TÓTH CSABA

Teljes szövegű keresés

TÓTH CSABA
TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetés az elszegényedés költségvetése lesz a fogyatékossággal élő emberek számára is. A fogyatékos személyek különböző támogatásait végignézve láthatjuk, hogy azok szinte kivétel nélkül csökkennek. A mozgáskorlátozottak közlekedési támogatására 2012-től 250 millió forinttal, 20 százalékkal, a mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatására pedig 600 millió forinttal, majd’ 40 százalékkal csökken jövőre a rendelkezésre álló forrás.
A nemrégiben bekövetkezett módosítások miatt a közlekedési támogatás 2013-tól megszűnik, így támogatást nem lehet megállapítani annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek, akinek a súlyos mozgáskorlátozottsága 2011. július 2-át követően következik be. Úgy tűnik, hiába emelték meg a szerzési támogatás, illetve az átalakítási támogatás egyes esetre jutó összegét a nyári rendeletmódosítással, hiszen kevesebb keretből több támogatást adni csak úgy lehetséges, ha az eddigieknél kevesebb fogyatékos ember jut majd támogatáshoz.
Nem tudjuk, hogy mi lép a megszüntetett közlekedési támogatás helyébe, főként, hogy amúgy is csökkentik 16 milliárd forinttal az utazási kedvezményekre szánt forrásokat. Az indoklás szerint a támogatási keret 15 százalékos csökkentésének az az oka, hogy az utazási kedvezményrendszert módosítják, valamint hogy a kedvezményes utazások száma vissza fog esni. A gond csak az, hogy ennek következtében a diákok, nyugdíjasok, álláskeresők, fogyatékosok is többet fizethetnek a közlekedésért. Mivel a vakok, süketek, sajátos nevelési igényű gyereket kísérő személyek is 90 százalékos kedvezményes jegyre jogosultak, így őket is érinti majd a változás.
Mindezek mellett csökkentik az egészségkárosodott személyek segélyét is, azoknak, akik munkaképességüket legalább 67 százalékban elvesztették, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedtek, és nincs jövedelmük. Ők a legszegényebbek, és tőlük is elvesz a kormány. Eddig esetükben a rendszeres szociális segély maximuma korábban a minimálbér 90 százaléka lehetett, jövőre már csak az ennél legalább 10 ezer forinttal alacsonyabb közmunkáért adható bér 90 százaléka lehet a maximum.
Csökken a fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka is közel 100 millió forinttal. A csökkenő, illetve maximum nominális szintet tartó ellátásokból a fogyatékos emberek kevesebb pénzből kell majd hogy éljenek, kevesebb lesz majd élelemre, rezsire, gyógyszerre, segédeszközre.
A jövő évi költségvetés-tervezet szerint a támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, utcai szociális munka és krízisközpont finanszírozására 4,4 milliárd forint áll majd rendelkezésre ahhoz képest, hogy idén még 7,2 milliárd forintos keret volt ennél kevesebb szolgáltatás támogatására. Ekkor az utcai szociális munka még normatív úton volt támogatva, a krízisközpontok pedig nem voltak nevesítve. Tehát miközben növekszik a pályázati úton támogatott szociális szolgáltatások köre, eközben jelentősen csökken az ezekre adható forrás nagysága. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kevesebb pénz jut majd arra, hogy olyan szolgáltatások működjenek, mint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, ami azt segíti, hogy ha az idős vagy fogyatékos ember úgy érzi, veszélyben van, jelezni tudjon egy diszpécserközpontnak, amely kiküld egy segítőt. Ez azért is hasznos, mert lehetővé teszi, hogy az ellátást a házaknál végezzék el, és ezáltal a túlterhelt kórházakat némileg tehermentesítsék.
Hasonlóan konkrét példával illusztrálható a támogató szolgáltatások fontossága is. Annak a betegség következtében kerekes székbe került embernek, akinek nincs pénze, hogy otthonát akadálymentesítse, valahányszor elmenne otthonról, szüksége van valakire, aki segít. Családtagokhoz, ismerősökhöz nem tud fordulni, a betegszállítók nem foglalkoznak ilyesmivel, ezért a támogató szolgálatot tudják megkeresni. A szolgálat segítői közül minden egyes alkalommal hárman kellenek ahhoz, hogy a rászorulót le- és felvigyék a lépcsőn, ha ők nem lennének, teljesen mozgásképtelenné válna. A kormány jövő évi költségvetési javaslata azt vetíti előre, hogy nem lesz, aki segítsen rajta.
Az idei költségvetésben még csak a támogató szolgáltatások, közösségi ellátások és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás finanszírozásaként szerepelt ez a sor, ugyanakkor az a keret is jelentősen, mintegy 60 százalékkal csökken, amiből korábban az utcai szociális munka kapott támogatást, de úgy tűnik, ez is elveszett a rendszerben. A fogyatékosokat, beteg, idős embereket, hajléktalanokat ellátó szolgáltatások jelentős része várhatóan csődbe fog jutni, ezáltal sérül az egyenlő esélyű hozzáférés lehetősége, illetve sok esetben feltehetően az ellátás minőségének romlásához vezet majd.
Az egészet csak tetézik a rokkantellátás átalakításáról szóló hírek. Már több mint fél éve keringenek azok a hírek, hogy miként fogják a korhatár alatti rokkantnyugdíjasoktól elvenni az ellátásukat. Számtalan kérdést, interpellációt feltettem már képviselőtársaimmal együtt ezzel kapcsolatban, de a mai napig érdemi választ nem kaptunk. Azt tudjuk, hogy nagyjából 200 ezer ember akarnak felülvizsgálni, azt tudjuk a költségvetésből, hogy a korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátások mindhárom csoportja, valamint a rehabilitációs járadék finanszírozása átkerül az Egészségbiztosítási Alapba. Ehhez a Nyugdíj-biztosítási Alap 206 milliárd forintot ad át az Egészségbiztosítási Alapnak, további 136 milliárd forintot ad ehhez a központi költségvetés.
