MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy évvel ezelőtt, az idei költségvetés vitájában Kopits György, az akkor még a valódi szerepét betöltő Költségvetési Tanács elnöke azzal zárta a felszólalását: “Hajrá Magyarország! Hajrá hitelesség!”
Ezt a mondatot úgy is lehetne folytatni, hogy a propagandával nem lehet elfedni a hozzá nem értést, a felelőtlenséget és a cinizmust. Mégis naponta ennek a kísérletnek vagyunk a szemtanúi a kormány részéről, hiszen a nyugdíjcélú megtakarítások erőszakos államosítása a Fidesz-KDNP-kormány szerint a nyugdíjak megvédését jelenti. A munkavállalók 80 százalékának adóteher-növekedése a kormány szerint nagyarányú adócsökkentés. A nemzetközi szervezetekkel szemben indított és képviselt konfliktusok sora pedig a kormány szerint a gazdasági szabadságharc jele. Amikor az elmúlt húsz év legnagyobb megszorításait tartalmazó, az elszegényedés, a leszakadás költségvetését terjesztette elő a Fidesz, akkor azt országvédelmi költségvetésnek nevezik. Cinizmus ez a javából.
A Fidesz-KDNP-kormányzat Kopits közgazdász professzor aggódó figyelmeztetéséből csak azt a következtetést vonta le, hogy nem kellenek olyan szervezetek és független, hiteles szakértők, akik aggályoskodnak, ezért gyorsan meg is szüntették az ő megbízatását, és beszántották ezt a típusú Költségvetési Tanácsot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Sok olyan dolog történt Magyarországon a Fidesz-KDNP kormányzása alatt, aminek a bekövetkeztére számítottunk, és számos olyan dolog is, amelyet előzetesen el sem hittünk volna. Arra, hogy az idei költségvetést gyakorlatilag másfél hónappal a hatálybalépése után már módosítani kellett, arra számítottunk, hiszen ahogyan azt korábban jeleztük, teljesen megalapozatlan várakozásokon alapult, így tarthatatlanná vált. Tarthatatlanná vált annak ellenére, hogy a kormány államosította a jövő nyugdíjasainak időskorára félretett közel 3000 milliárd forintnyi megtakarítását, és mintegy 360 milliárd forintnyi ágazati különadót szedett be. Tarthatatlanná vált, mert az igazságtalan, a társadalmi különbségeket mélyítő, a szegényeket tovább szegényítő, a jobb módúakat még gazdagabbá tevő adópolitika mellé a foglalkoztatást és a gazdasági növekedést nem ösztönző gazdaságpolitika és fegyelmezetlen költségvetés-politika társult.
Azt azonban nem gondoltuk volna, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kormánya sem más hibáiból, sem a sajátjaiból nem képes tanulni. Nem gondoltam, hogy ezt a kormányzati dilettantizmust lehet még alulmúlni. Sajnos tévedtem, mégis lehet, hiszen az előttünk fekvő 2012. évi költségvetési törvényjavaslat erre az élő példa.
Ennek a költségvetésnek a bukásához ugyanis még csak az sem kellett, hogy a Fidesz-KDNP-kormánytöbbség megszavazza és életbe lépjen, gyakorlatilag már a beterjesztését követő harmadik napon megbukott. A 300 forint körüli euróárfolyam, az országkockázati felárak 500 bázispont fölötti szintje mind azt jelzik, hogy a befektetők, az elemzők hiteltelennek tartják a Fidesz-KDNP-kormány tevékenységét, és megvalósíthatatlannak ítélik a jövő évi költségvetés számait.
