BARÁTH ZSOLT
BARÁTH ZSOLT
BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A 2012-es költségvetéshez kapcsolódva, kapcsolódóan három dologra szeretném felhívni a figyelmet. Annyi minden elhangzott már, ha netán valakit ismételnék, azért elnézést kérek, de azt akkor inkább megerősítem.
Az első: egy gazdaságpolitikai tükör - a forrás éppen a Gazdaságpolitikai tükör című hírek -, egy pillanatnyi helyzetértékelés 2011 harmadik-negyedik negyedévéről:
“A magyar gazdaság helyzete 2011-ben döntő pontokon rosszabb az előző évinél, ahol pedig jobb, a külső egyensúly javulásán kívül, ott ez is csak látszat. A gazdasági növekedés csak a jó időjárás okozta mezőgazdasági termelés miatt gyorsul fel a tavalyi 1,2 százalékról az idén 1,5 százalékra. A munkaerőpiacon érdemi javulás nincs. Az államháztartás valós hiánya sokkal nagyobb a tavalyinál. A strukturális, egyszeri tételeket nem tartalmazó hiány a 2009. évi 2 százalékról 5 százalékra emelkedik. Az államadósság csak a magánnyugdíjpénztárak államosítása és a devizatartalék mérséklése miatt csökken. A 15-74 év közötti munkanélküliek száma 463 ezer fő volt, 8 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 10,8 százalékos értéke az előző év azonos időszakánál 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb. A munkanélküliek 51,5 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,6 hónap.”
Itt csak annyi jut eszembe, hogy 10 év alatt 1 millió munkahely így elég nehezen fog megteremtődni.
A második: 2010-es adatok alapján elmondom önöknek a nettó átlagbéreket az Európai Unióban, és a sokat emlegetett Görögországéhoz hasonlítom a magyarországi adatokat. Az adatok dollárban értendők. Nettó 955 dollár a görög adat, és nettó 523 dollár a magyar adat. Még egyszer mondom, ezek 2010-es nettó átlagbérek az Európai Unióban. 2011-es adatok euróban az EU-tagállamokban: Görögország 877 euró; Magyarország 293 euró. Ezeket csak azért mondtam el, hogy a 2012-es költségvetés ebben mennyit fog javítani, illetve a gyanúm szerint akár még romolhatnak is ezek az adatok.
Turi-Kovács Béla képviselőtársamhoz kapcsolódva, ha jól jegyeztem le, vagy ha jól emlékszem, olyan szavakat mondott, olyan mondatot mondott, hogy hibás a költségvetés, nem stratégiai célokat szolgál, ha nem jól mondtam, akkor majd javítson ki. Én is egyfajta megközelítésben, de én inkább nemzetstratégiai szempontból próbálok még néhány gondolatot megosztani önökkel, tisztelt képviselőtársaim.
A magyarság indirekt népirtása zajlik ma érzékelhetően a csonka országban és a környező, magyarlakta országokban egyaránt. Megítélésem szerint azon persze lehet vitatkozni, hogy véletlen és szerencsétlen összetevők eredménye-e a kialakult helyzet, vagy összehangolt lépések tudatos végrehajtása. Az eredményt viszont tényekkel lehet igazolni, és lehangoló. Kijelenthetjük: a Kárpát-medencében élő magyarság rohamos fogyása csak felerősíti a világot behálózó pénzügyi, ipari hatalmak és a körülvevő népek, országok elnyomását, amelynek következtében a magyarság túlélése kétségessé válik.
Hölgyeim és Uraim! Erről nyíltan kell beszélni, ez ellen tenni kell, és nem országvédelmi költségvetés néven a hiteleket visszafizetni. Úgy tűnik, a magyarságra törő erők, veszélyek elhárítása érdekében a nemzet nem képes együttes, összefogott erővel fellépni, ellenállni. Csak néhányat sorolok fel a felmerülő, komoly aggodalomra okot adó súlyos kérdésekből. A szociális, az egészségügyi, az oktatási és az ifjúságot érintő több évtizedes megszorítások az intézményrendszerek lassú elsorvasztásához, minőségi romlásához vezettek. Ennek következménye: a magyar nemzet elöregedőben, a népességszaporulat csökkenőben a Kárpát-medencében, miközben robbanásszerűen emelkedik az elszegényedett emberek száma, nő a bűnözési ráta, éllovasok vagyunk az öngyilkosságok tekintetében, s az alkoholfogyasztást, öngyilkosságot, tüdőrákot tekintve - ez derül ki az OECD legfrissebb jelentéséből - Európában igen előkelő helyen vagyunk. A fiatalok előtt nincs cél, nincs világ- és jövőképük. A legpesszimistább nemzetnek mondanak minket, amire jó példa, hogy az alkoholfogyasztásban az európai listán harmadik Magyarország. A magyar társadalom egészsége, a negatív tendenciákat figyelembe véve, Európa vezető nagyhatalma.
Egy tanulmányból még egy rövid idézet: “Egy népesség fizikai ellenállóképességét elsősorban a lélekszáma határozza meg. Minél nagyobb, minél népesebb egy nemzet, annál erősebb, annál ellenállóbb. Az indirekt genocídium alapvető célja tehát a létszámcsökkentés, amely a természetes szaporulat visszaszorítása, a halálozás növelése és az elvándorlás elősegítése révén valósítható meg. Ha az embereket számukra elfogadhatatlan nyomorba taszítják, az önfenntartás ösztöne akadályozni fogja a lét- és fajfenntartást.”
A kérdésem csak annyi: mennyiben szolgálja a 2012-es nemzetvédelmi költségvetés a fentiek kompenzálását? És egy megjegyzésem a végére, amit szeretnék kihangsúlyozni: az 1100 milliárd forintból akár új nemzetvédelmi stratégiát is lehetne alkotni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
