PICHLER IMRE LÁSZLÓ
PICHLER IMRE LÁSZLÓ
PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a 2012-es országvédelmi költségvetésre, elmondom, hogy 2011. október 19-én közoktatási fórumon vettem részt Szigetváron, körülbelül 150 pedagógus részvételével.
A pedagógusok által felvetett kérdések nagy része összefügg a 2012-es költségvetéssel és természetesen a köznevelési törvénnyel: kapnak-e plusztámogatást azok az iskolák, ahol a hh-s gyerekek száma nagyobb arányban van jelen; mi lesz a felújított iskolákkal; a pedagógus-életpályamodell bevezetésének időpontja; megszűnnek-e a pótlékok? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések merültek fel.
Jóleső érzés töltött el, hogy a tanárok döntő többsége tudomásul veszi, hogy az elmúlt 8 évben a szocialisták által a szakadék szélére sodort országot kell talpra állítani. Hangsúlyoztam, hogy egyik napról a másikra ez nem megy. Viszont kitartó munkával, összefogással, a következő év szigorú, de igazságos költségvetésével elrugaszkodhatunk az európai válságzónától. Hoffmann Rózsa államtitkár asszony nyilatkozta, hogy a mostaninál intenzívebb munkát vár el a jövőben a pedagógusoktól, de cserébe minden tanár számára érezhetően magasabb fizetést ígér.
Ezek után nézzük meg a 2012-es költségvetési év főbb céljait pontokba szedve: a nyugdíjrendszer önálló lábra állításának folytatása; az államadósságot újratermelő alrendszerek alakítása; az oktatás átszervezése; az egészségügy saját lábra állítása; államadósságot újratermelő alrendszerek átalakítása; Start-munkaprogram beindítása; 594 ezer jövedelempótló juttatásban részesülőből 200 ezer visszavezetése a munkaerőpiacra; 28 ezer forintról nettó 48 ezerre nő a jövedelmük; országvédelmi alap létrehozása; az adóegyszerűsítés, az adókiskapuk bezárása.
Röviden szeretnék szólni a pedagógusok finanszírozásáról, az óraszámokról és a bérekről. Az iskolai foglalkoztatás egészében a kötelező óraszámokat az elmúlt másfél évtizedben ritkán kezelték valódi szakmai kérdésként a kormányok. Az ilyen döntéseket sokkal inkább szimpla gazdasági megfontolás motiválta. Példa erre a Gyurcsány-kormány által 2007-ben minden ellentételezés nélkül végrehajtott munkaidő-növelés. Az egyetlen szakmailag átgondolt döntést egyébként éppen az előző polgári kormány hozta meg, amikor Pokorni Zoltán javaslatára egyszerre emelték a kötelező órák számát - zárójelben jegyzem meg: 10 százalékkal - és ennek elismerésére a fizetéseket 20 százalékkal.
(8.50)
A problémák és a szükséges változtatások iránya is ismert. Nemzetközi összehasonlításban ugyanis valóban alacsony a magyar pedagógusok kötelező óraszáma, miközben a pedagógusok többsége túlterheltségről számol be, nem is alap nélkül. Ugyanakkor önmagában az óraszámok ide-oda tologatása nem hozhat megoldást, mert a tanárok terhelését sok más tényező is befolyásolja, éppen úgy, ahogy az oktatás költségeiben is csak az egyik elem az óraszám.
Az Education Glance 2010-es kötetében található azon tényezők szerepének elemzése, amelyek befolyásolják az egy gyerekre jutó oktatási költségek alakulását. Négy elemet jelöltek meg: az osztályok, csoportok létszámát; a gyerekek számára biztosított finanszírozott tanítási időt; a tanárok óraszámát és a kereseteket. Ezek alapján mutatták be, hasonlították össze az egyes országok helyzetét, megközelítését. Magyarország esetében jól látszik, hogy valamennyi, a költséget meghatározó elem - akár olcsóbbá, akár drágábbá teszi az oktatást - lényegesen nagyobb, mint a legtöbb országban, miközben a GDP-arányos ráfordításaink az OECD átlaga körül alakulnak. Nagyon leegyszerűsítve: sok tanár alacsony óraszámban és alacsony bérért tanít viszonylag kisméretű csoportokban, és a gyerekek számára biztosított tanítási idő is kevesebb, mint másutt.
