VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR
VÁGÓ GÁBOR, a számvevőszéki és költségvetési bizottság összefoglalt kisebbségi vélemény ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Azért külön adjuk elő a kisebbségi véleményünket, mivel az LMP készített egy saját költségvetési alternatívát, ezért tehát a kormányzati kritika mellett szeretnénk felmutatni azt az alternatívát, azt a lehetőséget, ami majd fel tudja váltani az Orbán-kormánynak ezt a bukott gazdaságpolitikáját. (Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból.)
Ott folytatnám, ahol Nyikos elnök úr abbahagyta. Konkrétan nagyon sok formai hiba van ebben a költségvetésben. Amit augusztus 31-én lerakott a minisztérium az asztalra, az nem volt költségvetés. Véleményünk szerint megsértették az államháztartási törvényt; az ÁSZ is elismerte, hogy ez mind formailag, mind tartalmilag édeskevés volt.
Úgy tűnik, hogy a minisztériumok nem tudták ellátni azt a törvényben előírt feladatukat, hogy a tervezési folyamat időre előrelépjen. Ezt az ÁSZ is megjegyezte. Nagyon egyszerűen: a NGM a költségvetési folyamat tervezésekor súlyos hibákat vétett, megbukott. Ez szimplán látszik abból a folyamatos kapkodásból, ami az adótörvények előkészítésekor, illetve a költségvetési számok előkészítésekor látszott, hogy hétről hétre újabb és újabb adónemeket jelentenek be, hétről hétre megcáfolják az előző héten bejelentett tételeket.
Nincsen gazdaságpolitikai koncepciója ennek a kormánynak, illetve ami van, az nagyjából az “elrugaszkodás” szóval írható le. Ez elrugaszkodás a valóságtól, egy nagy ugrás a semmibe, hiszen az a versenyképességi cél, amit az Orbán-kormány is, illetve Matolcsy úr is megfogalmaz itt, az a távol-keleti utat találja Magyarország részére is megfelelőnek. Tehát: legyenek kiszolgáltatott munkavállalók, alacsony hozzáadott értékkel bíró termelés az országban. Viszont ezzel párhuzamosan csökkentsük az oktatásra, az egészségügyre, az állami közfeladatokra fordítandó forrásokat. Tehát az emberek kiszolgáltatottsága, az állam leépítése, ez az önök versenyképességi receptje.
Ezzel szemben az LMP nem a távol-keleti utat, hanem a szlovén, a skandináv utat találja megfelelőnek a versenyképességi lista élére kerülésének céljából, hiszen ezek az országok ott vannak, konkrétan a magas hozzáadott értékű, a munkavállalókat megbecsülő - mind anyagilag, mind pedig emberileg megbecsülő - foglalkoztatási szerkezetben. Igenis be kell fektetni az egészségügybe, be kell fektetni az oktatásba. Az nem járja, hogy tanárok, orvosok éhkoppon maradnak, az életfenntartásukhoz nem megfelelő összegeket kapnak csak. Be kell fektetni a jövőbe, és akkor lesz magas hozzáadott értékű termelés. Ez az LMP versenyképességi elképzelése.
De nézzük meg konkrétan a számokat ebben a költségvetési tervezetben! Összességében elmondható, és a makropályából is látszik, hogy cudar egy esztendő lesz ez a 2012-es. A foglalkoztatás bővülése nem olyan ütemben fog megtörténni, a fogyasztás még a legoptimistább jóslatok szerint is stagnálni fog, miközben az önök zászlóshajója, amihez mindenáron ragaszkodnak, az egykulcsos adó. Amikor tavaly bevezették, a legfőbb célja az egykulcsos adónak - önök mondták itt - a fogyasztás bővülése volt. A fogyasztás bővüléséből pedig munkahelyek fognak teremtődni, ezt mondták. Ez a recept, kérem, megbukott, mert a fogyasztás nem bővül, a belső fogyasztás kiváltképpen nem bővül, így munkahelyek sem teremtődnek olyan szép számmal. Az nem egy hosszú távon fenntartható és válságálló munkahely-teremtési program, hogy adókedvezményekkel folyamatosan idecsábítjuk a külföldi vállalatokat, és amikor az adókedvezmény lejár, azok továbbállnak. Ez nem egy fenntartható pálya. Az LMP szerint a helyi kis- és középvállalkozások sűrű szövetére lehetne alapozni a fenntartható Magyarországot.
Nézzük egészében a számokat! Az állam közösségi szolgáltatásai mintegy 30 százalékkal kevesebb forrást kapnak a jövő esztendőben. Az egészségügy nagy vesztes, 8 százalékkal kevesebb pénz fordítható majd a kórházakra. Az újkori Magyarország történelmében először a GDP 4 százaléka alá mennek az egészségügyre fordítandó kiadások.
