DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy arról beszéljek, mi igazából a költségvetés kiindulási alapja. A költségvetésnek alapvetően a kiindulási alapja, ami, azt hiszem, hogy nagyon befolyásolja a költségvetés tervezését, az az 1065 milliárd forint, amit az országnak a jövő évben a hitelei és kizárólagosan a kamatai törlesztésére kell fordítani. Felhívom képviselőtársaim, különösen ellenzéki képviselőtársaim figyelmét, hogy 2002-2010 között az ország adóssága kétszeresére nőtt. Ebből pedig az következik, ha ma az ország adóssága feleennyi lenne, mint most, az 1065 milliárdból legalább 500 milliárdot nem kellene jövőre költenünk a kamatterhekre. Ez mindenképpen meghatározza a költségvetést; és ebből az 500 milliárd forintból, azt hiszem, bőven jutna azokra a feladatokra, amit itt egyébként - részben joggal - ellenzéki képviselőtársaim számon kérnek a költségvetés tekintetében.
(A jegyzői székben Móring József Attilát dr. Stágel Bence váltja fel.)
Több ellenzéki képviselőtársam is azt mondta, hogy ez az elszegényedés költségvetése. Véleményem szerint ez egyáltalán nem így van, elszegényedni akkor szegényedik el valaki, amikor többet költ, mint amennyi bevétele van. Ez a költségvetés pont azt a helyzetet próbálja előidézni, hogy a kiadások, illetve a bevételek egyensúlyba kerüljenek. Tehát semmiképpen nem mondanám ezt, sőt kifejezetten a költségvetés arra szolgál, hogy megvédjük az országot.
Más képviselőtársam itt a MOL-részvények megvásárlásával kapcsolatosan említette azt, hogy a kormány eltőzsdézte az emberek pénzét. Egyrészt a MOL-részvények ma is megvannak… (Kovács Tibor: Igen, kevesebbet érnek 200 milliárddal!) Én is meghallgattam önt. De pont azt szeretném mondani, hogy önök olyan árfolyammal hasonlítják össze, amivel a tőzsdén egyébként 100-200-500 részvényt megvesznek. De ez a részvény a MOL 104 millió darab körüli részvényéből, ha jól emlékszem, 22 millió részvényt jelentett (Dr. Varga László: Lejjebb ment az ára!), és pontosan ezért azt azon a tőzsdei áron, ami most a tőzsdei ár, nem lehetett volna megvásárolni.
A másik: itt elsősorban jobbikos képviselőtársaimtól hallottam, hogy ők szeretnék az ország adósságát átütemezni. Én azt javaslom e tekintetben, hogy először gondolkodjanak, hogy ez mit eredményezne, és utána tegyenek javaslatot.
Másrészt szeretnék beszélni az igazságszolgáltatással kapcsolatos költségvetési fejezetekről, elsősorban az Alkotmánybíróság, bíróságok, ügyészségek, illetve az alapvető jogok biztosa hivatalának költségvetésével kapcsolatban. Elsősorban arra szeretnék rávilágítani, hogy mely tények, illetve korábban elfogadott jogszabályok vagy még az idén elfogadandó jogszabályok határozzák meg a költségvetés tervezését.
Az Alkotmánybíróság tekintetében az alaptörvény, illetve majd a később elfogadandó, Alkotmánybíróságról szóló törvény sok tekintetben új feladatot adott az Alkotmánybíróságnak, új hatáskörei vannak, az alkotmánybírák létszáma növekedett, ennek megfelelően növelni kellett az alkalmazotti létszámot. Úgyhogy mindezek alapján úgy érzem, hogy teljes mértékig indokolt az az összeg, amit az Alkotmánybíróság kap a jövő évben.
A bíróságok tekintetében: a bírói alapilletmény - ugyanúgy, mint az idén - 356 ezer forint marad. A jogi segítőként tevékenykedő ügyvédek óradíja továbbra is 3 ezer forint marad. A kirendelt ügyvéd óradíja továbbra is 3 ezer forint marad. Ez évek óta nem változott, de ez annak a takarékos gazdálkodásnak a következtében lehet így, amit kénytelenek vagyunk eszközölni.
Döntött korábban az Országgyűlés arról is, hogy több mint száz bírói helyre, már a nyugalmazás miatt megszűnő bírói tisztségekre korábban kiírásra kerül a pályázat, és a több mint száz hely tekintetében a felmentési időre fizetett díjazásnál az új bírókat, akik majd munkába állnak, azokat is fizetni kell.
Fontosnak tartom azt - nemcsak a költségvetés kiadási, hanem a bevételi oldalát -, hogy tartalmaznak az adótörvények bizonyos eljárási illetékemelésre vonatkozó javaslatokat is. Például az eddigi 900 ezer forint helyett másfél millió forint lesz a maximum eljárási illeték egy polgári peres eljárásnál. Ez már eleve azt feltételezi, hogy 15 millió forint fölött kell lenni a perértéknek. Vagy emelkedik például a közigazgatási eljárások illetéke. Az alkotmányügyi bizottságban hallottam, hogy majd akkor nem fogják tudni az állampolgárok a közigazgatási hatósági ügyeiket bíróság elé vinni. Csak itt jelezném, hogy minden közigazgatási eljárásban illetékfeljegyzési joga van a pert indító ügyfélnek, és így ez a díjemelkedés vagy illetékemelkedés ezt nem befolyásolja.
(14.00)
Az ügyészségek tekintetében alapvetően befolyásolja a 72/2009-es alkotmánybírósági határozat, ami alapján úgy kellett a törvényeket módosítani, hogy első- és másodfokú büntetőbírósági eljárásban kötelező az ügyész részvétele, nem elegendő most már az, ha a bíró benyújtja a vádiratot.
Az alapvető jogok biztosa hivatalánál az adatvédelmi biztos funkciója megszűnik, ezt egy külön hivatal fogja átvenni. Az alapvető jogok biztosának két helyettese lesz, így a korábbi négy biztos, illetve biztoshelyettes helyett három lesz, és ennek megfelelően alakul a költségvetési támogatása is. Az alapvető jogok biztosának hivatala például nem folytathat bevételszerző tevékenységet, így aztán gyakorlatilag a teljes bevételét a költségvetési támogatásból kell fedezni.
Összességében elmondható, hogy ugyan a költségvetés takarékos, de minden olyan fontos célra, amelyre feltétlenül szükséges, úgy látom, hogy jut benne forrás.
Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