Az Egészségbiztosítási Alapba befolyt pénzekből rokkantsági ellátásokra 284 milliárd forintot terveznek, egészségkárosodási járadékra pedig 58 milliárd forintot szánnak. Ez összesen 342 milliárd forint, ami 39 milliárd forinttal kevesebb, mint az idei kiadások. Azt sajnos nem lehet kibogozni, hogy a Széll Kálmán-tervben szereplő további megszorításokat miként hajtják majd végre, a terv szerint a rokkantnyugdíjrendszerben óriási elvonásokra készül a kormány. Az idei költségvetésben még 660 milliárd forintot kitevő rokkantnyugdíj-kiadásokból 217 milliárdot akarnak kivonni a következő évek során, ezzel gyakorlatilag a kiadások egyharmadát elveszik.
A költségvetésben a korhatár alatti nyugdíjasok ellátására tervezett összeg 280 milliárd forintot tesz ki. Ezen kör 80 százaléka III. csoportú rokkant, akik érintettjei lehetnek a megszorításoknak. Amennyiben ebből a tervezett összegeket ki akarják vonni, úgy az azt jelenti, hogy a jogosultak jelentős részének gyakorlatilag megszűnik az ellátása. Érdekes, hogy a dokumentumban erről a következőket írják: ha az egészségkárosodott személy nem talál a nyílt munkaerőpiacon munkalehetőséget, akkor szociális rehabilitációs munkahelyen, közfoglalkoztatási program keretében foglalkoztatják tovább, ha nincs ilyenre lehetőség, természetesen nem marad ellátatlanul. Kérdés, hogy milyen ellátást kaphat az, aki nem talál munkát, és azt az ellátást miből fizetik, hiszen közben 217 milliárd forintot vonnak ki e rendszerből.
Ezzel együtt fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy a befizetett járulékok alapján szerzett rokkantsági nyugellátás megsértené a parlament által ratifikált ENSZ-egyezményt a fogyatékossággal élő személyek jogairól is. A kormány komolyan gondolja, hogy az jelenti a nyugdíjrendszer megmentését, ha elveszik a rokkantnyugdíjasok ellátásait, ha száműzik a korhatár alatti rokkantakat a nyugdíjkasszából, ha lefokozzák a szolgálati nyugdíjakat, ha szétverik a vegyes pillérű nyugdíjrendszert, ha államosítják a magánnyugdíjvagyont? A Széll Kálmán-tervből is világos volt, hogy a rokkantakat csalónak, munkakerülőnek állítja be a kormány, miközben súlyos egészségügyi problémákkal küzdő emberekről van szó, olyan megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott személyekről, akik ha munkát tudnának is vállalni, akkor sem valószínű, hogy őket alkalmaznák.
(10.00)
Egyébként a jelenlegi szabályozás törvényesen lehetővé teszi számukra, hogy bizonyos határig keresőtevékenységet folytassanak, ez pedig nem csalás.
Sajnos, a mai napig nem tudjuk, hogy mikor és milyen jogszabályi formában fogják megváltoztatni a rokkantnyugdíjakat, mivel a két hete beadott, a korhatár előtti ellátásokról szóló törvényjavaslat csak a civil, illetve szolgálati nyugdíjak megszüntetéséről szól. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása sem megoldott. Nem emelkedik a védett munkahelyeken foglalkoztatottak állami támogatása. Még a szociális intézményi foglalkoztatás támogatása is csökken jövőre.
A Munkaerő-piaci Alap főbb számait vizsgálva megállapítható, hogy jelentős mértékben csökkennek 2012-ben a foglalkoztatási és képzési támogatások és az álláskeresési támogatásokra, a szak- és felnőttképzési támogatásokra, a munkaerő-piaci szolgáltatásokra, a foglalkoztatást ösztönző normatív támogatásokra fordított összegek is. Tehát még az sem igaz, hogy majd a felülvizsgálat révén kiesett embereknek lesz módjuk átképzéseken részt venni, illetve valamilyen konkrét foglalkoztatási programba bekerülni. A civil szervezetek támogatása azonban nem átlátható, mert a fejezeti kötetből nem derül ki, hogy az egyes szervezetek pontosan mennyi pénzt kapnak.
A fogyatékosokat érintő intézmények esetében azt láthatjuk, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal dologi kiadásait a tavalyi 694,6 millió forintról 1 milliárd 123,9 millió forintra emelik, a személyi juttatásokat pedig 1 milliárd 907,7 millió forintról 2 milliárd 220,1 millió forintra emelik. Összesen tehát közel 900 millió forinttal emelik a hivatal költségvetését. A fejezeti kötet szerint a hivatal módszertani feladatköre a rehabilitációs, valamint a szociális ellátások és szolgáltatások iránti szükségletek felmérésének és értékelésének feladatkörével bővül. Ez feltehetően a tömeges felülvizsgálatokat jelenti. Ezek szerint erre van pénz, csak a jogosultak jogos ellátására nincs? Úgy gondolom, a válságos időkben kiemelten kell figyelnünk azokra, akiknek a társadalmi integrációja nehezebb, mint másoké. Ehhez szükséges, hogy a különböző fogyatékossággal élők részt tudjanak venni az oktatásban, a foglalkoztatásban, hozzáférjenek az alapvető szolgáltatásokhoz. Ehhez azonban ez a költségvetés nem ad alapot, lehetőséget. Ez az elszegényedés költségvetése.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem