KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselők! A 2012. évi költségvetés abból a szempontból is jelentős, hogy ez az első olyan költségvetés, amit már teljes egészében az új kormány készített elő, nem voltak benne azok a kényszerek, amelyek a 2011-es évben jelentkeztek amiatt, hogy az előző kormány készítette elő az alapszámokat, illetőleg a 2010-es évben derültek ki azok a rejtett meg kevésbé rejtett aknák, miszerint különböző becslések szerint az előző kormánypártiak, a szocialisták 200 milliárd forintos lyukat hagytak, mások szerint 500-at, megint más kalkulációk alapján 800 milliárdos lyukat kellett kezelni abban az évben, és ez rányomta a bélyegét a 2011. évre is. A 2012. évi költségvetés tehát az első olyan, amit teljes egészében az új kormány készített elő, tudjuk, hogy milyen világgazdasági és európai uniós gazdasági környezetben.
Én a 2012. évi költségvetés önkormányzati részéről szeretnék beszélni, és itt szeretném mindjárt felhívni arra a figyelmet, hogy az előző évek hosszú tapasztalata az volt, hogy minden évben csökkent az önkormányzatok finanszírozása nominálisan is a költségvetésben az előző évhez képest. Ez egy elég hosszú tendencia. Ebben az évben, felhívnám a figyelmet arra, hogy a 2012. évi költségvetés az önkormányzati fejezetet tekintve a 2011. évivel lényegében megegyezik, az eltérés egy százalékon belüli, amit viszont magyaráznak azok a strukturális átalakítások, miszerint az önkormányzati tűzoltóság január 1-jétől átkerül a kormány fennhatósága alá, a katasztrófavédelem alá, és egyébként ezért a fejezeti sorokból is kikerül; a megyei önkormányzatok finanszírozása kikerül az önkormányzati fejezetből, mert a feladatokat és a kötelezettségeket is elviszi a központi költségvetés. Tehát ha megnézzük, akkor ez mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény egy olyan helyzetben, amikor egyébként az ország korántsem menekült még meg abból a csapdából, amit az előző évek elhibázott költségvetési és gazdaságpolitikája alakított ki; megfejelődött ez még ráadásul a 2008-ban kirobbant világgazdasági válsággal, ami egy finanszírozási válságból indult.
Tehát ha megnézzük, összességében ez a kép kedvező, és azt kell mondjam, főleg, ha azt nézzük, hogy tudjuk, hogy a különböző ágazati törvények még milyen feladatmegosztást vagy -újrarendezést céloztak az önkormányzatok és az állam között, akkor lehet tudni, hogy az önkormányzati feladatok jelentős mértékben változnak a következő évben. És egyébként a finanszírozás nyilvánvalóan ezt kell majd kövesse. Tehát ebben a költségvetésben bekódolt az, ha például az oktatási rendszer átkerül a központi költségvetési fenntartási körbe, akkor nyilvánvalóan a költségvetést hozzá kell módosítani. Most még nem tartunk itt.
Ezzel együtt egyébként, azt gondolom, az külön örvendetes, hogy az oktatási finanszírozás lényegében változatlan marad, további csökkenést, azt hiszem, a rendszer már normálisan nem tudott volna átvészelni.
Az önkormányzati fejezet sarkait jelentő tételek változatlanok maradnak önkormányzati szempontból. Itt van néhány előirányzat, amely komoly emelkedést mutat, ilyen például a közigazgatási, ifjúsági, sportfeladatok fejkvóta-finanszírozás, amely majdnem megduplázódik. De az kétségtelen, hogy vannak benne csökkenések, és ez a kettő kiegyenlíti egymást.
Néhány apróságnak tűnő dologra szeretném felhívni a figyelmet, ami azért mégsem annyira apróság. Nagyon fontosnak tartom, hogy az előző évek önkormányzati tapasztalatai okán a mostani költségvetés bizonyos tételeket kötött felhasználásúvá tett - például a gyermekétkeztetést vagy a tankönyvi hozzájárulást -, mert az előző évek vitájából láttuk, hogy bizonyos szorult helyzetben lévő önkormányzatok nagyon komoly elmaradást halmoztak fel, például a kötelező ingyenes tankönyv-finanszírozás esetén, aminek az lett az eredménye, hogy a tankönyvkiadók nem voltak hajlandók bizonyos önkormányzatoknak szállítani.
(17.10)
Nos, miután ez kötött normatívába került, és ez teljesen helyes, mert egyébként sem lehet másra költeni, csak erre lehet felhasználni. Ugyanez a helyzet a gyermekétkeztetés bizonyos eseteiben.
