DR. MATOLCSY GYÖRGY
DR. MATOLCSY GYÖRGY
DR. MATOLCSY GYÖRGY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm Domokos László urat, az Állami Számvevőszék elnökét, és a Költségvetési Tanács elnökét, Járai Zsigmond urat.
Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Magyarország 2012. évi költségvetése, mint minden költségvetés, hűen kell hogy tükrözze Magyarország kormányának politikáját és gazdaságpolitikáját. Ez így is van. Több olyan értékkel rendelkezik Magyarország 2012. évi költségvetési tervezete, az önök előtt lévő tervezet és törvénytervezet-csomag, amely, azt gondolom, hogy a mai időkben, a mai uniós és globális gazdasági közegben bizony nagyon szép teljesítményt ígér.
Engedjék meg, hogy néhány értékét, erényét és ígéretes vonását felvillantsam ennek a költségvetésnek.
Stabil és kiszámítható költségvetésünk lesz. Kiszámítható, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió 27 tagállama közül az 5-6-7. legalacsonyabb költségvetési hiánnyal rendelkező költségvetést nyújtottuk be tervezet formájában. Az első negyedben leszünk a legjobbak között. Ez egy kiszámítható, stabil, nagyon értékes helyezés. Nem kell jeleznem, hogy ezekben a napokban, hetekben, hónapokban egy sor olyan uniós tagállam van, sok olyan barátunk van, uniós társunk, akiknél nem ez a költségvetési helyzet.
Egy másik értéke, hogy már építhet az államháztartási rendszerek megújítási folyamatának első eredményeire. Ez a költségvetés, ez az államháztartás, ezek a költségvetési törvénytervezetek már építhetnek a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott olyan strukturális reformlépésekre, amelyek az első eredményeket meghozták.
Költségvetésünkben a Széll Kálmán-terv 82 százalékos teljesítésével már biztonságosan számolhatunk. Ezekben az időkben ez bizony szintén nagy erény.
(8.10)
Egy következő fontos vonása Magyarország költségvetési tervezetének, hogy feladatközpontú költségvetés. Szakítottunk azzal, hogy minden költségvetési kiadási vagy bevételi vagy költségvetési tervezési sor automatikusan átkerül egyik évről a következő évre. Nem. Egy megújult, egy átszervezés alatt álló, egy minden ízében és porcikájában a versenyképesség felé menő országban már nem lehet így költségvetést tervezni. Tehát egy feladatközpontú, öt nagy feladat teljesítése köré csoportosuló költségvetés van a tisztelt Ház előtt. Biztonságos, jelentős, 300 milliárd forintos tartalékkal működő költségvetés van önök előtt, tehát biztonságosan, stabilan és ezért kiszámíthatóan lehet terveznünk a jövő évet. És végül erénye ennek a költségvetésnek, hogy lehetővé teszi, és egyben feltételként is szabja az államadósság további csökkenését és csökkentését.
Nagy dolog ez. Az Európai Unióban 80 százalék felett van az államadósság aránya a bruttó hazai termékhez képest, az eurózónában ez 88 százalék felett van. 2012-ben két ország, az egyik Magyarország lesz az Európai Unió tagjai közül, ahol sikerül majd csökkenteni az államadósság szintjét. Óriási eredmény! Nem fölfelé megy az államadósság, hanem lefelé. Ezekben az időkben, amikor az államadósság valóban a legnagyobb ellensége az egyes nemzetgazdaságoknak és nagy gazdasági övezeteknek, így az Európai Uniónak is, ez bizony nagy érték, egy óvni és biztosítani érdemes érték.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyra becsülöm és tisztelettel köszönöm a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék összes elemzését, az elvégzett igen jelentős munkát. Nagyon nagyra becsülöm és a kormány nevében tisztelettel köszönöm azokat a szakmai megalapozó munkákat, amelyek jelentős részét képesek is voltunk beépíteni a költségvetésbe.
Nagyon nagy fordulatot hajt végre Magyarország azzal, hogy a Költségvetési Tanács árumegállító jogának megfelelően, tehát hogy a Költségvetési Tanács pozitív véleménye nélkül a tisztelt Ház elé sem kerülhetett volna a 2012. évi költségvetés; szóval, ez egy nagyon nagy, szintén értékes fordulat, és ez meghozta első gyümölcsét. A Költségvetési Tanács, sok-sok kritikai észrevétel mellett, ami teljesen természetes, azt állapította meg, hogy Magyarország költségvetése 2012-ben azoknak a feltételeknek megfelel, amelyeket egy igen szigorú követelményrendszer szab számunkra.