Ráadásul kiderült, hogy a már benyújtott költségvetési javaslatban szereplő megtakarításokat illetően a benyújtásig nem készült intézkedési terv, a fejezeti kötetek mögött nem voltak jóváhagyott, ütemezett és számokkal alátámasztott intézkedések, a benyújtott költségvetésben szereplő megtakarításokat alátámasztó jogszabálytervezetek pedig nem készültek el. Gyakorlatilag ezt a kormányzati dilettantizmust kritizálta a Domokos László, korábbi fideszes politikus által vezetett Állami Számvevőszék is, amikor azt írja a jelentésében: “A 2012. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról teljeskörűen nem lehetett véleményt mondani; egyrészt a 2012. évi bevételi előirányzat-tervezetek jelentős részét alátámasztó dokumentumok, illetve háttérszámítások hiánya, másrészt a jegyzőkönyvben rögzített és a költségvetési törvényjavaslatban megjelenő adatok eltérései miatt.” Az eltérések okait ráadásul csak részben, hátterét egyáltalán nem ismeri az ÁSZ.
Figyelemre méltó, hogy a Széll Kálmánról elnevezett kormányzati megszorító csomag a 2012. évre 550 milliárd forintos megtakarítást tervezett, alátámasztottság hiányában azonban 388 milliárd forintnyi megtakarításról még részben sem tudtak véleményt mondani az ÁSZ szakemberei.
A költségvetésben törvényi előírások ellenére nem jelennek meg összefoglalva az intézkedések többéves hatásai, és nem tudtak véleményt mondani a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény és a költségvetési javaslat összhangjáról sem, mivel “a szükséges adatok, háttérszámítások nem álltak rendelkezésre”. Mi ez, kérdezem, ha nem a Fidesz-kormány dilettantizmusának, szakmai alkalmatlanságának ékes bizonyítéka.
Ennek a szakmai alkalmatlanságnak köszönhető, hogy a Fidesz-kormány eljátszotta a nagy nehézségek árán helyreállított bizalmat, eltékozolta mindannak a mérhetetlen áldozatnak az eredményét, amelyet a magyar lakosság meghozott a válság legnehezebb pillanataiban. Ennek a dilettantizmusnak és cinizmusnak köszönhető, hogy mára a kormány vesztésre áll a munkahelyteremtésért folytatott küzdelemben, az államadósság elleni harcban és a versenyképesség erősítésében. A tíz év alatt egymillió új munkahely még a nemzetgazdasági tárca saját előrejelzéseiben sem köszön vissza. A tartósan gyengélkedő forint miatt az államadósság elleni harc vesztésre áll. A térség legversenyképesebb országának célkitűzése elé pedig egy friss felmérés eredményei, illetve a kormány jövő évi adótervei állítanak komoly akadályokat.
Tisztelt Országgyűlés! Egyértelmű, hogy a Fidesz dilettáns kormányzásának köszönhető, hogy a 2012. évi költségvetés az elszegényedés, a leszakadás éve lesz Magyarországon, és a magyar embereknek, családoknak brutális megszorítások sorozatára kell felkészülniük. A benyújtott költségvetés társadalmilag elfogadhatatlan, megdöbbentően dilettáns, teljesen érzéketlen a 3,7 millió szegény ember iránt, sőt, már a középosztály helyzete iránt is érzéketlen. Kizárólag a magas jövedelműek viszonylag szűk rétegének kedvez, ráadásul makrogazdasági szempontból teljességgel megalapozatlan. Ez a költségvetés az elszegényedés költségvetése.
Ennek okait hat pontban szeretném összefoglalni.
1. A költségvetés 1,5 százalékos GDP-emelkedéssel számol, amely komoly visszalépés a meghirdetett 4-6 százalékos, és a valójában a kormány által várt 3-3,5 százalékos növekedéshez képest. Eljutottunk oda, hogy a gazdasági növekedés helyett már a visszaesés lehetőségéről is kell beszélnünk. A reális előrejelzés ugyan a mínusz 1,5 százalék és a plusz 1 százalék közötti tartományban lehet. Figyelembe véve az eddig megismert gazdaságpolitikai lépéseket, nem zárható ki, hogy a magyar gazdaság recesszióba süllyed a következő évben.
