DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy változásokat láttunk hazánkban, Európában és a világban, amelyek csak ahhoz foghatók, ami 20 évvel ezelőtt történt.
Engedjék meg, hogy az akkori nagy változás egyik kiváltó pillanatát most felidézzem. A nagy csoda Lengyelországban kezdődött, amikor egy fehér ruhás, barátságos tekintetű ember 1979-ben a Vatikánból hazatérve azt mondta a fogadására összesereglett millióknak, hogy “Ne féljetek!” Ezzel megindult a változás: megkezdődött a kommunizmus világméretű összeomlása, amely elhozta számunkra a magyar nemzet szabadságát, függetlenségét és végül a nemzet határok fölötti újraegyesítését.
Az elmúlt évtizedek a neoliberalizmus uralkodó időszakai voltak, ma ennek vége. George Osborne brit pénzügyminiszter a Guardiannek 2011. október 2-án adott interjújában ezt akként fogalmazta meg, miszerint Európában válság van, és a válság időszakában nem működnek az átlagos, megszokott válságkezelési mechanizmusok, ezért Nagy-Britannia sem vesz fel több kölcsönt, a 2012. évre pedig Anglia fő célja az államadósság csökkentése.
Tisztelt Képviselőtársaim! A fenti angol pénzügyminiszteri nyilatkozatot hallván nem véletlenül van déjŕ vu érzésünk. Büszkénk lehetünk arra, hogy hazánk nemzeti kormánya - megelőzve korát - mindenkinél korábban felismerte azt, hogy az első és legfontosabb vállalás az államadósság csökkentése. Ehhez a célhoz szorosan kell hogy társuljon a munkahelyteremtés és az otthonteremtés stratégiai kormányzati törekvése, amellyel hazánk ugyancsak rendelkezik.
A nagybetűvel írt igazság követése közepette nemzeti keresztény kurzust építünk. Mi tudjuk, hogy nincs többféle igazság, csak egyetlenegy igazság létezik, s ez lesz előbb-utóbb életünk mércéje: mi a szabadság és a jog összetartozására építjük a magyarság jövőjét. Hazánkban új gazdasági modell van kialakulóban, amelynek alapja a munka, vagyis az emberi erőfeszítéssel történő értékteremtés. Ezt tükrözi vissza a 2012. évi országvédelmi költségvetésünk is.
Most nézzük a 2012. évi költségvetésünk céljait, amelyek főbb irányban az alábbiakat mutatják. A nyugdíjrendszer költségvetési szempontból zárt rendszerré alakítása, vagyis önálló lábra állítása, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjkassza bevételei fedezzék annak kiadásait, mindezt pedig úgy, hogy az európai válság közepette a többi uniós tagállam jó részében csökkentik a nyugdíjak nominálértékét, ezzel szemben hazánkban a nyugdíjasok a nyugdíjuk emelésére számíthatnak.
Az egészségügy saját lábra állítása hosszabb folyamat lesz. Mindenképpen pozitív költségvetési eredményként kell elkönyvelnünk ezen szegmensben is a bevétel és a kiadás között olyan nagy mértékben szétnyílt olló összezárását, illetve ennek kiegyensúlyozottabbá tételét.
2012. évi célunk a Start-munkaprogram beindítása.
(8.30)
Ezen munkaprogram beindításával 594 ezer jövedelempótló juttatásban részesülő személyből 200 ezer honpolgárunk visszavezetése a munka világába, mindez oly módon, hogy a 28 ezer forint eddigi segély helyett a jövedelmük nettó 48 ezer forintra nő. Szükséges az euróválság veszélyeinek csökkentése érdekében egy országvédelmi alap létrehozása is, valamint az adóegyszerűsítés és az adókiskapuk bezárása.
