SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER, a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke, az összefoglalt bizottsági állásfoglalás ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési vitában a számvevőszéki és költségvetési bizottságnak jut az a megtisztelő lehetőség, hogy összefoglalja, mi is hangzott el az Országgyűlés bizottságaiban a jövő évi költségvetést illető vitákban.
Ezért kérem, engedjék meg, hogy mindenekelőtt a 19 bizottsági szavazás eredményét ismertessem, és egyúttal jelezzem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy valamennyi bizottság, amely megtárgyalta a költségvetést, nagy többséggel általános vitára alkalmasnak minősítette a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztését.
Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 18 igen szavazattal, 8 ellenében; az egészségügyi bizottság 13:5 arányban; az emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság egyhangú szavazással, 12 igen szavazattal; az európai ügyek bizottsága 14 igen szavazattal, 3 nem ellenében; a fenntartható fejlődés bizottsága 11 igen szavazattal, 4 ellenében; a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 12:6 arányban; a fogyasztóvédelmi bizottság 11:4 arányban; a gazdasági és informatikai bizottság 18 igen szavazattal, 8 nem ellenében; a honvédelmi és rendészeti bizottság 10 igen szavazattal, 7 nem ellenében; a költségvetési és számvevőszéki bizottság 17 igen szavazattal, 5 nem mellett; az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság 16 igen szavazattal, 7 nem ellenében; a kulturális és sajtóbizottság 10 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett; a külügyi bizottság 12:5 arányban; a mezőgazdasági bizottság 14:6 arányban; a nemzetbiztonsági bizottság 6:3 arányban; a nemzeti összetartozás bizottsága 7:3 arányban; az oktatási, tudományos és kutatási bizottság 14 igen szavazattal, 6 ellenében; az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 16 igen szavazattal, 8 ellenében; a sport- és turizmusbizottság pedig 12 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében találta úgy, hogy a költségvetési törvényjavaslat alkalmas arra, hogy itt az Országgyűlésben megkezdődjön róla az általános vita.
Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a jövő évi költségvetésről kezdünk el vitázni, akkor nem spórolhatjuk meg azokat a bevezető gondolatokat, amelyek a hazánk határain túli kitekintést alapozzák meg. Ugyanis, ha van olyan esztendő, amikor Magyarország költségvetésének tervezésekor nagy hangsúllyal kell figyelembe venni a nemzetközi gazdasági élet alakulásait, akkor 2012 egészen biztosan ilyen esztendő. Jól láthatóak a nemzetközi gazdasági élet törékenységei, hogy mást ne mondjak, miniszter úr tegnapi, itt elmondott első mondatai és mostani jelenléte között feszülő ellentmondás is világosan mutatja, hogy még Európa vezető politikusai sem tudják egészen pontosan, hogy mit hoz a másnap, hiszen az Európai Unió pénzügyminisztereinek mára tervezett találkozója a tegnapi adótörvények során még tervezett találkozó volt, az adótörvények végén pedig már lemondott találkozó, ennek is köszönhetően van itt most a gazdasági miniszter. De látszik az, hogy az európai gazdasági élet tele van kérdőjelekkel, napról napra megújuló kihívásokkal, és bizony, emellett szó nélkül elmenni nem lehet.
Azt egészen biztosan láthatjuk, hogy bár minden válság véget ér egyszer, mint a viharok, de ez az euróválság, amely most sújtja a kontinenst, és amely hatásokkal rendelkezik Magyarországra is, ez bizony nem fog véget érni hamarosan, hanem hosszú évekre elhúzódó euróválságra kell készülnünk, és ennek megfelelően kell alakítanunk nemcsak a költségvetésünket és nemcsak a gazdaságpolitikánkat, hanem a politikánk egészét is.
