OSZTOLYKÁN ÁGNES
OSZTOLYKÁN ÁGNES
OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kicsit déjŕ vu érzésem van, mert álltam itt már egy évvel ezelőtt, és majdnemhogy ugyanazokat a dolgokat mondtam el, amit most is fogok.
Egy szomorú tényről kell beszélnünk, arról, hogy ismét azt látjuk: a kormány újra az oktatáson spórol, ismét jelentősen csökken a nemzeti össztermékből az oktatásra fordított rész. De hogy valami újat is mondjak: bizonyos értelemben még sokallhatjuk is ezt a pénzt, hiszen a Ház egy biankó csekket fog kiállítani a kormány számára. Hiszen ha megnézzük, úgy tárgyaljuk ezt a költségvetést, hogy lényegileg ezzel párhuzamosan zajlik vagy zajlott a megyei fenntartású intézmények államosításának vitája. De ez mind semmi. A települési fenntartású intézmények korábban bejelentett államosítása óta hiába várjuk, hogy beterjesszék ezt az átalakulást szabályozó törvényt. A falvak, városok, kerületek általános és középiskoláinak állami kézbe vételének folyamatáról még így sem tudunk semmit.
De továbbmegyek. A kormány és még államtitkár asszony a hétfői bizottsági ülésen elárulta nekünk nagy titokban, hogy még el sem döntötte a kormány, hogy 2012. szeptember 1-jével vagy majd csak 2013. január 1-jével kerítenek minderre sort. Biankó csekket állítunk ki tehát a kormánynak. S hogy mennyiről is szól? Azt mi nem tudjuk, az egy másodlagos dolog, jön majd februárban, júniusban a menetrend szerinti zárolás, és Matolcsy miniszter úr a kevésből is elvesz majd még egy kicsit.
De most tegyünk úgy mégis, mintha komolyan lehetne beszélni erről a beterjesztett költségvetésről, és lássuk, hogy a mi szemszögünkből mi is ezzel a baj. A három legfőbb baj, hogy a legkisebbeken, az óvodásokon is spórol a kormány; hogy a pedagógusok életpályamodelljének forrását ismét kifelejtették a költségvetésből; s végül, de nem utolsósorban, hogy beterveztek a költségvetésbe 29 milliárd forintnyi tandíjbevételt.
A kormány által benyújtott büdzsé tervezetének egyik legnagyobb vesztese, mint azt már mondtam az előbb, az oktatás. Tovább zsugorodik GDP-arányosan a gyerekekre, a fiatalokra, a jövőre szánt összeg. Az LMP már költségvetési alternatívájában is prioritásként kezelte az oktatásügyet, megmutatva, hogy deficitnövelés nélkül is juthat több pénz az óvodákra, az iskolákra és az egyetemekre. Ez az anyag letölthető a lehetmas.hu oldalról, kérem, olvassák el, legalább az Igazságos Magyarország fejezetet, ami kifejezetten az oktatásról szól.
Az LMP szerint a 2012-es költségvetéssel ismét rossz irányba halad az ország. Az oktatás részaránya a GDP-ből 5,46 százalékról 5,08 százalékra csökken, ami újabb radikális kivonás az ágazatból. Ezzel a Fidesz gyermekeink jövőjét éli fel. A felsőoktatás költségvetése tükrözi a Széll Kálmán-csomagban beharangozott megszorításokat, az ágazat költségvetése úgy nő, hogy az állami hozzájárulás 29 milliárddal csökken, ami gyakorlatilag a tandíj bevezetésének a költségvetésbe való belefoglalása. A hallgatói juttatásokra szánt összeget is jelentősen csökkentik, ami természetesen férőhelycsökkenést is jelent. A társadalmi felemelkedés lehetőségét veszik el így a fiataloktól, ami azt gondoljuk, hogy a jelen helyzetben, a jelen gazdasági viszonyok között több mint bűn.
