SZÓLLÁTH TIBOR ZOLTÁN
SZÓLLÁTH TIBOR ZOLTÁN
SZÓLLÁTH TIBOR ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én igyekeztem figyelmesen végighallgatni a mai napot, és meglepődve hallottam, hogy igazából egyetlenegy olyan pontot nem tudtak találni ebben a költségvetésben, amit képesek lennének támogatni, én pedig igyekeztem ebben figyelmes lenni. Nyilván az ingerültségüket is értem, bár azt gondolom, hogy talán az elmúlt időszak megviselhette az idegállapotukat, de nem itt kellene ezt kitölteni, és azt gondolom, hogy nem is az a hangnem illik ide, amit önök itt ma megfogalmaztak. Én folyamatosan lopásokról, csalásokról hallok, és mindennemű olyan kifejezéseket hallok, ami egyébként nem hiszem, hogy ezek közé a falak közé kellene hogy tartozzon. Nem kellene a minden második mondatukban (Általános zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.) kötőszóként ugyanezeket a szavakat használni.
A költségvetés kapcsán nyilvánvalóan az látszik, hogy az nem egy egyszerű időszak költségvetése, és nem lehet elvonatkoztatni attól az időszaktól, amikor egy költségvetés megszületik. Nyilván magán hordozza annak az időszaknak minden vonatkozását, ami egyébként a hétköznapjainkat áthatja, az a bizonytalanság, és nyilván az, hogy éppen ezekben a percekben elméletileg zajlik egy tanácskozás, aminek senki nem tudja megjósolni, hogy mi lesz a végkimenetele.
Önök nyilvánvalóan tudják azt, hogy ebben a nehéz időszakban megszülető költségvetési tervezetben van egy nagyon komoly tartalék, amely elméletileg arra készül fel, hogy ebben a bizonytalan időszakban is képes legyen felkészülni akár a rosszabb forgatókönyvre is. Az ország eladósodottsága kapcsán ma ezt többször felvetették, és nyilvánvalóan azt látom, hogy van egy tervszerű, új indítványuk, ami arról szól, hogy hogyan lehet megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Próbálkozzanak vele, szerintem nagyon nehéz lesz ezt megmagyarázni.
Azt pedig különösképpen furcsán hallgattam, hogy most újra azt kezdik el mondani, hogy tulajdonképpen a magyarországi eladósodottság nem is olyan magas, hiszen Európában lehet találni még egy sor országot, amelynek legalább ilyen magas az eladósodottsága.
(16.50)
Lehet, hogy ez igaz, de azt nem veszik figyelembe, hogy ezek az országok is felismerték, hogy ez nagyon komoly problémát okoz.
Másrészről Magyarországnak van egy különleges, nagy problémája, hogy az állam mellett a lakosság is rendkívüli módon el van adósodva, ráadásul devizában, másrészt a vállalkozások is el vannak adósodva (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Azért nem kellene nehezíteni az életüket.), ez is jelentős tételben, devizában. Ilyet már nem is merek mondani, hogy az önök lelkiismerete, mert nyilván van ilyen valahol, csak ritkán találkoznak vele, mert egyébként akkor, amikor önök voltak ebben az országban döntéshozó helyzetben, akkor kellett volna valakinek csengetni a csengőt, hogy gyerekek, ez nem jól van így, devizában nem szabad, egyszerűen bűn eladósítani egy államot, főleg meg a lakosságát. (Göndör István: A tárgyra kellene térni, képviselő úr!)
Köszönöm szépen a türelmét.
