DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki a tegnapi adóvitán is részt vett és a mai költségvetési vitát is megtiszteli jelenlétével, az tapasztalhatja, hogy mindkét kérdésben egy nagyon sajátos ellentmondás alakult ki. Ez gyakorlatilag ma már úgy néz ki, mint egy Forsyte Saga, egy tévéfilmsorozat, hogy van egy beterjesztés, tegnap az adótörvények, ma a költségvetés, van egy miniszteri expozé, ami attól ellentétes, és van egy kormánypárti felszólalás, amely pedig ezt a harmadikat is megcáfolóan egészen más indokokkal és egészen más tényekről beszél.
De azt gondolom, hogy a közvélemény megérdemli, hogy nagyon pontos információkat kapjon, ezért szeretném egyszer és mindenkorra tisztázni, mivel dokumentálható és az interneten megtekinthető, a Szocialista Párt módosító javaslatait tegnap este beadta a Házszabálynak megfelelően, és ebben a módosító javaslatban összességében 173 milliárd forint adócsökkentésre tett javaslatot.
Ez az adócsökkentés egyrészt áll természetesen bizonyos adótételek emeléséből, mások csökkentéséből, és hogy ne legyen félreértés, szemben azzal, amit Rogán képviselőtársam mondott, valószínűleg nem olvasta el a módosítót, vagy nem figyelmesen, ebben szó sincs arról, hogy a magyar családok személyi jövedelemadó-terheit növelné a módosító javaslat.
Arról van szó, hogy a bruttó 5 millió forint felett keresőknél, havi 400 ezer forint felett keresőknél az 5 millió forint utáni részre állítja vissza a 2010-ben már alkalmazott második kulcsot, mint ahogy a másik tételben is, a nagy megtakarításokra és nem a kis megtakarításokra állítja vissza azt az adóterhelést, amely 2010-ben volt. A vállalatok esetében sem történik más, mint az egyébként semmilyen munkahelyteremtéssel, semmilyen beruházási kedvezménnyel nem járó és következménnyel nem járó társaságiadó-csökkentést állítja vissza a 2010-es szintre.
Ezzel szemben a másik oldalon megtartja, sőt, növeli az adómentes sávot, amely minden, 240 ezer forintnál kevesebbet kereső ember számára valódi adócsökkentést jelent; kipótolja azoknak az embereknek a családi adókedvezményét, akik azt nem tudják igénybe venni, mert nincs olyan magas jövedelmük; nemhogy növeli, hanem csökkenti a társadalombiztosítási járulékokat, és minden olyan adóemelést az általános forgalmi adó emelésétől kezdve a legkülönbözőbb kisebb tételekig szükségtelenné és indokolatlanná tesz.
(11.10)
Tehát szeretném világossá tenni, hogy a szocialista képviselőcsoport adótörvényekre vonatkozó módosító javaslata 173 milliárd forint adócsökkentést jelent, terhelést csak a nagyon magas jövedelműeknél és meghatározott ügyekben valósít meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen fontos kérdés, hogy a költségvetésben szereplő és a miniszteri expozéban elhangzott vélemények és álláspontok, valamint a tények milyen viszonyban vannak azzal, hogy ez a költségvetés megvalósítható-e vagy sem. Aki figyelmesen követte Matolcsy miniszter úr expozéját, az két nagyon kiemelt és nagyon fontos tényre alapozta ezt a megalapozottságot, utalva már a 2011-es tapasztalatokra. Az egyik az volt, hogy a magasabb jövedelműeknél bekövetkezett adócsökkentés milyen nagy fogyasztásnövekedést és ezáltal gazdasági növekedést okozott Magyarországon. Az a helyzet, hogy ez nem igaz. Ha valaki megnézi az adatokat, a számokat, az megállapítja, hogy semmi ilyen következménye nem volt a magas jövedelműeknek adott adócsökkentésnek. A másik tétele, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása pedig biztosította a költségvetés egyensúlyát, és fogja biztosítani az idén is, a legveszélyesebb kijelentés, amit egy, nevezzük így, pénzügyekért felelős miniszter tehet. Merthogy ezek a bevételek jövőre és az azt követő évben már nem lesznek. Ebből kifolyólag ezek a bevételek hiányozni fognak.