Ugyancsak nagyon fontos és igen sok jó, kritikus és előrevivő észrevételt tett az Állami Számvevőszék. Köszönöm ezeket. Jelentős részüket beépítettük. Az Állami Számvevőszék részére jeleztük, hogy miután ők szeptember 12-ével lezárták a vizsgálatot, ezt követően még egy sor olyan megalapozó rész, szám és kibontás került a költségvetésbe, amelyekkel még az Állami Számvevőszék nem számolhatott. Így teljes a kép. Egy átszervezés, megújulás alatt álló országban, ahogy ezt a tisztelt Ház tapasztalja, hétről hétre nyújtunk be és hagyunk jóvá olyan törvényeket, törvénymódosításokat, amelyek költségvetési hatását szeptember elején még nem, de mondjuk, október végén már figyelembe lehet venni a költségvetésben. Még egyszer, a kormány nevében köszönöm a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék magas szakmai színvonalú, értékes segítségét.
Engedjék meg, hogy azzal kezdjem a költségvetés, az államháztartás, az ennek keretében benyújtott törvényjavaslatok részletes elemzését, bemutatását, hogy szakít ez a költségvetés az európai uniós tagság óta egészen 2011-ig érvényes gyakorlattal, amikor tehát soha, egyetlen évben sem sikerült tartani a költségvetések tervezett hiánycélját, és soha, egyetlenegy évben sem sikerült a költségvetési deficitet 3 százalék alatt, tehát a 2004-ben vállalt stabilitási és növekedési megállapodásnak megfelelő szint alatt tartani. Ez nem sikerült. Első esetben 2011-ben képes Magyarország egy 3 százalék alatti költségvetési hiányt elérni. Ezt még különleges, egyedi forrásokból érjük el, ez a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetése és az állami nyugdíjalapba visszaáramló vagyon egy részének költségvetési és államadósság-csökkentésre történő felhasználásából ered. Önerőből 2012-ben leszünk képesek 3 százalék alatti költségvetési hiányt tartani, és tartjuk a 2,5 százalékos deficitet. Ez nagyon-nagyon nagy teljesítmény lesz Magyarország részéről. 2012-ben először fordul elő, hogy európai uniós tagként példát mutathatunk a világnak arra, hogy mindenfajta külső egyedi, különleges hungarikumnak, unikálisnak, nem ortodoxnak tekintett eszközök nélkül tartjuk a 3 százalék alatti deficitet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Elnök Urak! A költségvetés számai ismertek, engedjenek meg azonban néhány kommentárt, néhány megjegyzést a költségvetés sarokszámaihoz. Ismert az, hogy a 2011. évi 3 százalék alatti, 2,94 százalékos deficitről, ami technikailag 2 százalékos szufficit, tehát többlet lesz a magán-nyugdíjpénztári vagyon beszámítása miatt 2011. végén, szóval erről a 3 százalék közeli deficitről csökkentjük Magyarország államháztartási deficitjét 2,5 százalékra, tehát 0,5 százalékos strukturális deficitcsökkentést hajtunk végre. Ez nagy teljesítmény. Részben követelmény az Európai Unió részéről, minden évben 0,5 százalékkal kell csökkentenie Magyarországnak az úgynevezett strukturális hiányát, de nagy teljesítmény, mert nem egyedi forrásokból, hanem egy, a következő évekre, talán évtizedekre is kiterjedő, érvényes strukturális egyenlegjavulás történik.
(8.20)
Ez azt is jelenti, hogy a költségvetésben az államadósság utáni kamatfizetés szintje már csökken az idei 3,8 százalékról 3,6 százalékra. Azért nem jobban, mert az eurózónában, a világban a pénzügyi válság új hulláma hatást gyakorol a forint árfolyamára is, és miután az államadósságunk mintegy fele devizában áll fenn, természetesen ez hatással van a kamatfizetésre is, de már az államadósság után fizetett kamatszintünk csökken, ami egy igen kivételes jelenség, ha az ember megnézi az Európai Unió többi tagállamát. Egyben ez azt is jelenti, hogy Magyarország 2012. évi költségvetésének elsődleges egyenlege, tehát ha az államadósság utáni kamatfizetést levonjuk a költségvetési hiányból, akkor ez pozitív lenne. Magyarország több mint 1 százalékos pozitív elsődleges egyenleget mutató költségvetéssel rendelkezik jövő évben. Nos, ez is ritka madár ezekben az időkben.
A költségvetést 4,2 százalékos inflációval terveztük, ahogy ezt a tisztelt Ház már megállapította korábban. Itt kockázat van. Erre felhívta a figyelmet az Állami Számvevőszék, felhívták a figyelmet a Költségvetési Tanács tagjai, a Magyar Nemzeti Bank, az infláció azonban a költségvetés szempontjából alacsony kockázatú, mert ha esetleg magasabb lesz az inflációs szint, nem gondoljuk, hiszen a 4,2 százalékos inflációs szintet tartjuk reálisnak, az a költségvetésre, a kiadási-bevételi oldalakra hatva kiegyenlítődik, tehát a költségvetés szempontjából nem kockázatos, azonban a gazdaságpolitika szempontjából természetesen kockázatos az infláció szintje.
Hasonló módon a gazdasági növekedés jelentős kockázatot visel 2012-ben. Mi egy biztonságosnak tekinthető másfél százalékos bruttó hazai terméknövekedéssel számoltunk. Ez egy erősen vitatott szám - tudjuk. A magyar gazdaság teljesítményét nagyon sok területen további injekciókkal kell erősíteni ahhoz, hogy a másfél százalékos növekedést valóban elérje Magyarország 2012-ben.
A költségvetés szempontjából kockázat a növekedés, ezért mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy legalább a másfél, de inkább a 2 százalék feletti gazdasági növekedés Magyarország 2012. évében benne legyen. A fogyasztásnál egy szerény, de pozitív bővüléssel számolunk, a beruházásoknál egy jelentősebb, 3 százalék körüli bővítéssel számolunk. Ezt részben az európai uniós források lehívásának gyorsítása alapozza meg. Idén 1200 milliárd forintot, jövőre 1500 milliárd forintot tervezünk európai uniós fejlesztési források keretében kifizetni és betenni a gazdaságba. Ez az egyik forrása, a másik forrása néhány olyan növekedéserősítő kormányzati döntés, amelyekből önök már kaptak ízelítőt az új otthonteremtési program keretében.
Igen dinamikus külkereskedelmi forgalomra számít a költségvetés. Azt gondolom, hogy ez megalapozott, hiszen bár lassulnak a globális gazdaság meghatározó szereplőinek növekedési mutatói, de a magyar gazdaság például Németország exportmotorjának részeként képes lesz az export további dinamizálására, amely természetesen egy pozitív külkereskedelmi mérleget és egy pozitív folyó fizetési mérleget jelent Magyarország esetében.
A foglalkoztatás jelentős bővülésével számolunk, több mint 1 százalékos bővülésével, a munkanélküliség szintén jelentős csökkenése mellett, mintegy 200 ezer Start-munkahely jön létre a Magyarország költségvetésében szereplő 132 milliárd forintos alap segítsége révén. Ez egy nagyon komoly foglalkoztatásbővülés lehet. Még nem tudjuk pontosan, hogy mennyire a regisztrált munkanélküliek és milyen mértékben a regisztrált munkanélküliek világán túli munkavállalók világából jönnek a Start-munkások, ezért nem lehet még pontosan megmondani, hogy a foglalkoztatásbővülés és a munkanélküliség aránya milyen lesz, de mindenképpen mindkét mutató jelentős javulására számít a magyar költségvetés, és egyben megteremti a forrásokat, hogy ezek a pozitív fordulatok végbemenjenek.
2012-ben már látjuk és a költségvetésbe már beépítettük Magyarország megújulásának első eredményeit. 2010-ben egy azonnali pénzügyi csődöt kellett kezelnünk, 2010 a válságkezelés éve volt. 2011-ben emellett már képesek voltunk megindítani Magyarország teljes átszervezését, megújítását, alapvetően minden gazdaságpolitikai eszköz és minden gazdasági terület megújítását. Ennek a folyamatnak az első eredményei már jelentkeznek 2012-ben, hiszen a törvényeket, amelyek ehhez keretet, sőt ösztönzést, sőt kényszert adnak, a tisztelt Ház ezekben a hetekben, hónapokban jóváhagyja. Így például a foglalkoztatás területén egy gyökeres fordulat történik. Valóban képesek leszünk segély helyett munkát kínálni a jelenleg munkával nem rendelkező embereknek. Valóban képesek vagyunk hatékonyabban felhasználni a Munkaerő-piaci Alap helyére lépő Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásait. Valóban képesek leszünk áttérni, megkezdeni az áttérést egy, a német mintára szervezett duális szakképzési rendszerre. Ez is a foglalkoztatási források hatékonyabb felhasználását jelenti.