Azt is világosan kell látnunk, hogy az euróválság elmúlása után majd egészen új világ jön, tehát nem az a világ jön vissza, mint ami volt a válság előtt. Tehát óriási hibát, hogy ne mondjam: bűnt követ el az, aki arra készül, hogy majd ugyanaz a világ jön vissza, és majd ugyanabban a világban kell versenyképesnek lenni. Ez nincsen így. Új világ jön, egészen új szabályokkal, új vetélytársakkal, megizmosodó, megcombosodó, ugyanakkor elsorvadó egykori és új versenytársakkal, konkurensekkel, és jól láthatóan a harc már most azért megy, hogy ki milyen startpozíciót vehet fel az új világban.
Magyarországnak is most ebbe a versenybe kell beneveznie, lehetőleg élen járnia, és ki kell használnunk azokat az előnyöket, amelyek most nekünk megadatnak. Európában egyetlenegy kormány mögött sincsen olyan stabil politikai háttér, mint a magyar kormány mögött, egyetlenegy országban sem hoztak annyira egyértelmű döntést a választók a legutóbbi választáson, mint Magyarországon. Ezt bizony ki kell használnunk, ezen versenyelőnyünk nekünk most a vetélytársainkkal szemben megadatik.
Az is jól látszik, hogy ezt az euróválságot az eladósodás, az eladósodottság okozza, az Európai Unió tagországai kevés kivételtől eltekintve - ez egy viszonylag szűk kör, ha jól értjük, akkor ketten vagyunk -, nem tudják, nem tudták megfékezni az eladósodottságukat. Folyamatosan nőnek az államadósságok Európában, ez alól Svédország és Magyarország kétségkívül a szabályt erősítő kivételt jelenti, és ezen az úton nekünk most tovább kell mennünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi kitekintés után azt is tisztáznunk kell, hogy a költségvetés megalkotása nem puszta kötelesség. A költségvetést nem önmagáért alkotja meg az Országgyűlés, nem egy letudandó kötelező feladatról van szó, hanem a költségvetésnek és egy kicsit tágabb értelemben a gazdálkodásnak bizony céljai vannak, de legalábbis céljai kell hogy legyenek.
A jövő esztendőre, 2012-re Magyarország fő célja az elrugaszkodás a válságzónától. Mindent ennek a célnak az elérése érdekében kell alárendelnünk, és ehhez kell megválasztani a lehető legjobb és a lehető legeredményesebb eszközöket. El kell rugaszkodnunk, növelni kell a teljesítményünket önmagunkhoz képest is, és növelni kell a teljesítményünket a többiekhez képest is.
Az elrugaszkodásnak a legfontosabb, mondhatnám, első számú eszköze az előbb már említett államadósságnak a csökkentése. Az jól látszik, hogy az tud elrugaszkodni, az tudja magát jó startpozícióba helyezni, az tudja a legnagyobb lendületet venni a trambulinról, aki csökkenteni tudja az államadósságát. Az államadósság ugyanis kiszolgáltatottságot jelent, kitettséget jelent, bizalmatlanságot jelent, drága finanszírozhatóságot jelent, és ezáltal a gazdaságpolitikai eszköztár jelentős szűkítését jelenti. Egy alacsony államadóssági szint a gazdaságpolitika egészen új dimenzióit tudja kinyitni egy ország, egy kormányzat előtt, ami a jelen helyzetben bizony kritikus fontosságú. Ezért is támogatjuk a kormányt minden olyan lépésben, amely az államadósság csökkentését jelenti. Ezért volt helyes az a kormányzati gazdaságpolitika, amely az idei esztendőben 82 százalékról 73 százalékra csökkentette az államadósságot.
És itt érdemes megállni egy rövid pillanatra, tisztelt képviselőtársaim. Halljuk, látjuk azokat a vitákat, amelyek az államadósság mértékéről szólnak. Látjuk azokat az ellenzéki képviselőket, akik sokszor a Magyarországot az indokoltnál rosszabb helyzetben látni és láttatni kívánó külföldi erők szövetségesei, és arról beszélnek, hogy Magyarország államadóssága nem is 73 százalék, hanem az árfolyammozgások miatt annál magasabb.