Ezért mondják a szakemberek azt, hogy a magyar költségvetés hiánya, ha levesszük belőle az adott évben az egyszeri bevételt, ami jövőre nem lesz, és a kiadásokat, amelyek az idén vannak, de jövőre nem lesznek, ez az úgynevezett letisztított hiány Magyarországon nem 3 százalék, amiről ő beszélt, hanem 5-6 százalék között van. Most arról nem is beszélek, amiről miniszter úr megfeledkezett, hogy amikor azok az emberek nyugdíjba mennek, akiknek megtakarításaik voltak, azt a nyugdíjat nekik a társadalombiztosítási kasszából kell majd kifizetni. Akkor ez egyébként egy jelentős hiányt fog okozni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom tehát, hogy ez a két érv, ami a miniszteri expozéban elhangzott, teljesen megalapozatlan. Egyébként a miniszter úr a kormány nevében tett megoldási javaslatot is. A megoldási javaslatot összefoglalóan úgy lehet minősíteni, hogy mind a munkavállalók szociális biztonságát csökkenteni kívánja a kormány, mind a ma már nyugdíjban lévőkét, és olyan irracionális feltételeket támaszt nagyon sok millió ember számára, hogy életkörülményeit, munkalehetőségeit, adott esetben kényszerfoglalkoztatást is figyelembe véve sokkal kedvezőtlenebbül élhetnek, mint ma. Hivatkozásként Ázsiát említette meg a miniszter úr, hogy azt a modellt szeretnék követni. Miniszter úr itt, ebben a Házban azt indokolta meg, hogy egy nagyon konzervatív gazdaságpolitikát egy ázsiai autokrata állami gazdasági irányítással együtt tart kívánatosnak Magyarország számára.
Szeretném megkérdezni a fideszes és KDNP-s képviselőket, hogy ők is így gondolják-e. Valóban önök is úgy gondolják, hogy az a megoldás, hogy úgy építjük le azt a társadalmi ellátórendszert, amely jól-rosszul, de működik Magyarországon, úgy vonjuk meg a nyugdíjakat, úgy vonjuk meg a munkavállalói jogokat, hogy teljesen kiszolgáltatottá válnak az emberek, és ebből majd hatalmas megtakarítások lesznek?
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ez teljesen megalapozatlan és teljesen komolytalan gazdaságpolitika, ebből kifolyólag az a költségvetés, ami ezen alapul, rendkívül ingatag. És nemcsak hogy ingatag, rendkívül komoly veszélyekkel fog járni. Azt gondolom tehát, és szeretném teljesen világossá tenni, hogy egy ilyen helyzetben ma Magyarországot olyan forró tőke finanszírozza, amely azért jön Magyarországra, mert itt az átlagosnál magasabb kamatra tehet szert, mert kockázatosabb országnak tartják Magyarországot, mint bármelyik másikat. Márpedig az ilyen természetű hitelezés, ilyen természetű finanszírozás bármikor, bármelyik pillanatban meginoghat, és Magyarország az önök szándékaitól egyébként nyilván teljesen függetlenül, ezt készséggel elismerem, olyan kockázatos helyzetbe kerülhet, ahonnan nagyon nehéz lesz újra kivergődnie.
Éppen ebből a szempontból rendkívül álságosnak tartom az államadósság lefaragásáról szóló szólamokat. 1 százalékponttal nem csökkent az államadósság. Azt, amit önök átvettek, megnövelték, majd visszacsökkentették arra a szintre. De szeretném világossá tenni, hogy a 75 százalékos államadóssági szint Európában ma, a mai körülmények között teljes mértékig elfogadható. Vajon mi az ok, ami miatt a Fidesz-KDNP-kormány ezt tűzi zászlajára? Vajon mi az a gazdaságpolitikai koncepció, ami miatt ezt ilyen módon fel akarja erősíteni?
