DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan rengeteg módosító javaslatot nyújtottunk be, de egyre szeretném leginkább felhívni a figyelmet, amely vonatkozásában már korábban is a Jobbik Magyarországért Mozgalom benyújtott egy módosító indítványt, egy önálló módosító indítványt, mégpedig arra vonatkozóan, amit nagyon fontosnak tartunk, ami az Alkotmánybíróságnak a legnagyobb hibája volt az elmúlt időszakban. Ez pedig az, hogy az Alkotmánybíróság munkáját nem tudjuk időkeretbe szorítani, azaz nincsen egy meghatározott idő, amelyen belül az Alkotmánybíróságnak az egyes ügyeket fel kell dolgoznia és ezeket az ügyeket el kell intéznie.
Miért nagyon fontos ez, hogy határidőket határozzunk meg? És a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről Staudt Gábor és Gaudi képviselőtársammal nyújtottunk be olyan jellegű módosítást, amelyben pontosan meghatároztuk azt, hogy az Alkotmánybíróságnak bizonyos ügyenként hány nap álljon rendelkezésére, amikor is az Alkotmánybíróság eljárhat. Illetve még egy olyan esetet is figyelembe vettünk, hogy amennyiben különösen bonyolult lenne az ügy vagy hosszadalmasabb lenne az ügynek a megítélése, akkor legyen lehetősége az Alkotmánybíróság mindenkori elnökének arra, hogy még ezt az ügyintézési határidőt is meghosszabbítsa.
Amikor Paczolay elnök urat meghallgatta az alkotmányügyi bizottság ezzel kapcsolatosan, akkor Paczolay elnök úr is fontosnak tartotta azt, hogy talán meg kellene jelölni azt az időkeretet, amelyben az Alkotmánybíróság eljárhat. És azt is elmondta, hogy számos gyakorlat van az európai országokban arra, hogy időkeretet adnak, tehát egy eljárási időt adnak, amelyen belül az Alkotmánybíróságnak meg kell hozni a döntést. Azonban neki az volt a véleménye, hogy Európában vagy túl rövid határidők vannak, vagy pedig túl hosszúk, aminek pedig már semmilyen értelme nincsen, illetve a fideszes képviselőtársaink felvetették az alkotmányügyi bizottság ülésén, illetve Salamon elnök úr is felvetette Paczolay elnök úr javaslata alapján, hogy talán az ésszerű határidőt határoznánk meg mint ésszerű határidőt, tehát ezt a fogalmat határoznánk meg.
Azonban a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről egyértelműen úgy látjuk, hogy semmiképpen nem szerencsés ez a megfogalmazás, illetve azt sem tartjuk szerencsésnek, amit Paczolay elnök úr elmondott, hogy adott esetben ő azt tartaná szerencsésnek, ha maga az Alkotmánybíróság határozná meg az ügyrendjének a keretében, a szervezeti és működési szabályzatában azt, hogy milyen ügyben mennyi idő lenne a javasolt eljárási határidő.
Ezt azért nem tartjuk jónak, mert az eddigi munka során, a közel két évtizedes munka során, illetve, ha figyelembe veszik a jogelődjét, akkor több mint két évtizedes munkája során határidőket magára nézve soha nem szabott, amennyiben pedig szabott volna az Alkotmánybíróság, akkor azt soha nem tartotta be.
(17.40)
Egy nagyon fontos demokratikus alapelv az, hogy amennyiben felülbíráljuk a jogszabályokat, akkor az ésszerű határidőn belül történjen meg, mert akkor van jelentősége.
Miért van jelentősége az Alkotmánybíróságnak? Azért van jelentősége, mert amennyiben az alkotmánnyal ellentétes jogszabályt fogad el a parlament vagy a parlament alatti jogszabályalkotó, akkor abban az esetben az Alkotmánybíróság jelezhet, hogy ez alkotmánysértő, hatályon kívül helyezheti a jövőre nézve vagy a múltra nézve, vagy a jelenlegi hatállyal. Amennyiben megszületik egy jogszabály, és ésszerű határidőn belül nem történik meg a felülvizsgálata, az utólagos normakontrollja, akkor az egész, amiért létrehozták az Alkotmánybíróságot, nem ér semmit, tehát önmagában a célja nem valósul meg.
A jogszabályok a társadalmi viszonyokat szabályozzák. A társadalmi viszonyokat akkor kell szabályozni, amikor az időszerű, amikor születik egy törvény, és az a törvény rossz, alkotmánysértő az a törvény. Akkor azt nem szabad hagyni, hogy 4 évig, 5 évig, 8 évig, 10 évig még éljen, és az Alkotmánybíróság majd 8-10 év múlva azt felül fogja vizsgálni, hiszen akkor már nem lesz aktuális az akkori társadalmi viszony szabályozása. Annak akkor van aktualitása, amikor ezt benyújtják.
Tehát amit mi itt ésszerűnek tudunk találni, az maximálisan az egyévi időpont, amit mi el tudnánk fogadni. A jobbikos képviselőtársaimmal benyújtott módosító javaslatunkban mi ettől lényegesen rövidebb határidőt szabtunk meg. Ez lenne a legjobb, a 90 napos, a 120 napos határidő, amit még további 90 nappal meg lehet hosszabbítani. Azt gondoljuk, hogy így, hogy megnövekedett az Alkotmánybíróság létszáma, illetve figyelembe véve azt, hogy az ügyek száma jelentősen lecsökken azáltal, hogy az utólagos normakontroll kezdeményezési lehetősége hihetetlen mértékben lecsökken, hiszen egyedül önmagában a Fidesz-frakció tud benyújtani önállóan utólagos normakontroll iránt a parlament képviselői közül ilyen irányú kérelmet, csak ő tud beadni, tehát valószínűleg ezeknek a száma csökkenni fog. Nyilván az államtitkár úr el fogja majd mondani, hogy a bíróságok ítéletei alapján azok alkotmánysértésére hivatkozással meg fog szaporodni az ügyek száma, de akkor is célszerűnek tartjuk, ha egy időkeretet adunk az Alkotmánybíróságnak.
Fel is hívnám erre a figyelmet, mert Gaudi képviselőtársammal jó néhány ilyen törvényt, illetve rendeletet támadtunk meg korábban az Alkotmánybíróságon. Ezek elsősorban a gyurcsányi ámokfutás, törvényhozói ámokfutás törvényei, illetve a miniszteri rendeletek, illetve kormányrendeletek voltak, és bizony ezek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a törvények a mai napig is életben vannak, nem bírálta felül az Alkotmánybíróság, ezért van szükség arra, hogy minél hamarabb hozzunk egy ésszerű határidőt.
Köszönöm szépen.