2. A munkahelyteremtés helyett növekvő munkanélküliség várható. A korábbi ígérettel szemben, amely szerint négy év alatt 300 vagy 400 ezer új munkahelyet teremtenének, a költségvetési terv gyakorlatilag a munkanélküliségi ráta stagnálásával számol, azaz 2012 végéig nem remélnek áttörést ezen a területen. A munkahelyteremtés fő eszközének a közmunkák elterjesztését látják, ami viszont nem segíti a valós munkahelyteremtést.
(11.00)
Az adóemelések miatt a minimálbér nominálértékének szinten tartásához is legalább 10 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség. Ugyanakkor ilyen mértékű emelés úgy megdrágítja a kis- és középvállalkozói körben a foglalkoztatást, hogy a minimálbér másfélszeresére emelkedő járulékfizetési kötelezettséggel és az egészségügyi járulék 1,5 százalékpontos emelésével együtt ez tömeges csődöket, ezáltal pedig növekvő munkanélküliséget jelent, éppen a legkritikusabb helyzetű térségekben és gazdasági ágazatokban.
3. Az adócsökkentés helyett jelentős adóemeléseket köszönhetünk a Fidesz-kormánynak, a hiánycélt ugyanis adóemelésekkel akarja betartani a kormány. Az áfaemelés a legkritikusabb. Azon túl, hogy az EU-ban nálunk lesz a legmagasabb áfa, felpörgeti az inflációt, és ösztönzi a fekete- és szürkegazdaságot. Az adójóváírás és a félszuperbruttó kivezetése durván átrendezi a jövedelmi viszonyokat, nagyjából 300 milliárd forinttal emeli az átlagosnál kevesebbet keresők adóterheit, és ezt odaadja az ennél többet keresőknek. Az inflációt is figyelembe véve jelentős reálkereset-csökkenés következik be a teljes gazdaságban és a bérbefagyasztás miatt kitüntetetten a közszférában is.
4. A kormány társadalmi konfliktusokat is gerjeszt az elszegényedés költségvetésével. A magas szinten beragadó munkanélküliség, tetézve a felpörgő inflációval, azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak kétharmadát érintő újabb nominális keresetcsökkenés a családokat a fogyasztás további visszafogására kényszeríti majd. Tovább fog nőni a létminimum alatt élők száma, nőni fog a mélyszegénység, és egyre több, ma még középosztálybeli család kerül a szegénység küszöbére.
5. A költségvetési megszorításokkal 750 milliárd forinttal kevesebb jut jövőre a szociális, az egészségügyi, az oktatási és a kulturális célokra is.
6. A jövő évi költségvetés bevételtúlsúlyos, mert adó- és járulékemelésekre épít. Az állam jövőre minden megtermelt 100 forintból 48-at elvon a gazdaságtól, vagyis a jövő évi költségvetésben az állami elvonás mértéke jelentősen nő.
