VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is nagyon sajnálom, hogy Mágori Józsefné már elhagyta a termet, de mindenképpen reagálni szeretnék a felszólalására.
Mágori Józsefné ugyanis szóba hozta erényként azt, hogy a kormány egy 300 milliárd forintos úgynevezett védelmi alapot hozott létre a költségvetésen belül, és ezzel próbálja kiküszöbölni a nemzetközi kockázatok hatásait. Magával az érveléssel egyébként már máshol is találkozhattunk, hiszen Szijjártó Péter is a miniszterelnök úr szóvivőjeként vagy akár Matolcsy miniszter úr is többször érvelt azzal, hogy ez milyen remek dolog és milyen felelős lépés volt a kormány részéről.
Képviselőtársaim, én a Budapesti Gazdasági Fórumon vettem részt tavaly, ahol a magyar vállalkozói és üzleti élet vezetői képviselői jelentek meg, több száz üzletember egy helyen, a magyar gazdaságot sok ezer milliárd forint értékben évről évre pörgető üzletemberek ültek ott egy teremben és tanácskoztak. Akkor, amikor erről volt szó, hogy mit is ér ez a bizonyos költségvetés, akkor a szünetben többtucatnyi emberrel beszéltem, nem akarom szó szerint idézni azokat a párbeszédeket, mert sértő lenne egyes gazdaságpolitikusokra nézve, de többen bizony nagyon érdekes kérdéseket tettek föl a politikusok elmeállapotával kapcsolatban, hogy komolyan gondolták-e azt, hogy 268 forintos euróval tervezik a 2012-es költségvetést.
Abban a teremben ugyanis nem volt ember, aki ezt elhitte volna, hogy 2012 folyamán 268 forintos euróárfolyam lesz az átlagos. Ez egy annyira irreális alapot ad az egész magyar költségvetésnek, ami már most kimondatja velünk azt, hogy az a 300 milliárd forintos országvédelmi alap, amit képeztek a költségvetésen belül, ez édeskevés dolog. Tudom, hogy ennek mi lesz a folytatása, majd amikor a kormány már félév táján el fogja használni ezt a 300 milliárd forintos alapot, akkor ki fog állni Szijjártó Péter a miniszterelnök úr szóvivőjeként, és el fogja mondani a közvéleménynek azt, hogy na, lám-lám, igazunk volt, mert hát szükség volt az országvédelmi alapra.
Nem, képviselőtársaim, arra lett volna szükség, hogy a kormány reálisan értékelje a gazdasági folyamatokat, és ne 268 forintos euróárfolyammal számolja a költségvetést! Ma, ha itt most egyesével megkérdezném önöket, tisztelt fideszes képviselőtársaim, ki az, aki úgy gondolja, hogy átlagosan 268 forint lesz az euró 2012-ben, senki nem jelentkezne. De amikor meg kell nyomni majd az igen gombot erre a költségvetésre, akkor mindannyian meg fogják nyomni, hiszen ez így működik. Lázár János a karmester, megmondja, mit kell tenni, és önök megszavazzák. Ez egy felelőtlen lépés!
Amire föl szeretném még hívni a figyelmüket: ez az “elmúltnyolcévezés” az üzleti szférában akkora visszatetszést kelt önökkel kapcsolatban, hogy az elképesztő! Tudom, hogy a parlamentbe sok minden belefér, beleférnek a színházi jelenetek is, meg belefér nagyon sok olyan megnyilvánulás, amit az emberek szédítésére itt be szoktak vetni a politikusok. De amikor az üzleti szféra előtt Varga Mihály volt az egyetlen képviselője a kormányoldalnak, aki részt vett ezen a tárgyaláson, ezen a konferencián, amikor az üzleti szféra előtt megy ez az “elmúltnyolcévezés”, és a 2012-es költségvetés gyengeségeit taglalnák azok az emberek, akik ott a gazdaságot működtető módon megjelentek, akkor ez bizony már nagyon kevés. Kérem is, hogy tartózkodjanak a jövőben ezektől a megnyilvánulásoktól.
