnak a működése során még sohasem volt működési hitele. Úgy gondolom, hogy ez példa a többi önkormányzat felé is. Amellett, hogy 2 milliárdos adósságunk van, az elmúlt hat évben mintegy 15 milliárd forinttal segítettük az intézmények működését az állami támogatás mellett, mintegy 10-12 milliárd forintot fordítottunk az intézményeink fejlesztésére, egy jó minőségű, jó állapotban lévő oktatási és szociális intézményrendszert építettünk ki úgy, hogy nem adósítottuk el a várost. Úgy gondolom, hogy ez példa a többi önkormányzat számára is, és természetesen ésszerű fejlesztésekre lehet felvenni hitelt, és ebben nyilvánvalóan a későbbiekben a szükséges hozzájárulások megkaphatók.
Arról is szólni kell, hogy az önkormányzati világban a korábban felhalmozott hitelek bizony sokszor devizaalapúak, és felvethető a felelősség kérdése is, hogy ez hogyan alakulhatott ki így, kinek kellett volna felhívni az önkormányzatok, a magyar polgárok figyelmét arra, hogy ez veszélyt jelent. Tegnap az illetékes szakbizottság előtt a korábbi pénzügyminisztereket meghallgatták, László Csabát, Draskovics Tibort, Veres Jánost. Érdeklődéssel követtem a sajtóban, hogy ők ebben a kérdésben hogyan fognak nyilatkozni. Azt mondták, hogy ők természetesen nem felelősek. Hallottuk, illetve olvashattuk a kiszivárogtatott WikiLeaks-iratokból, hogy a Nemzeti Bank elnöke, Simor András úr is azt mondta, hogy ő bizony nem felelős, ennek így kellett történnie.
(17.40)
Akkor vajon ki a felelős? Egy másik géniusz szavaiból tudhatjuk meg, hogy ki a felelős. Gyurcsány Ferenc egy korábbi interjújában - ha pontosan emlékszem a szövegre - a következőket mondta: a magyar embereknek nincs meg a kultúrája, nincs meg a pénzügyi kultúrája. Úgy gondolom, ez egy olyan mondat, ami az elmúlt húsz év politikatörténetének a legsötétebb oldalaira kívánkozik, hiszen milyen alapon mondja azt egy volt miniszterelnök, hogy a magyar polgároknak nincsen kultúrája. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ki lett volna a felelős… Lejárt az időm.