Tisztelt Képviselőtársaim! Teljesen világos a modell, ha nincs gazdasági növekedés, ha reménytelen a fogyasztást úgy növelni, hogy abból gazdasági növekedés legyen, akkor nem marad más az önök szemléletében az állam számára lehetőségként, mint az összehúzódás. Összehúzódás abban is, hogy kevesebb pénzt használok fel a gazdaságban, kisebb hitelekre adok lehetőséget, és összehúzódás abban az értelemben is, hogy megpróbálják a kiadásokat - egyébként vagy sikeresen vagy nem, meglátjuk az év végi adatokból már 2011-re vonatkozóan - csökkenteni. Nincs itt most Szijjártó képviselő úr, én is neki szeretném föltenni a kérdést, hogy mi ez, ha nem megszorítás. Én nem keresnék rá más szavakat, nem tudok rá más megfogalmazást. Ha valaki csökkenti az állami kiadásokat, ha valaki csökkenti a gazdaság számára rendelkezésre álló hiteleket, azt a magyar nyelvben megszorításnak nevezik. Ráadásul olyannak, amely egyébként nem teszi fenntartható gazdasági pályára Magyarországot, olyannak, amelynek nincs pozitív kimenete, amelyben nem jobban és hatékonyabban működnek utána az emberek számára fontos ellátórendszerek, amelyek nem okoznak beruházást, amelyek nem teremtenek új munkahelyeket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Megalapozatlan és rendkívül kockázatos az, ami a miniszteri expozéban ismételten elhangzott, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokra kívánja alapozni a költségvetés hiánycsökkentését a kormány. Szeretném megkérdezni, hol, melyik soron szerepel ez a költségvetésben. Milyen számmal szerepel ez a költségvetésben? Milyen mértékig szerepel ez a költségvetésben? Hol a pénz? Merthogy az önök által beterjesztett költségvetésben erre vonatkozóan egy árva szám, egy árva indoklás sem szerepel. Merthogy ezt a pénzt egyébként már fölhasználták, ebből a pénzből vették meg a MOL részvényeit, ami részvények formájában van az Államkincstárban, mert ebből a pénzből már az idén 530 milliárd forintot egyrészt elhasználtak nyugdíjkifizetésre, másrészt elhasználtak folyó kiadásokra. Még egyszer kérdezem, az az indoklás, hogy ebből a pénzből fedezik a hiányt, ami csak egyszeri bevétel, hol szerepel a költségvetésben. Hogy lehet tehát arra hivatkozni több száz milliárdos tételben, egy nagyon komoly nagyságrendben egy nagyon komoly expozéban, ami nem is szerepel a költségvetésben? Át fogják írni a költségvetést?
Tisztelt Képviselőtársaim! Vagy mondok egy másik példát: a közoktatást. Mert nem csupán arról van szó, hogy az adórendszer nem hoz, nem jól terheli, nem igazságos, nem csupán arról van szó, hogy a munkahelyteremtés helyett, az azt ösztönző járulékcsökkentés helyett adókat emelnek a gazdasági szférában, hanem arról is van szó, hogy ami pénzt el akarnak költeni, azt hogyan és milyen hatékonysággal költik el.
Tisztelt Képviselőtársaim! Önök a közoktatásra forintra ugyanannyit terveznek, mint 2011-ben, aminek a reálértéke nyilván kevesebb. De ebben a beterjesztett költségvetésben egy árva szám nincs arra vonatkozóan, hogy annak az új köznevelési törvénynek a pénzügyi feltételeit, amit önök meg fognak szavazni, hogyan biztosítják. Ebben a költségvetésben egy sor nincs arról, hogy hogyan biztosítják annak a közoktatási államosítási folyamatnak a pénzügyi feltételeit, amelyet egyébként önök meg fognak valósítani. Milyen költségvetés ez? Ebben a költségvetésben semmilyen megoldási javaslat nincs arra, hogy az Egészségbiztosítási Alapból, a költségvetésnek az egészségügyre fordított pénzeiből milyen formában, milyen módon fogják az egészségügyi ellátást érdemben biztosítani.
Azt gondolom tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezek a konkrétumok, amelyek mind kiolvashatók a számokból, amelyek a konkrétumok alapján kiolvashatók, és az önök nyilatkozatai teljes mértékig szembemennek egymással. És ez igaz az élet más területére is. Kérem, meg kell nézni a költségvetést. Önök beszéltek a rend megteremtéséről? Nézzék meg a rendőrség költségvetését! Nézzék meg! Mire lesz, és mire ad majd ez lehetőséget?
(11.20)
Vagy hogy talán a korábbi szakterületemre is hivatkozzak, a honvédségnél, amit már Nyikos elnök úr is érintett, tisztelt képviselőtársaim, az a költségvetési kiadáscsökkentés, amelyet önök az idén és jövőre végigvisznek, megkérdőjelezi azt, hogy hosszú távon működőképes és fenntartható marad-e a Magyar Honvédség, hiszen 327 milliárd helyett 218 milliárddal számolnak. Elképesztő nagyságrendbeli csökkenés és nem csak ezen a területen. Ezek után joggal lehet megkérdezni, hogy valóban megalapozott-e ez a költségvetés.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan összefüggő módosító javaslatot adunk be, nem decemberben - ja, nincs itt Rogán képviselő úr, sajnálom, hogy elment -, hanem természetesen a Házszabálynak megfelelően jövő hét szerdán, amikor az általános vita lezárul, mert ennek akkor van az ideje, amelyben mind a 173 milliárd forint adócsökkentés, mind a 412,4 milliárd forint költségvetési kiadás átcsoportosításával teljesíthető lesz a költségvetési hiánycél 2,5 százaléka, és teljesíthető lesz azoknak a társadalmi és fontos szociális és gazdasági céloknak az elérése, ami Magyarországnak egy megalapozottabb és egy tisztességesebb költségvetést adhat.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