Ami nagyon érdekes, még Surján képviselő úr elmondta itt azt, hogy milyen nagyon sok pénzt ad nekünk az EU, már éppen csak föl nem szólított arra minket, hogy legyünk hálásak az Európai Uniónak azért, mert rengeteg pénzt kapunk tőle. Emlékeztetni szeretnék a miniszterelnökük, az önök miniszterelnökének a két nappal ezelőtt tett nyilatkozatára. Miről is beszélt ugyanis Orbán Viktor? Arról, hogy az Európai Unió nem ajándékba adja ezt a pénzt nekünk! Azért kapunk európai uniós pénzt - amire a miniszterelnök úr azt mondta, hogy még a kifejezést is kikéri magának, hogy EU-s pénzeket használunk fel -, mi ezt a pénzt azért kapjuk az Európai Uniótól, mert megnyitottuk előtte a piacunkat, mert lehetővé tettük a nyugat-európai vállalkozások számára azt, hogy bejöjjenek a magyar piacra, és a nagy tőkeerejüknél fogva letarolják azt. Legalább kormányoldalon belül tegyenek rendet, vagy konzultáljanak a Fidesz európai parlamenti képviselői magával a miniszterelnök úrral!
Amire föl szeretném hívni a figyelmet: az Állami Számvevőszék tavaly még fideszes országgyűlési képviselőként dolgozó elnökének itt van előttem a véleménye, ő azt mondja, hogy az adóbevételek 27 százalékának, azaz 1764 milliárd forintnak a teljesülését nem lehet megítélni a jövő évi költségvetésben. Ez azt jelenti, hogy jelentős kockázati bombák vannak jelenleg beépítve a költségvetésbe. Itt egyébként számszerűsítik is azt, hogy magas kockázatú az adóbevételeknél 447 milliárd forint.
Ez azt jelenti, hogy ezt a bizonytalanságot nemcsak mi látjuk, az üzleti szféra is látja, és azok a befektetők is látják, akik a magyar költségvetési hiányt évről évre megfinanszírozzák. Ezek a tervezési bizonytalanságok aztán természetesen kihatnak az államadósság szintjére is, hiszen Magyarország láthatóan nagyon magas kamatok mellett jut hitelhez. Legutóbb 7 százalékos kamatszint mellett történt a kötvénykibocsátás, amire egyébként politikus módon, fejlett kormányzati kommunikációval úgy reagált a kormány, hogy milyen remek, mert keresik a magyar állampapírokat. Csak kérdezem én, képviselőtársaim: szétnéztek már, hogy mekkora a kockázati felár, amit fizetünk? Nem ez nyomja agyon jelenleg a magyar gazdaságot? Dehogynem! Kormányzati hitelességre volna szükség!
Amit el szeretnék mondani: továbbra is elmaradt az, hogy megakadályozzák törvényi erővel az állami és önkormányzati szervezeteket abban, hogy hiteleket vegyenek föl jóléti vagy működési kiadások fedezésére. Hitelt csak arra lehessen fölvenni, ha valaki gazdasági fejlesztéseket hajt végre, munkahelyet teremt, és ezek a fejlesztések multiplikátorhatással járnak. Ez egy egyszerű törvényi változás. Miért nem lépték meg? Másfél éve önök kormányoznak, önök is tisztában vannak vele, hogy mi zajlott az országban, hogy az ország miért került a tönk szélére. Pont azért, mert ez a gát nem volt beépítve a magyar törvényekbe, azért, mert lehetett szabadon költekezni. Ennek egyszerűen elejét kellene venni egyszer s mindenkorra!