Valóban képesek vagyunk az európai uniós források lehívásának gyorsítására, és mindezek együtt megalapozták a Széll Kálmán-terv 82 százalékos teljesítését, ami szintén a megújulás, megújítás első jelentős eredménye lesz, és ezt a költségvetésünk tartalmazza.
Feladatközpontú a költségvetésünk. Öt nagy feladatcsokor köré összpontosítja a költségvetés a kiadásait és egyébként a bevétel többleteit is. Az első a nyugdíjrendszer valóban stabil, kiszámítható működését eredményező fordulat. A nyugdíjrendszert, Magyarország nyugdíjrendszerét két lábra állítottuk, a magán-nyugdíjpénztári rendszer hibás bevezetése során ütött lyukat betömtük, már nincs automatikusan elengedett, kiengedett több száz milliárd forintos forráshiány a költségvetésben, tehát a 2012. évi költségvetés egy két lábon álló nyugdíjrendszert hoz - nagyon nagy érték. Ha az ember szertenéz, körbenéz a világban, akkor a fejlett országokban azt látja, hogy szinte minden országban hiányt, történelmi hiányt, hosszú távú hiányt mutat a nyugdíjrendszer. A befolyó, automatikusan befolyó nyugdíjforrások nem fedezik az 5, 10, 15, 20, 50 év múlva a kormányzati politikák által vállalt nyugdíjkifizetéseket. A nyugati világ nyugdíjrendszerei szinte kivétel nélkül nagy veszélyben vannak. Magyarország ezt a veszélyt most elhárította. Zárt a nyugdíjrendszerünk, két lábon áll, és kiszámíthatóan, stabilan kerül sor a nyugdíjak kifizetésére, amelyek értékállóak, tehát az inflációt követik.
Megindult az egészségügyi alap két lábra állítása. Talán úgy mondanám, hogy most másfél lábra állítottuk; az egyik lábán már áll, időnként még a másik lábát is sikerül letennie.
(8.30)
Nagyon nagy érték; valamennyi adóemelés vagy tartalékot növel, vagy az egészségügyi alap zárását segíti. Nagyon fontos tehát, hogy a költségvetésben szereplő mintegy 450 milliárd forintos adóemelés vagy a biztonságunkat növeli a tartalékok szintjén, irányában, vagy pedig a biztonságunkat növeli az egészségügyi alap irányában. Mind a kettő stabilizálja, biztonságossá teszi és ezért kiszámíthatóvá teszi a költségvetést.
A harmadik feladat, amit ez a költségvetés teljesít, az, hogy lehetőséget ad az arányos, egykulcsos, valódi 16 százalékos személyi jövedelemadó-rendszerre történő áttérésre. Ezt 2011-ben és ’12-ben két lépésben érjük el. A jelentős mértékű minimálbéremelés miatt valószínűleg még 2013-ban és ’14-ben is szükség lesz valamilyen kompenzációra, de ez már nem az adórendszeren belül megy majd végbe, tehát valóban, két év alatt 16 százalékos, arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszere lesz Magyarországnak.
Nem ismétlem talán meg az eddigi vitákra adott eddigi válaszainkat. A kormány nevében miniszterelnök úr, valamennyien mindig elmondjuk, hogy igen, a középosztályra kell építenünk, a széles értelemben vett és folyamatosan gyarapodó középosztályra kell építenünk Magyarország jövőjét, a gyermekvállalásra, a munkára, a vállalkozásokra, és mindezeket segíti az arányos, 16 százalékos személyi jövedelemadó-rendszer.
Negyedik kiemelt feladatként teljesíteni tudja a költségvetés a 200 ezer új Start-munkahely megteremtéséhez szükséges források biztosítását. Tehát meglesznek a források 200 ezer új Start-munkahely létesítéséhez, az a 132 milliárd forint, ami a költségvetésben rendelkezésre áll, szintén gyökeres fordulatot jelez. Ezt korábban kifizettük segélyekre. Ezt most kifizetjük munkára. Jó irányban hatalmas lépést teszünk.
