JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés megítélése kapcsán különböző méltatások és elmarasztalások hangzottak el ebben a Házban már az eddig lezajlott vita során. Én a magam részéről - figyelembe véve azt, hogy Magyarország kormánya a valós tényekre, erőforrásokra alapozva hozta a Ház elé a költségvetés tervezetét, az eurózónától való elrugaszkodás költségvetésének, országvédelmi költségvetésnek kell hogy nevezzük - szeretném jelezni, hogy kifejezetten az agrárkérdéssel, a költségvetés XII. fejezetével szeretnék részletesebben foglalkozni.
Az a meggyőződésem, hogy az elmúlt időszakban az agrárköltségvetés kapcsán nem véletlenül zajlottak nagyon alapos, nagyon mélyre ható viták. Hiszen, ha megnézzük, hogy az ország és ezen belül az agrárgazdaság, a mezőgazdaság, a vidék gazdasági potenciáljának kihasználása milyen mértékben történt meg, akkor azt kell mondjuk, hogy alig haladja meg ez a szám az 50 százalékos mértéket. Tehát van mit tennünk, és van mit tennünk a költségvetés kapcsán is, hogy ezeket a potenciális lehetőségeket alapjaiban kihasználjuk.
Az erőforrások kihasználásának egyik meghatározó feltétele az, hogy valóban, a legnagyobb, legjelentősebb termelési eszköz, a föld helyzetének rendezése nem tűr halasztást. De mielőtt rátérnék a részletekre, engedjenek meg egy összehasonlítást. Az agrárbüdzsé tekintetében el kell mondjam, hogy a 2011. évi tervezett 592 milliárd forinthoz viszonyítva 2012-ben várhatóan 628 milliárd forint a tervezett költségvetési összeg. Természetesen ezen költségvetési összegek között jelentős hányaddal szerepel az európai uniós támogatások összege.
Visszatérve tehát az alapokhoz, az alapok rendezéséhez, a költségvetési tervezet kiemelten foglalkozik a termőföld rendezésének ügyével. Ez egyrészt már megkezdődött, amikor a Nemzeti Földalap ismét létrejött, ismét önálló funkciót kapott, és megkezdte azt a munkát, ami a rendelkezésre álló termőföldvagyon számbavételét jelenti. A költségvetésben éveken keresztül vita zajlott arról, hogy az osztatlan közös földterületek sorsát rendeznünk kell. 2014-ig ezt a munkát be kell fejeznünk. Ebben az évben 3 milliárd forint az az összeg, ami ezt a munkát segíti azokon a forrásokon túlmenően, amelyek a Nemzeti Földalap működésén keresztül rendelkezésre állnak, és azokon a forrásokon keresztül, amelyek a Nemzeti Földalap működése során a földhasznosításból bevételként keletkeznek. Ezeket az összegeket mindenképpen figyelembe kell hogy vegyük.
A következő tétel, amiről szeretnék szólni, a tanyaprogram. Az előző esztendőben, illetve az ez évi költségvetésben szerepelt 1 milliárd forintos nagyságrendben a tanyaprogram. Most a következő esztendőre ez 1,5 milliárdos összeggel szerepel. Hozzá kell tegyük, nagyon jól tudjuk, hogy ez az összeg még mindig nem éri el azt a mértéket, ami indokolt lenne, azonban a jelenlegi pénzügyi lehetőségek figyelembevétele mellett nincs nagyobb összeg biztosítására lehetőség.
Egy következő tétel, amiről szeretnék szólni, ami a vidéki vállalkozások helyzetén igazán tud javítani, és egyben az élelmiszer-forgalmazás, főleg a zöldség-gyümölcs tekintetében jelentős előnyöket biztosít, és hozzájárul a piaci zavarok megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez, ez a termelői értékesítő szervezetek, a tészek támogatása.