Fontosnak tartom ugyanakkor megemlíteni, hogy a kötött normatíva látszólag ebből a szempontból előnyös, de más szempontból jelenthet problémákat is. Gondolok itt például arra, hogy az intézményeknél az informatikai fejlesztéseknél a kötött normatíva úgy szól, hogy a felét lehet gépre elkölteni, a másik felét pedig szoftverre. Viszont ez a hátránya is, miután ez kötött normatíva, és másra nem tudja az önkormányzat felhasználni, nagyon egyszerű matematikai művelet valakinek kiszámolni, hogy ez igazából mekkora tételt jelent az adott önkormányzat számára. Mert a diákok számával kell elosztani a fennmaradó pénzt, ebben az esetben viszont a közbeszerzési pályázat teljesen értelmetlenné válik, mert mindenki ilyen áron fog beadni, 875 forint/fő áron fog beadni pályázatot szoftverre. Úgyis megvan a keret, az önkormányzat másra nem tudja elkölteni. Ha a központi költségvetés valami rejtélyes, altruista módon nem akarja ezt megspórolni, akkor ez a pénz elúszott.
Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor az előző időszakban kezdeményeztük több képviselőtársammal, hogy ez a fajta felhasználás ne így valósuljon meg, a szoftverárak egyharmadára zuhantak azonnal a pályázatok hatására. Tehát megfontolandó, hogy valami mozgás történjen a részletek finomításában. A kötött normatív felhasználásoknál érdemes egyébként megvalósítani, pont azért, hogy ne abszurd legyen a versenyeztetés.
Összességében örvendetesnek tűnik önkormányzati szempontból az, hogy itt nagyjából stabilizálódni látszik a bevétel szerkezete is. Itt azt szeretném világossá tenni, hogy a mostani szabályozás, ha a költségvetés ezt megvalósítja, viszonylag világos a tekintetben, hogy a külső forrás bevonásánál mit kell figyelembe venni, tehát hitel esetén vagy tartós fizetési kötelezettséget keletkeztető konstrukcióban mit kell figyelembe venni. Ezt mindenképpen meg kell őrizni, mert ha figyelembe vesszük a januárban az alaptörvényben életbe lépő szabályozást, ami nemcsak a központi költségvetés eladósodását, hanem a helyi költségvetések eladósodását is gátolni akarja, akkor, ha nagyvonalúan kezeljük ezt a problémát, baj lesz. Mert egyébként, ha az eladósodást gátolandó, például a folyó fizetési problémákat kezelő éven belüli hitelfelvételt, ami igazából folyószámlahitelként jelenik meg, lehetetlenné tesszük, akkor az önkormányzati rendszer nem tud működni, mert tudjuk, hogy a bevételt jelentő hipa és az egyéb adónemek periodikusak, és van, amikor egyébként az önkormányzat effektíve nincs bajban, de folyó fizetését tekintve nem tud eleget tenni kötelezettségeinek. Tehát erre külön kell figyelni. Ezt még a mostani törvény nem érinti, viszont szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy tudjuk, a költségvetést e tekintetben is érdemes figyelni, és ezt a későbbiekben mindenképpen figyelembe kell venni.
Összességében azt szeretném még mondani, teljesen nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok másik nagy feladata, a városüzemeltetés, városfejlesztés tételénél azt látom, hogy a mostani normatívákban olyan jelentős változás nem lesz. A módosító indítványokkal egy dolgot szeretnék javasolni. Szerintem könnyen belátható, hogy a közösségi közlekedési támogatásban, amikor helyi közösségi közlekedési támogatás van, akkor a jelenlegi szabály valahogy úgy szól, hogy mindegy, hogy mennyi az erre szánt összeg a központi költségvetésből, a főváros ab start elviszi a 91 százalékot, és az ország többi része osztozik a maradék 9 százalékon. Szerintem nem nehéz belátni, hogy ez nem tűnik különösebben méltányosnak vagy igazságosnak, feladatarányosnak sem. Tehát semmilyen szempontból nem tűnik ez tarthatónak, ezért ezt meg kell egyszerűen változtatni. Az 50-50 százalékos megosztás egyébként rendkívül méltányosnak mondható, mert ne felejtsük el, hogy a fővárosban mindösszesen 1,7 millióan laknak, ha az agglomerációt is idevesszük, akkor sem laknak 2,5 milliónál többen. De az országban még laknak 7,5 millióan máshol.
Tehát ha az egynegyed-háromnegyed elosztást nézzük, akkor egy 50-50 százalékos megosztás méltányosnak tűnik. Egy biztos, a dolgot talán kezeli az a módosító javaslat, amit az adótörvényekhez benyújtottak képviselőtársaink; nevezetesen, hogy a helyi tömegközlekedés finanszírozásához egy tömegközlekedési adó jellegű, a hipa alapján számolandó adót tesznek lehetővé az önkormányzatok számára. A jelenlegi helyzetben, amikor egyébként az önkormányzatok által fenntartott, illetőleg a Volán-vállalatok által finanszírozott és fenntartott helyi tömegközlekedés rendkívül komoly bajban van, ráadásul ezt megfejeli a dízelüzemanyag árának emelkedése, akkor valamit tennünk kell, mert a tömegközlekedésre meg szükség van.
Tehát szeretném kérni a képviselőket, hogy az ilyen irányú módosításokat támogassák. Egyébként pedig azt gondolom, hogy ez a költségvetés, legalábbis önkormányzati aspektusból mindenképpen támogatható.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