A foglalkoztatási-képzési támogatások 30 százalékkal csökkennek. Hogyan lehet így egy rugalmas munkaerőpiacot létrehozni, amely folyamatosan az aktuális munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodik? Az oktatásban a GDP 5,46 százalékáról 5,08 százalékára csökken a forrás. Az igazságszolgáltatásban 7 milliárd forinttal kevesebb pénz lesz, így a jogállam kivéreztetésének a folyamata nem csupán a törvényhozásban történik meg, hanem a költségvetési rendszeren keresztül is.
A kultúrára fordítandó támogatás az előző évben 39 milliárd forint volt, abból 5 milliárd forintot zároltak, majd elvettek. Idén már csak 30 milliárd forint van. Nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a múzeumok, a színházak, illetve a kulturális szolgáltatások.
Az önkormányzatok forráskivonásai ugyanazt a tendenciát mutatják, amit az elmúlt 21 esztendőben láttunk. Az önkormányzatok, az állam alsó szintjei kivéreztetésre kerülnek. Mindezzel párhuzamban azt mondja a fideszes kormányzat, hogy az önkormányzatok szabad adókivetési jogot kapnak. Kérem szépen, mi ez, hogyha nem szemfényvesztés? Mi az, hogyha nem szemfényvesztés, hogy elvesszük a pénzt alulról és felvisszük központi szintre, és utána majd lent sarcolhatnak, amit tudnak, kifacsarhatják az emberekből az önkormányzatok, ami még bennük van. Ez tarthatatlan, hogy az önkormányzatokkal itatják meg azt a feketelevest, amit ott főztek a Matolcsy-minisztériumban.
Szijjártó képviselőtársam, én benne vagyok: találjunk erre egy szót. Mi ez, hogyha nem megszorítás? Fehéren feketén felolvastam most a számokat, amikkel kevesebb jut. Valóban, máshol még rosszabb a helyzet, de nem lehet mindig arra mutogatni, hogy a szomszédban még rosszabb a helyzet. Mi ez, hogyha nem megszorítás?
Én múltkor felajánlottam önnek, hogy használjuk a népnyúzás kifejezést. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiból.) Ez nem tetszett annyira, de akkor találjunk valami közös szót, ami a politikai szótárban közös, mert úgy tűnik, hogy önnek, Szijjártó képviselő úr, nem tetszik a rendszertüntetés. Ebből azt vonja le, hogy önnek sem tetszik a rendszer. Amikor a szakszervezetek tüntetnek, akkor azt mondja, hogy a kormány mellett tüntetnek. Akkor találjunk ki valami közös kifejezést, ami magyarul van, és mindenki megérti. (Szijjártó Péter: Ez nem bizottsági vélemény? Melyik bizottságban hangzott el, amiről beszél?)
(10.20)
Ha megnézzük azt, hogy ha ahhoz a sikerpropagandához, amit önök itt elmondtak, hogy mindenre mennyi pénz jut, hozzávesszük az inflációt, akkor kiderül, hogy reálértéken mennyivel kevesebb jut ugyanúgy az oktatásra, egészségügyre. Matolcsy úr itt elmondta a számokat, hogy milyen szép és milyen jó lesz, de valójában, hogyha levesszük az inflációt, illetve korrigáljuk azzal, hogy itt fejezeten belüli átrendezések is történtek, ezek kevesebb pénzek effektíve.
Nézzük meg: a munkaalapú gazdaság megteremtésében az LMP-nek van alternatívája, és az nem pedig az “éhbérért közmunkás” program, hanem a járulékcsökkentés, járulékcsökkentés, kiváltképpen azokban a térségekben és azokban a foglalkoztatási ágakban, ahol nagyon sanyarú a helyzet: Északkelet-Magyarországon, illetve a nyolc általánossal rendelkező csoportokban extra-járulékcsökkentés kell.
Az egykulcsos adórendszer konkrétan a munkavállalók négyötödénél bércsökkenést hozott. Önök nem állíthatják azt, hogy mindenki jól járt ezzel a rendszerrel. Az otthonteremtési programra édeskevés pénzt fordítanak, ebből csak pár száz családot tudnak megmenteni, miközben tízezrek, százezrek kerültek rossz helyzetbe.
Kérem a képviselőket, hogy egyetlen erényét ennek a költségvetésnek használják ki, az egyetlen erénye az, hogy ez egy tervezet (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), ideiglenes, módosításokkal még lehet rajta javítani - remélem, ezt megtesszük a vitában.
Köszönöm.