Tisztelt Országgyűlés! Ez egy hatalmas feladat volt. Sajnos meg kell mondjuk, hogy az elmúlt időszakban igazán nem volt sikeres. Nem kívánok visszamenni sem 4, sem 6, sem 8 évre; számunkra most van egy állapot, van egy helyzet, amit nekünk kezelni kell. A költségvetésben most a tészek támogatásához egy jelentősebb összeg áll rendelkezésre, de ez nemcsak a fejlesztéseket hivatott szolgálni, hanem alapjaiban a rendszer változtatását is jelenti. Ki kell még emeljem, a költségvetési tervezés során is komoly vitát váltott ki, és meg is kapta a megfelelő támogatást a tejtermelők segítését is célzó, de leginkább az egészséges táplálkozást segítő “igyál tejet” program.
(8.10)
Ez a program 800 millió forint helyett 1,2 milliárd forintos összeget takar jelen pillanatban. Azért fontos ezt kiemelnünk, mert igazán az egészséges táplálkozást az iskolában kell kezdeni, egyébként ehhez a programhoz csatolható az iskolagyümölcs-program, amely úgyszintén komoly támogatást kap az elkövetkező időszakban.
Tisztelt Országgyűlés! Szólnom kell arról, ami vitát váltott ki, és jelenleg is vita tárgyát képezi - ez a top-up, az úgynevezett nemzeti kiegészítés, amely ebben az évben sem jelent meg önálló költségvetési soron a magyar költségvetésben. Azért hozom szóba itt a Ház előtt, mert jómagam is az előző esztendőkben többször ostoroztam, hogy miért nem jelenik meg külön soron. A helyzet az, hogy az új európai uniós pénzügyi ciklusig erre már mód és lehetőség valószínűleg nem lesz, egyébként pedig, ahogy az uniós támogatások, a területalapú támogatások a száz százalék felé közelítenek, ez a támogatási összeg nyilvánvalóan ugyanígy csökken majd. Mégis, amiért szóba hoztam a top-upot, az az, hogy szeretném jelezni: nem kifejezetten a top-up az, ami komoly gondot okoz összegszerűségében, hanem az, hogy ennek az összegnek a keretében a felhasználás hogyan zajlik. Éveken keresztül vita tárgyát képezte, hogy a top-up kifizetésének az alapja egy 2006-ban megállapított bázis. Nos, ez az, ami a torzulást okozza, és ez az, ami csak részben teszi lehetővé, hogy azok kapják meg a támogatást, akik egyébként a termelést ma is végzik, akik terméket állítanak elő, aki vállalják a termelés kockázatát. Ez különösen az állattenyésztés esetében okoz nagyon komoly gondokat. Ezt azért kívántam szóba hozni, mert a kormány az ez évi költségvetésben is segíti az állattenyésztő szervezetek munkáját, segíti a nemzeti tenyésztési programok megerősödését, de bármekkora segítséget is próbál a költségvetésen keresztül a kormány biztosítani addig, amíg a támogatások a végtermék-előállítás esetében nem azokhoz jutnak, akik azokat a termékeket előállítják.
Tisztelt Országgyűlés! Szólnom kell még arról, hogy komoly összeget fordított a kormány ebben az esztendőben és majd még az elkövetkező évben is a hitelprogramokon keresztül a fagykár enyhítésére. Közvetlen gyorssegélyként 1 milliárd 270 millió forint került ebben az évben kifizetésre a tervezetten felül, ezen túlmenően pedig, ami viszont már a következő éveket terheli, érinti, az a 8 milliárd forintos, úgymond díjmentes, költségmentes hitel, amelyet azok a termelők vehetnek igénybe, akik a fagykárt elszenvedték. Ez az elkövetkező években 4,7 milliárdos költségvetési forrásigényt jelent.
Tisztelt Országgyűlés! Kellene még említenem a Széchenyi-kártyával összefüggő, illetve az állattenyésztés egyéb támogatásával összefüggő kérdéseket, de sajnos az időkeretem igen fogytán van. Mégis azzal szeretném zárni a mezőgazdasággal kapcsolatos, költségvetést érintő kérdéseket, hogy az ágazat szereplői pontosan tudják azt, hogy nincs elegendő forrás ahhoz, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett, keletkezett mulasztásokat pótolják. Azonban ez a költségvetés azt lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló források felhasználásával, a szakszerű működéssel és egy kifejezetten az erőforrásokra alapozott irányítással a költségvetés működőképes legyen, és megalapozzuk a 2014-es, új EU-s költségvetési időszakot.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)