(9.30)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel tökéletesen rámutatnak arra az óriási politikai bűnre, amelyet a Gyurcsány-korszak kormányai követtek el Magyarországgal szemben, mert önmagában az is egy óriási bűn, hogy duplájára emelték Magyarország államadósságát, de az még nagyobb bűn, hogy az államadósság szerkezetét úgy alakították át, hogy annak majdnem fele devizában került felvételre és devizában van nyilvántartva.
Ez ugyanaz, tisztelt képviselőtársaim, mint családok szintjén a devizahitel. Elsőre vonzónak tűnt, a kormány még biztatott is, a bankok kihasználták a tájékozatlanságot és - hogy a jegybankelnököt idézzem - az ingyenebéd iránti igényt. Ezek után, ahelyett, hogy figyelmeztettek volna az állami hatóságok a veszélyekre, devizában adósodtak el a családok.
Így van az állam is. Ma az államadósság egy jelentős része, majdnem fele devizában van. Az árfolyammozgások miatt ez rendkívüli kitettséget jelent. Na de ne akarjunk már összehasonlítani almát körtével - almát almával, körtét a körtével. Ha a teljes hazai összterméket forintban számoljuk, akkor ne akarjuk hozzáarányosítani az államadósságot devizában, vagy hogyha devizában számoljuk az államadósságot, akkor a hozzáarányosított GDP-t is számoljuk ki devizában. Tehát lehet, hogy egy naiv és romantikus kérés, de némi szakmaiságot szeretnénk kérni az államadósság-csökkentő politikát bíráló képviselőtársainktól is.
Arról már nem is beszélve, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha az országot nem adósították volna el így, akkor most egy egészen más típusú vitában vehetnénk részt, arról vitatkozhatnánk, hogy az államadósság kamatkiadásaira szánt 1000 milliárd forintot milyen rendkívül nemes, helyes célok között osszuk szét, és nem arról vitáznánk, hogy milyen, hagyományosnak talán kevésbé mondható gazdaságpolitikai intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy Magyarország versenypozícióját megerősítsük.
Az államadóság csökkentése mellett, tisztelt képviselőtársaim, a kormánynak külön figyelmet kell szentelnie arra, hogy az államadósság újratermelődését megakadályozza, magyarul, nem felületi kezelésre van szükség, hanem igenis át kell szervezni azokat a nagy rendszereket, amelyek az államadósság folyamatos növekedését okozták. Az ehhez szükséges lépéseket a kormány meghozta. Az új alaptörvény életbelépéséhez szükséges törvények idei évi parlamenti megtárgyalásával pedig újabb és újabb lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a nagy rendszerek az eddigi gyakorlatuktól eltérően ne az államadósság növekedését okozzák.
Az államadósság csökkentése mellett a jövőre vonatkozó legfontosabb cél és kiindulópont az, hogy az államadósság csökkentésével, a költségvetési hiány 3 százalék alatt, 2,5 százalékon való tartásával 2014-re Európa legvonzóbb, legversenyképesebb gazdasági rendszerét hozzuk létre Magyarországon, erre most kifejezetten jó esélyünk van, ugyanakkor az ehhez szükséges lépéseket nem lehet megspórolni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament bizottságaiban elhangzott az is, hogy Magyarország akkor lehet eredményes és akkor lehet erős, hogyha a munkaalapú gazdaság létrehozásában sikeres lépéseket tud megtenni. A munkaalapú gazdaság létrehozását szolgálja az az öt fő cél, amelyet a költségvetés önmaga, a törvény maga elé állít annak érdekében, hogy Magyarországon a spekuláció helyett végre a tisztességesen elvégzett munka nyerje vissza a becsületét.
Ebből az öt fő célból az első az, hogy a költségvetésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a jövő esztendőben ki tudjuk teljesíteni az arányos, egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó-rendszert. Ez egy olyan adórendszer, tisztelt képviselőtársaim, amely munka-, család- és vállalkozásbarát, mert ne felejtsük el, hogy Magyarország előtt áll egy egészen más típusú óriási kihívás is, mondhatnám azt, hogy nemzetstratégiai kihívás, ez a bizonyos demográfiai kihívás. Magyarországon nemcsak egymillió munkahely, hanem egymillió gyermek is hiányzik. Ezt a kihívást pedig nekünk kezelni kell, hogyha egyre kevesebben leszünk, akkor egyre gyengébbek is leszünk.
Az arányos, egykulcsos adórendszer olyan elemekkel egészül ki, amely elemek nyomán az állam, a kormány végre elismeri a gyermeknevelés költségeit, és nem adókedvezményt állapít meg, hanem egészen egyszerűen a gyermeknevelés költségeihez semmi köze nincs az államnak - mondja ki ez a törvény -, azt nem adóztathatja meg.
Azt gondolom, hogy az arányos adórendszer kiteljesítésével végre becsukjuk azt az ajtót, amelynek kinyitásáért néhányan még sóvárogtak, amely úgy szólt, hogy Magyarországra hozzuk vissza azt az adórendszert, amely jelentős mértékben felelős Magyarország nehéz helyzetéért, hozzuk vissza a gazdagokat támogató, a kiskapukat kinyitó, a középosztályt sújtó, bonyolult, a feketegazdaság számára újabb és újabb lehetőségeket és tereket nyitó progresszív, többkulcsos adórendszert. Mostanra mindenkinek le kellett számolni ezzel az illúzióval. Magyarországon nem lesz ilyen, Magyarországon egykulcsos, arányos, munka-, család- és vállalkozásbarát adórendszer kiteljesítésére kerül sor a következő esztendőben.
Ha megengedik, tisztelt képviselőtársaim, még arra is hadd hívjam fel a figyelmet, hogy az arányos, egykulcsos adórendszer bizony bérnövekedést és a lehetőségek növekedését okozta a magyar családoknak. Az egy-, két- és háromgyermekes családok esetében is jelentős egy főre jutó reálbér- és reálkereset-emelkedés érvényesült az idei esztendőben.
Második célkitűzése a költségvetésnek a munkaalapú gazdaság létrehozása érdekében az, hogy a jelenleg 595 ezer, jövedelempótló támogatáson és segélyen tengődő emberből legalább 200 ezer embert visszavezessünk a munkába, legalább 200 ezer embernek adjunk munkát. Ez a bizonyos Start-munkaprogram, amely a piaci folyamatoktól függetlenül tud munkahelyet teremteni, tehát a rendkívül kockázatos gazdasági, piaci folyamatoktól függetlenül Magyarországon jövőre egészen biztosan létre fog jönni 200 ezer új Start-munkahely.
Itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, tisztelt képviselőtársaim, ahol lehet, hogy naiv és romantikus várakozás azért még maradt néhány politikusban ebben az Országgyűlésben, de azért egy kormánypárti képviselő csak elvárná, hogy ennél a pontnál baloldali képviselőtársaink dicséretével szembesüljünk, hiszen ha valami, akkor ez a jövő évi költségvetés egyik legnagyobb szociális teljesítménye, ugyanis lesz legalább 200 ezer olyan ember, aki ma 28 500 forintos segélyt kap havonta. Ez a 200 ezer ember jövőre munkát kap és ehhez 48 ezer forintos nettó fizetést. Nyilván nem épeszű az az ember ma Magyarországon, aki azt mondja, hogy óriási pénz a 48 ezer forint, de az sem épeszű ember, aki azt mondja, hogy ez nem jóval több és nem óriási segítség azoknak a családoknak, ahol idén csak 28 500 forintot kapott a családfő vagy éppen a családnak azon tagja, aki segélyen élt és most már munkát fog kapni.
Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ha szavakban nem is mondják el, de kérjük legalább a realizálását annak, hogy lesz 200 ezer olyan ember Magyarországon, aki 28 500 forintos segély helyett jövőre nettó 48 ezer forintot fog keresni értelmes munkával, és megkapja azt a lehetőséget, hogy a Start-munkaprogramról dobbantva azon a bizonyos trambulinon a piaci szegmensben is találhasson munkát magának.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ráadásul ez a döntése a költségvetésnek az emberek döntésén alapul, hiszen a szociális konzultáció során a válaszadók 96,9 százaléka, azaz 1 millió 50 ezer ember mondta azt, hogy az állam inkább munkát adjon segély helyett azoknak az embereknek, akik erre rászorulnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A következő célkitűzés az, hogy saját lábára állítsuk a nyugdíjkasszát. Ma már nem titok, hogy Magyarországon a nyugdíjak óriási veszélyben voltak, a kormánynak kemény döntéseket kellett hozni annak érdekében, hogy a nyugdíjakat biztonságba helyezze. Az embereknek visszaadtuk a saját pénzük fölött való rendelkezés szabadságát. Megszüntettük azt az elképesztően hibás döntést, amely Magyarországon azt eredményezte, hogy az embereknek az időskorra szánt megtakarításuk egy meghatározott részét kötelező módon, a megkérdezésük nélkül spekulánsoknak kellett odaadni, hogy azok a nyugdíjtőzsdén kipróbálják a saját szerencséjüket.
Ennek a rendszernek mi véget vetettünk, biztonságba helyeztük a magyar emberek nyugdíját, és teljesítjük azt a vállalásunkat, amelyet a választási programunkba tettünk, utána a választási programunkból a kormányprogram részévé vált, vagyis hogy Magyarországon biztosítjuk azt, hogy az idős emberek nyugdíja évről évre megőrizze az értékét, és így lesz ez a következő esztendőben is.
A nyugdíjkassza saját lábára állítása azt jelenti, hogy nyugdíjat csak a nyugdíjkasszából fizetünk, és a nyugdíjkasszából csak nyugdíjat fizetünk. Így világossá válik a rendszer, átlátható lesz végre, és nem egy bonyolult rendszer részeként az államnak folyamatosan az államadósságot növelve, újabb és újabb forrásokat generálva kell működtetnie a nyugdíjrendszert.
(9.40)
A negyedik célkitűzés, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy az egészségügy talpra állítása, az egészségügyi kassza talpra állítása érdekében megtegyük az első lépéseket. Itt sajnos nem tudunk olyan gyorsan haladni, nem tud olyan gyorsan haladni a kormány, mint a nyugdíjrendszer esetében. Az egészségügyi kassza talán a legátláthatatlanabb, a korrupció számára a legnagyobb terepet adó kassza volt az eddigiekben, jól láthatóan a nagyvállalati profithajhászás terepe volt, ahelyett, hogy a beteg emberek gyógyulását szolgálta volna. Itt több lépésben ezt a kasszát is a lábára fogjuk állítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem mehetünk el szó nélkül az ötödik célkitűzés mellett sem, országvédelmi alapot kell létrehozni, hiszen a nemzetközi gazdasági élet kihívásai nem fognak elmúlni. Nem dughatjuk homokba a fejünket, nem viselkedhetünk úgy, mint azok a korábbi vezetőink, akik azt mondták, hogy a válságnak még csak a szele, a széle sem fogja érinteni nemhogy Magyarországot, még Európát sem, aztán az elkövetkezendő hetek, hónapok, évek eseményei nem pontosan bizonyították ezen vezetőink nyilvánvalóan megalapozott és felkészült megszólalásait. Tehát az országvédelmi alap létrehozásával tartalékokat kell biztosítani, amelyekhez majd lehet nyúlni akkor, ha arra szükség lesz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az országvédelmi alap forrásáról is szóltak viták az Országgyűlés bizottságaiban. Igen, az általános forgalmi adó emeléséből származó bevétel kerül ide. Baloldali képviselőtársaink számára nyilvánvalóan egy helyes álláspont az, ami úgy hangzik, hogy nem a munkából származó jövedelmeket adóztatja a kormány, hanem a fogyasztási oldalon próbálja beszedni az adótöbbletet. Hiszen aki többet fogyaszt, drágábban fogyaszt, luxuscikket fogyaszt, attól talán jogosabb elvárás, hogy vállaljon nagyobb részt közös terheink viseléséből, mint aki folyamatosan, fáradságosan, tisztességgel és becsülettel dolgozik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Fennmaradnak tehát a kihívások, Magyarország nem térhet rá a görög útra, még akkor sem, ha egyes ellenzéki megszólalók ezt követelik. Tovább fogunk menni azon a gazdaságpolitikai irányvonalon, amelyet az eddigiekben képviseltünk. Azonban négy tanulság levonása a nemzetközi gazdasági folyamatokból elkerülhetetlen. Egyrészt az, hogy a forint és az euró egymáshoz való viszonya, árfolyama továbbra sem a valós gazdasági folyamatok, pláne nem a kormány gazdaságpolitikai döntéseinek a függvénye, tőlünk független, rajtunk kívül álló események alakítják az árfolyamokat. Éppen ezért mindent meg kell tenni az ebből fakadó kockázatok csökkentése érdekében. Tehát az államadósságot csökkenteni kell, és minden lehető lépést meg kell tenni annak érdekében, hogy a családokat kimentsük a devizahitelek jelentette csapdából.
A második tanulság, hogy az európai szinten a gazdasági növekedés nem fogja verni az eget az elkövetkezendő években, ezért aztán a sajátosan magyar megoldásokra, a kevésbé tradicionálisnak, kevésbé ortodoxnak, hagyományosnak minősíthető gazdaságpolitikai döntésekre a jövőben is szükség lesz. Minden olyan döntést meg kell hozni, amely alkalmas a gazdasági növekedés beindítására. Ilyen az új otthonteremtési program is, amely már egy korábban jól bevált eszköze volt a polgári kormánynak 1998 és 2002 között. Sajnos a következő kormány ezt megszüntette, ehelyett jött a devizahitelezés; ennek látjuk az eredményeit. De mindamellett, hogy a devizahitel-csapdából ki kell menteni a beleragadó családokat, nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik új otthonra vágynak, vagy a lehetőségük egy része már megvan ehhez. Őket segíteni kell. Tudjuk, hogy gazdasági növekedés nincs növekedő építőipar nélkül, és az építőipar növekedéséhez az otthonteremtési program egy jó eszköz lehet.
A harmadik tanulság, hogy az euróövezet továbbra is elszívó hatással lesz a magyar munkaerőre, nekünk pedig dolgozó emberekre van szükségünk. Itt érdemes egy pillantást vetni, hogy vetélytársaink, a közép-európai országok hogyan, milyen szinten állapítják meg a minimálbérüket. Jelentős a lemaradásunk. A kormány által bejelentett megemelt mértékhez képest Szlovéniában 222 ezer forintos az átszámított minimálbér, Lengyelországban 103 ezer forint, Csehországban 98 ezer forint, Szlovákiában 94 ezer, Horvátországban 113 ezer. Tehát jól látszik, hogy ezen a területen igenis indokolt volt a kormánynak az a döntése, hogy a minimálbér megemeléséről döntött, illetve tájékoztatta a munkaadókat és a munkavállalókat.