A fentiek után vessük figyelmünket arra, hogy a 2012. évi országvédelmi költségvetésben melyek az állam legfontosabb feladatainak ellátásához szükséges kiemelt ágazati célok. A kormány kiemelt szándéka, hogy 2012. januártól az európai uniós források felhasználására hatékonyabb módon és a kiemelt prioritások mentén kerüljön sor. Ennek alapján a kiemelt területek kiadásait a hazai és az uniós forrásokkal egybevetve 2011-ről 2012-re az alábbiak szerint alakulnak a költségvetés kiadási előirányzatai: állam-korszerűsítésre, vagyis a hatékony állam kiépítésére plusz 1,5 százalék; a közbiztonság erősítésére plusz 5,8 százalék; az egészségügy átalakítására plusz 4 százalék; az oktatás megújítására plusz 6 százalék; társadalmi felzárkóztatásra plusz 39,3 százalék; a gazdaság fejlesztésére plusz 22,2 százalék.
Nézzük meg, mi történik mindezek alatt régiónkban és Európában! Romániában: 30 ezer közalkalmazott elbocsátása, 25 százalékos csökkentés a közalkalmazottak bérén, továbbá 15 százalékos nyugdíjcsökkentés. Görögországban: 150 ezer fős leépítés mellett 15 százalékos bércsökkentés a közszférában, a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése úgy, hogy közben a nyugdíjjogosultságokat is nagymértékben csökkentik. Olaszországban: az adókedvezmények drasztikus csökkentése, a nyugdíjasok juttatásainak csökkentése és szűkítése. Portugáliában: számos termék áfakulcsa plusz 10 százalékkal nőtt. Jelentősen csökkentek az oktatásra és az egészségügyre fordított állami kiadások. Lengyelországban: felfüggesztésre került a tripartit béralku intézménye. Bulgáriában: a bérek drasztikus csökkentése a korábbi szint 60-70 százalékára.
Tisztelt Képviselőtársaim! Óriási lépés az elmúlt évekhez viszonyítva, hogy sereghajtóból Magyarország az Európai Unióban a kiemelt 9. helyet foglalhatja el a tervezett 2012-es államháztartási hiányt illetően. Ez azt jelenti, hogy az Uniót alkotó tagállamok közül 18 ország rendelkezik rosszabb mutatóval nálunk, és már csak nyolc jobb áll előttünk. Az új gazdasági és társadalmi modell kiépítése időigényes folyamat, ezért az ellene való tiltakozás, illetve annak elutasítása mindenképpen idő előtti, hiszen az első év arra volt alkalmas, hogy meginduljon hazánkban a dolgok át- és újjászervezése, kiteljesedésről természetesen még nem lehet beszélni.
A napokban végül sikeresen abszolvált EU-csúcs döntéseiből azt a következtetést kell levonnunk, hogy maga az Európai Unió is át- és újjászervezésre szorul, kiemelten és legsürgetőbben az egyes tagállamok költségvetését alapjaiban befolyásoló és a gazdaság motorját képező bankrendszer tekintetében. Nem lehet ugyanis véka alá rejteni azt a tényt, miszerint valami tönkrement az európai bankrendszerben. Az ugyanis lehetetlen, hogy a pénzintézetek háromévente az európai polgárokhoz forduljanak támogatásért. Európai szinten is meg kell tehát változtatni a bankok működésének körülményeit, újra kell szabályozni az életüket. Magyarországon ezen az úton is élen járunk.
Hazánk 2012. évi költségvetési szempontjából pedig kifejezetten pozitív hír, hogy a 2011. október 25-ei, az európai bankok megsegítésének kérdését rendező megállapodás okán Magyarországot nem fenyegeti az a veszély, hogy a magyar adófizetők forintjaiból más államok bankjainak kisegítésére kerüljön sor. Az Unió vezetői ugyanis azt a szabályt állították fel, hogy amennyiben egy pénzintézet bajba jut, úgy akkor az első helyen a bank részvényeseinek kell helytállniuk a veszteségekért. Amennyiben pedig ez nem lenne elegendő, úgy arra az esetre a fennmaradó rész erejéig belép az adott állami költségvetés. Ha pedig ez sem lenne elég, úgy akkor a bankok egy európai pénzügyi alapból kaphatnak segítséget. Ezen európai pénzügyi alapba azonban az eurózónán kívüli tagállamoknak nem kell befizetniük.
Mindezek alapján határozott álláspontom, hogy a 2012. évi országvédelmi költségvetés jó irányban befolyásolja Magyarország további működését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, kérem a támogatásukat. (Taps a kormánypártok soraiban.)