És természetesen a költségvetésünk zárja, mert így helyes, így igazságos, így célszerű, zárja az adózási kiskapuk jelentős részét. Lépéseket teszünk az adóbeszedés hatékonyságának emelése felé, lépéseket teszünk az adórendszerben meglévő kiskapuk zárása felé, és ezt azért tesszük, mert azt gondoljuk, hogy ha egyik oldalon csökkentjük a jövedelemadókat és a jövedelemadó-terhelést, másik oldalon azonban a fogyasztási, forgalmi, jövedéki adók szintjén, ezt kiegyenlítve és egyben a kiskapukat zárva a költségvetést biztonságba tudjuk helyezni.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy kicsit távolabbi metszetből is megközelítsem Magyarország 2012. évi költségvetését. Ez a költségvetés első pillantásra is, azt gondolom, már látszik, más gazdaságfilozófiai, gazdaságpolitikai, sőt politikai elvekre épül, mint az elmúlt 20 év jelentős részének költségvetései. Ez már arra az alapelvre épül, hogy az államnak meg kell erősödnie olyan piaci folyamatokkal szemben, ahol a piac nem önszabályozó, tehát állami szabályozásra van szükség.
Az állam és piac közötti arányok felbomlottak az 1970-es évtized végétől, Magyarországon egy hibás piacgazdasági átmenet során például megszűnt 2 millió munkahely, és mi a 2010 közepétől érvényesített kormányzati politika keretében megerősítjük az államot, és segítjük a piacot abban, hogy ha nem tud önszabályozó módon működni - például láttuk ezt a devizahitelek esetében -, akkor az állami szabályozás mellé lép, helyére lép.
Ez azt is jelenti, hogy a költségvetés egy olyan politikai és gazdaságpolitikai alapelvre épít, amely azt jelenti, hogy a reálgazdaságot, a termelést erősítjük a pénzgazdasággal szemben. Tudatos politika, a fejlett világban mindenhol errefelé kell hogy menjenek, néhány ország megkezdte az átállást egy olyan gazdaságpolitikára és kormányzati politikára, amely újból fölértékeli a termelést, az ipart, a reálgazdaságot, és lenyesi a pénzgazdaság, a pénzügyi rendszer, ezen belül a bankrendszer káros kinövéseit. Ebben a költségvetésben ez a politikai és gazdaságpolitikai alapelv már benne van.
Benne van egy olyan alapelv, hogy mindent támogatunk, ami helyi, hazai, nemzeti, részt veszünk a globális kereskedelmi és beruházási folyamatokban, de tudjuk azt, hogy nagyon értékes mindaz, ami nekünk van, itthon van, helyben van, a fővároson kívül, a kerületekben, a kis falvakban és a kisvárosokban. Tehát a helyi, a hazai, a nemzeti erősödik ennek a költségvetésnek a révén. Ugyancsak erősödik minden, ami családi, az állami elosztással szemben. Ázsia azért versenyképesebb ezekben az évtizedekben a Nyugattal szemben, mert a nyugati nagy liberális demokráciák túl sokat bíznak az elosztási, az állami elosztási rendszerre. Ez nem azt jelenti, hogy követni lehetne Ázsiának azt a példáját, hogy nincs nyugdíjrendszer, állami nyugdíjrendszer - kell nekünk nyugdíjrendszer -, de azt jelenti, hogy az állami elosztási rendszerekről a hangsúlyt egyre jobban a családokra helyezzük. Ezért is kell megerősítenünk minden eszközzel a családokat és a gyermekvállalást.
Természetesen megjelenik ebben a költségvetésben az a politikai és gazdaságpolitikai új alapelv, hogy a hitelkorszakkal szemben fel kell értékelni a megtakarításokat. Az egész világ eladósodott. Az egész fejlett világ, az egész Európai Unió, az egész eurózna. Sajnos Magyarország különösen. Egy: láttuk, a 2002 utáni eladósítási politika következtében Magyarország állama, üzleti szektora és családi köre is az önkormányzatokkal együtt, mindenki eladósodott. Ezzel szakítani kell, ez a költségvetés ezzel szakít. Minden olyan eszközt megragadunk, ami a megtakarításokat erősíti, a hosszú távú gondolkodást erősíti, és a saját vállalkozásra, vagyonra, tudásra épülő és nem hitelre épülő gazdálkodást erősíti az egyénnél, a közösségeknél és persze az államnál is.