Visszatérve egy pillanatra az arányos adórendszerhez, az is látszik, tisztelt képviselőtársaim, hogy már egy strukturális átalakulás zajlik a magyar munkaerőpiacon. Egyre többen dolgoznak a vállalkozási szektorban, egy év alatt 43 ezer fős növekedésbővülést regisztrálhattunk itt. Az is látszik, hogy ezzel párhuzamosan viszont a közigazgatásban egyre kevesebben dolgoznak, ami az első pillantással ellentétben jó hír, mert ez azt jelenti, hogy eredményes az a bürokrácialeépítő program, amelyet a nemzetgazdasági tárca már két lépésben megtett, és további lépések várhatók a reményeink szerint. A bürokráciacsökkentés azt jelenti, hogy a buta, teljesen felesleges, a vállalkozások, az emberek számára érthetetlen, inkább költséges szabályokat megszüntetjük, kiiktatjuk a rendszerből. Ez persze azzal jár, hogy a buta, felesleges és költséges szabályok betartásáért, betartatásáért felelős pozíciók megszűnnek. Ugyanakkor az is látszik, hogy a közigazgatásban tapasztalatot szerzett emberekre szükség van a gazdasági, a piaci szektorban. Itt külön fontosnak tartottuk megjegyezni, hogy a kormány a karrierhíd program elindításával segíti a közigazgatásból kikerülő emberek elhelyezkedését a gazdaságban.
Továbbá azt is fontosnak tartottuk a költségvetési viták során, tisztelt elnök úr, tisztelt miniszter úr, hogy az európai uniós források felhasználását, kiutalását gyorsítani kell, az Új Széchenyi-terv, ha olyan sikeres lesz, mint az első Széchenyi-terv volt, akkor az a gazdasági növekedésünk egyik megalapozója lehet. Ezért tartjuk különösen fontosnak, hogy az uniós források felhasználásának eredményeként 37 százalékkal tudjuk növelni a társadalmi felzárkóztatást segítő forrásokat, a hatékony állam kiépítésére vonatkozó források is 1-1,5 százalékkal nőnek, aminek különös jelentősége van a bürokráciacsökkentés során. És vállaltuk azt is, hogy minden embernek biztosítjuk a védelem jogát, a közbiztonság erősítése érdekében az idei évhez képest további 6 százalék forrást tud biztosítani a költségvetés az uniós források hatékony felhasználásával.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egyes ellenzéki képviselők részéről még mindig van egy, ne vegyék tiszteletlenségnek, de mintegy betegesnek tűnő ragaszkodás a megszorításokhoz, és folyamatosan a megszorításokat kérik számon és követelik a kormánytól. Szerencsére a kormány eddig ennek ellenállt, és reméljük, hogy ez így lesz az elkövetkezendő esztendőkben is. (Moraj, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.) Csak hogy tudják a képviselőtársaink, hogy mik azok a megszorítások: Romániában 25 százalékkal csökkentik a közalkalmazottak bérét, és 15 százalékkal csökkentik a nyugdíjakat. Na, ez a megszorítás, tisztelt képviselőtársaim. Vagy az a megszorítás, hogy Bulgáriában olyan bérmegállapodást sikerült kötni, amely bérmegállapodás azt mondja, hogy a bér nem eshet a korábbi szint 60-70 százaléka alá. Na, ezek a megszorítások, tisztelt képviselőtársaim. Ezzel szemben Magyarországon a minimálbér jelentős emelésére kerül sor, amelynek nyomán a bérek emelkedni fognak. Magyarországon a kormány biztosítja a nyugdíjak reálértékét, ellentétben azzal, amely intézkedéseket más országok kénytelenek meghozni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindent egybevetve, az Országgyűlés bizottságaiban a többségi véleményt megfogalmazó képviselők álláspontja egyértelmű volt, országvédelmi költségvetésre van szükség, olyan országvédelmi költségvetésre, amely biztosítja az államadósság további csökkentését, amely biztosítja a költségvetési hiány előzetesen megállapított alacsony szinten való tartását, és olyan költségvetésre, amely segíthet abban, hogy 2014-re hazánkban tud kialakulni Európa legversenyképesebb gazdasági környezete. Ez a költségvetés ezeknek az ismérveknek megfelel, ezért a költségvetési tervezetet az Országgyűlés bizottságaiban a fideszes és KDNP-s képviselők támogatták, és támogatni fogják az országgyűlési vita során is.
Köszönöm a figyelmet. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van! - Taps a kormánypárti padsorokban.)