Magyarországon tehát adott annak a lehetősége, hogy akár azonos ráfordítás esetén is jelentősen lehessen növelni a pedagógusok bérét, amennyiben más befolyásoló elemeket megváltoztatunk. A kérdés tehát nem az: van-e mód változtatni, emelni a béreket, hanem az: hogyan, milyen feltételek biztosításával tehető ez meg úgy, hogy a tanárok munkája, terhelése ne több, hanem más belső tartalmú legyen.
A törvény pedagógus-életpályamodellről szóló fejezete megfogalmazza az elhivatottságra épülő, a pedagógiai munkához és az élet kérdéseihez értő módon, kreatívan viszonyuló, önálló döntéseket hozni tudó és azért felelősséget vállaló pedagógusszerepeket. Kiszámíthatóvá és a magasabb követelmények mellett magasabb bérezésűvé teszi a pedagógus-életpályát.
Ezen adatok alapján nem meglepő, hogy a terhelés mértékét a tanárok többsége túlzónak érzi, súlyos problémaként határozták meg a terhelés egyenlőtlen elosztását, s hiányolták a munkájukat segítő alkalmazottakat. A legjelentősebb túlterhelésről a vezetők, az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők számoltak be.
Nagyon fontosnak tartom az uniós források felhasználásának szerepét az oktatási ágazatban. A közoktatási intézmények számára a TÁMOP - társadalmi megújulás operatív program - közoktatáshoz kapcsolódó forrásaiból a 2007-2010-es években 80,3 milliárd forint összegben kerültek meghirdetésre pályázatok. Az egyes pályázatok 12-36 hónapra adnak támogatást a pályázó intézményeknek, ezért az ezen pályázatok keretében lebonyolított fejlesztések nagyobb része áthúzódott 2011-re, illetve 2012-re. A pályázati kiírások a közoktatásban a kompetenciaalapú oktatás elterjedését, a közoktatási rendszer hatékonyságának javítását, újszerű megoldások és együttműködések kialakítását, a halmozottan hátrányos helyzetűek számára az esélyegyenlőség megteremtését, valamint az eltérő oktatási igényű csoportok oktatását és sajátos nevelési igényű tanulók integrációját, az interkulturális oktatást támogatják.
A közoktatási intézmények számára a TIOP közoktatáshoz kapcsolódó forrásaiból szintén a 2007-2010-es években 32,6 milliárd forint összegben kerültek meghirdetésre pályázatok, amelyek felhasználása többségében a 2011. év végén lezárult, egy része 2012-re áthúzódik. A kedvezményezettek a forrásból a közoktatás központi informatikai rendszerét, valamint a közoktatási és közművelődési intézményekben az alap informatikai infrastruktúra kialakítását valósították meg.
Az lhh-s kistérségek hangsúlyosan is támogatásra kerültek 2011-ben. A megvalósításra 8-24 hónapos intervallum áll rendelkezésre, ezért ezeknek a pályázatoknak egy része 2012-re is áthúzódik. A közoktatási intézmények számára a regionális operatív program közoktatáshoz kapcsolódó forrásaiból a 2007-2010-es években 130,9 milliárd forint összegben kerültek meghirdetésre pályázatok. A forrásból a közoktatási intézmények építést, bővítést, felújítást és eszközbeszerzést valósítottak meg. A ROP 2011-2013. évi forrásaiból további 24,3 milliárd forint pályázat fog megjelenni 6 régióban. A pályázatokban hangsúlyos szerepet kap az óvodafejlesztés és az iskolafejlesztéseken belül a tornatermek fejlesztése.
Végül az EU és Magyarország minimálbéreinek összehasonlítására teszek kísérletet. Szeretném megjegyezni: sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-, sem a Bajnai-kormány nem tett semmit azért, hogy a minimálbér legalább felzárkózzon az európai uniós minimálbérekhez. Ezt most megteszi a magyar kormány. Ahogy már előttem is szóltak róla: Lengyelországban 103 ezer, Csehországban 98 ezer, Szlovákiában 94 ezer, és végre Magyarország is elkerüli a 90 ezres határt, 92 ezer forinttal hozza rendeletében a minimálbért.
Ahogy az előzőekben említettem, igazságos, de szigorú költségvetés előtt áll az ország. Kérem ellenzéki képviselőtársaimat, támogassák az előterjesztést.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