Ez a költségvetés lépéseket tesz - mégpedig öles lépéseket tesz - a versenyképes közjavakat előállító állam és államháztartás felé. Engedjék meg, hogy néhány számot jelezzek, amelyek azt jelzik, hogy nem csupán egy gyökeres átalakulás és átalakítás folyik Magyarországon az államháztartás minden területén, hanem a gyökeres megújulás és átalakítás mellett minden meghatározó államháztartási területen többletet hoz 2011-hez képest a 2012-es költségvetés.
Az állam-korszerűsítés területén 101,5 százalékot tartalmaz a 2012-es költségvetés fejezeti sora a 2011-es költségvetéshez képest. Az egészségügyre 104 százalékkal költünk többet 2012-ben, mint ’11-ben. Oktatásra 106 százalékkal költünk többet 2012-ben, mint 2011-ben. Mindkét esetben, az egészségügy és az oktatás esetében a költségvetés folyó kiadási fejezetei mellett ezekben a bővülésekben szerepet kapnak a beruházások, az uniós beruházások. Szerepet kapnak, mondjuk, a felsőoktatási rendszer átalakítása során befolyó új források. De a folyó kiadások és a beruházások összesen azt jelzik, hogy mind az oktatás, mind az egészségügy területén az átalakulások, a megújulás mellett bővülnek a források.
(8.40)
Hasonló módon a közbiztonság területén 105,8 százalékos a bővülés 2012-ben 2011-hez képest. Gazdaságfejlesztésre Magyarország 122,2, mondjuk, 122 százalékkal költ többet 2012-ben, mint '11-ben költött, alapvetően az uniós források 300 milliárd forinttal megnövekvő kifizetései miatt. És végül felzárkóztatásra 137 százalékkal költünk többet, hiszen az már felzárkóztatás, társadalmi, szociális felzárkóztatás, ha valakit nem hagyunk bent a segély világában, hanem átvezetjük a munka világába. Onnan már tovább lehet menni. Segélyekből nehéz. De ha valaki Start-munka révén elkezd dolgozni újból 6 és 8 órát, 12 hónapon keresztül, akkor bizony ez azt jelenti, hogy a társadalmi liftben már fölfele, és nem lefele mehet.
Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, elnök úr, azt kell mondanom, hogy Magyarország 2012. évi költségvetése stabil, kiszámítható. A nagy feladatok köré csoportosulva jelentős lépéseket tesz a megújítás felé, de egy dolgot a 2012-es költségvetésünk még nem tartalmaz. A következő hónapokban minden eszközt meg kell arra ragadnunk, hogy Magyarország gazdasági növekedését megerősítsük. Ez a költségvetés jelenlegi legnagyobb kockázata. Bár biztonságosan számíthatunk egy 1,5 százalék körüli növekedésre az előrejelzéseink szerint, de ez nem elegendő. A világ nagyon kockázatos, nagyon veszélyes az eurózóna és az Európai Unió pénzügyi helyzete, ebből növekedést csökkentő hatások is jöhetnek. Tehát a következő hónapokban minden eszközt meg kell vizsgálnunk és meg kell ragadnunk arra, hogy Magyarország gazdasági növekedését a 1,5, sőt a 2 százalék fölé eső sávba irányítsuk. Ehhez elsősorban külpiaci motorok bekapcsolására, egy exportoffenzívára van szükségünk, és élnünk kell bizonyos esetekben importhelyettesítő gazdaságfejlesztéssel, és élnünk kell bizonyos esetekben a hazai beszállítók erőteljesebb bekapcsolásával a nagy, globális cégcsoportok hazai beruházásainál.
A növekedést kell erősítenünk, ehhez azonban már stabil, kiszámítható hátteret ad a költségvetésünk. Ha nem lenne kiszámítható, biztonságos költségvetésünk, senki nem merészkedne növekedést erősítő eszközök, injekciók felé.
Végezetül engedjék meg, hogy egy kínai mondást idézzek: aki a jövő évben szeretne termést, az vessen gabonát, mondták a kínaiak. Aki tíz év múlva szeretne termést, az ültessen fát. Aki pedig egy egész élet alatt szeretne termést, az gyarapítsa az embereket, adjon az emberek kezébe több forrást, több eszközt. Ez a költségvetés gyarapítja Magyarországot, gyarapítja a magyar embereket.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