A hatályos konvergenciaprogramhoz képest 2012-ben több mint 900, a későbbi években több mint 1400 milliárd forintos kiigazítás válik szükségessé. Jövőre kilenc adó emelésére kerül sor, amelyek együttes hatása 2012-ben mintegy 700 milliárd forint, 2013-tól pedig mintegy 1200-1400 milliárd forint lesz. Önmagában még az itt feltételezett adóemelési csomag sem teremt azonban lehetőséget a konvergenciaprogram keretein belül a válságadók megszüntetésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a költségvetés felvet néhány egyszerű, mindenképpen megválaszolandó kérdést. Nevezetesen: hogyan lehet az, hogy miközben a Fidesz-kormány a gazdaság talpra állításáról, adócsökkentésről, a gazdasági növekedés beindításáról beszél, addig a Fidesz kormányzásának már a második naptári éve fog fizetéscsökkentéssel kezdődni a társadalom négyötödénél? Hogyan lehetséges, hogy a tavaly és idén még ha nem is kiugró mértékben növekvő GDP a foglalkoztatottak túlnyomó többsége számára kevesebb keresetet jelent, és még a pénze is sokkal kevesebbet ér az infláció miatt? Hogyan lehetséges, hogy az emelkedő járulékért cserébe rosszabb színvonalú ellátást és kevesebb szolgáltatást kapnak a magyar emberek? Biztos vagyok benne, hogy nem ők végzik rosszabbul a munkájukat, ezért nem ezt érdemelnék, a Fidesz-KDNP-kormánytól viszont csak ez kapták.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt állította erről a javaslatról Matolcsy György, az előkészítésért felelős nemzetgazdasági tárca vezetője, hogy ez a költségvetés egy országvédelmi költségvetés, a 2012. évről pedig azt, hogy az elrugaszkodás éve lesz. Csak remélni tudom, hogy itt valami félreértés van, és Matolcsy György nem erről a javaslatról beszélt. Ez a törvényjavaslat ugyanis az elmúlt húsz év legnagyobb megszorításait tartalmazza, amelyek a társadalom legelesettebb csoportjait terhelik, a társadalmi különbségeket mélyítik, a gazdasági versenyképességet gyengítik, a foglalkoztatást és ezzel együtt a beruházásokat pedig nem ösztönzik. Ezt országvédelmi költségvetésnek nevezni merő cinizmus. Tények alapján mondható, hogy éppen az önök felelőtlenségétől és dilettantizmusától kellene megvédeni az országot. Elrugaszkodni pedig ettől a javaslattól kellene, mégpedig jó messzire, nem 2012-ben, hanem most, különben 2012 ugyan az elrugaszkodás éve lesz, de az elrugaszkodást a mélybe zuhanás és a leszakadás fogja követni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat nem az országvédelem és az elrugaszkodás költségvetése, hanem a leszakadás és az elszegényedés költségvetése. (Babák Mihály: Azt ti már megcsináltátok!) Életveszélyes, mert a túlzott önbizalomtól, optimizmustól és dilettantizmustól kártyavárként omolhat össze, ha valami nem a kormány számításainak megfelelően alakul.
Önök több millió ember pénzét, jövőjét, megtakarításait, egzisztenciáját teszik kockára. A ki nem használt növekedési potenciállal, alacsony foglalkoztatással, magas adósságszinttel, a modernizáció elmaradásával, a gazdasági és a jogszabályi környezet bizonytalanságával és kiszámíthatatlanságával Magyarország nem a térség legsikeresebb, hanem a legsérülékenyebb országává vált.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ezt a költségvetést józan ésszel és felelősséggel nem lehet támogatni. Ha önök, tisztelt kormánypárti képviselők, mégis megszavazzák, annak két oka lehet: vagy a feltétlen lojalitás, vagy a cinizmus. Mindkettő elfogadhatatlan. Én mégis a lelkiismeretükre apellálok. Még van idő arra, hogy a Fidesz újragondolja a javaslatait, még van idő arra, hogy ha nem is az MSZP, de legalább a jobboldali közgazdászok javaslatait megfogadva módosítsák a büdzsét. Nem késő fenntarthatóbbá, igazságosabbá, stabilabbá tenni ezt a javaslatot, mert ebben a formájában ez a költségvetés minden idők legnagyobb megszorításait hozó és egyben legfelelőtlenebb költségvetési törvényjavaslata.
Arra kérjük tehát a kormányzati többséget, hogy vonja vissza ezt a költségvetést. Ha mégsem, akkor teljesen természetesen az imént felsorolt okok miatt a Magyar Szocialista Párt nem fogja támogatni ezt a költségvetést.
Tisztelt Országgyűlés! Nem szabad elfelejteni, van más út. Az MSZP ilyen más utat, felelős költségvetést és felelős gazdaságpolitikát javasolt, amelynek a középpontjában a munkahelyteremtés áll, amire Magyarországnak a legnagyobb szüksége lenne ezekben az időkben. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Volt erre egypár év!)
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)