Az óvoda normatíváját ismét elinflálják. Lehet-e ezek után hinni a Fidesznek, amikor az óvodai nevelés fontosságáról beszélnek? Az iskolák államosításának hatalmas költségeire, az alulfinanszírozott iskolák százainak megsegítésére nincs forrás betervezve a költségvetésbe. A pedagógus-életpályamodellt nem vezetik be jövőre sem. Az esélyegyenlőségre szánt források messze elmaradnak az ígéretektől, a felzárkóztatás így csupán csak egy jámbor óhaj marad. Az a 100 millió forint pedig, amit a kisiskolákra szánnak, szégyenletesen kevés.
Ami a tudományt illeti, üdvözöljük és örülünk neki, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és az OTKA több forráshoz jut, de nehezményezzük, hogy az akadémiai kutatóintézetek és az innováció támogatása jelentősen csökken.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika meggyőződése, hogy meg kell állítanunk az ország kettészakadását, addig, amíg még lehet. Ezért növelni kell az oktatás támogatását, és okosan kell célozni a kiadásokat. Az LMP oktatásügyi módosító javaslatai, több mint húsz darab, nagyjából 100 milliárdos, az igazságosabb adórendszer bevezetéséből fedezhető forrásból alapvetően három irányt céloznak meg. Ezekről a részletes vitában bővebben is fogok szólni, de nagy vonalakban most is önök elé kívánom tárni.
Egyrészt az oktatáshoz való hozzáférést szeretnénk biztosítani. Az iskola mint közszolgáltatás leépítését kívánjuk ezzel megakadályozni az óvodától az egyetemekig. Az óvodai és a felsőoktatási férőhelybővítésre teszünk javaslatot, mert azt gondoljuk, hogy ma Magyarországon minden 3 évesnek biztosítani kell az óvodai férőhelyet, és nem szabad elvenni a magyar fiataloktól a felsőoktatásba való bejutáson keresztüli felemelkedési esélyt. Nincs szükség tandíjra, sem ilyen, sem olyan néven. Az LMP szerint a közoktatásra szánt pluszforrások fölöslegessé teszik a Fidesz által az államosítás örvén tervezett tömeges iskolabezárásokat is. Idekapcsolódik az a szimbolikus jellegű módosító javaslatunk is, amellyel a Fidesz által a kisiskolákra szánt, szégyenletesen alacsony, mint korábban már mondtam, 100 millió forint összeget megsokszoroznánk, mert számunkra a vidékfejlesztés, ahogyan már elmondták képviselőtársaim, nem csak egy szlogen.
Másrészt az előző és a mostani kormány által is cserbenhagyott pedagógusok részére bevezetnénk a pedagógus-életpályamodellt a közoktatásban, és ki is terjesztenénk a felsőoktatásra, egy úgynevezett professzori életpályamodell bevezetésével. Ennek az a célja, hogy a felsőoktatásban jelen lévő tanársegédeket, adjunktusokat itthon tartsuk. Ehhez kapcsolódik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek is többet juttatnánk, hogy az agyelszívást megállítsuk, mert hiába nő az MTA központi költségvetése, ha az intézetekre, ha magukra a kutatókra kevesebb pénz jut.
Végül, de nem utolsósorban az esélyteremtésre is sokkal több pénzt fordítanánk. A “Biztos kezdet” programtól a kiemelt oktatási körzetek létrehozásáig, az iskolapszichológusoktól az Útravaló-programig prioritásunk a lemaradások megelőzése, a lemorzsolódás megakadályozása. Ezenkívül egy jelentősebb külön összeget különítenénk el arra, hogy legalább a saját romaprogramját, pontosabban: annak számunkra is elfogadható elemeit végre hajtsa végre a kormány.
Kérem, fontolják meg javaslatainkat, és ne éljék fel, ne hagyják, hogy a kormány felélje a fiatalok jövőjét!
Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)
(14.10)