Megkerülhetetlen kérdés az államadósság újratárgyalásának kérdése is. Föl kell hogy hívjam valamire a figyelmet. A múltkor éppen a miniszterelnök úr csúsztatott nem kicsit azzal, amikor azt állította, hogy a Jobbik megtagadná az államadósság visszafizetését. Vona Gábor kénytelen volt korrigálni ezeket a szavakat. Tegnap éppen azzal szembesültem, hogy Varga Mihály rugdossa a Jobbikot a saját háta mögött, legalábbis úgy gondolta, hogy nem veszünk részt ezen a konferencián. Ő is ezt a hazugságot fogalmazta meg ezen a konferencián, hogy hát, bizony a Jobbik, pontosabban egy párt a parlamentben azt követeli, hogy ne is fizessük vissza az államadósságot.
Nem, képviselő urak, én arról beszéltem, és Vona Gábor is arról beszélt, hogy az újratárgyalás szükségességét kell fölvetni és ezzel kell előállni. Hogy mi is indokolja ezt? Gondoljanak csak arra, hogy az önök kormányzása alatt a CMA Datavision adatai szerint Magyarország fölkerült a világ 10 legkockázatosabb állama közé. Jelenleg ebben a cseppet sem hízelgő társaságban vagyunk jelen. Jelenleg el tudták azt érni az Európai Unió friss döntése alapján, hogy a görög államadósság 50 százalékát elengedik. Akkor, amikor Magyarország a világ 10 legkockázatosabb állama között van, amikor szemmel láthatólag nem hisz nekünk a nemzetközi befektetői környezet, akkor, amikor a magyar kockázati árazás, az úgynevezett CDS-felár 510 ponton áll, akkor eljött az a történelmi pillanat, képviselő hölgyek és urak, hogy felvessük a magyar államadósság újratárgyalásának lehetőségét, és ha önök ezt elmulasztják, akkor a magyar költségvetéssel, a magyar pénzügyekkel és magával a magyar néppel szemben is nem hibát, hanem bűnt követnek el.
El kell mondanom azt is, hogy nem sikerült megakadályozni azt, hogy a jegybanki alapkamat magas szinten történő stabilizálásával ne működjön tovább az a globális pénzszivattyú, ami Magyarországot sújtja.
(10.20)
Jelenleg ugyanis Magyarországon még a régiós átlaghoz képest is jóval drágábban jutunk állami hitelekhez, egész egyszerűen azért, mert Magyarországot csak egy jelentős kockázati felárral hajlandóak a befektetők megfizetni, és azért, mert a magyar jegybank nem az Országgyűlés irányítása alá tartozó szervezetként működik, hanem a jegybanki önállóság keretén belül kiszolgálja a globális pénzszivattyút.
Javasoltuk önöknek, hogy éljenek a kétharmados felhatalmazással, vonják az Országgyűlés irányítása alá a jegybankot, ne lehessen ezen keresztül a külföldi befektetők érdekeit gátlástalanul megfinanszírozni. Javasoltuk azt, hogy a magyar gazdaságpolitikai eszköztár teljessé tétele érdekében ne csak a fiskális eszköztár járjon a pénzügyi kormányzással együtt, hanem a monetáris eszköztár lehetőségét is tudja a kormány fölhasználni. Ezeket a javaslatokat önök, sajnos, azt kell mondjam, gyávák voltak megfogadni.
Amit el szeretnék mondani még ezzel kapcsolatban: 3680 milliárd forint volt az EU-IMF-hitelkeret nagysága 2011 szeptemberében. Ennek az újratárgyalásával kellene megkezdeni a magyar államadósság újratárgyalását, ugyanis ez egy olyan tétel, ahol nem igaz az az érvelés, amit rendszeresen a kormányoldalon megfogalmaznak, hogy annyira elaprózódott a másodpiaci, subprime forgalmazók jóvoltából a magyar államadósság szerkezete, hogy nincs kivel leülni, mert sok ezer hitelezője van a magyar államnak. Van, 3680 milliárd forint értékben le lehet ülni az EU-val és az IMF-fel, és fizetési könnyítéseket lehet kérni. A görög válság és az Európai Unió friss, a görög adósság elengedésére vonatkozó döntése kellő pénzügyi alapot teremt ennek a lépésnek a megtételéhez. Az a kérdés, hogy kétharmad ide, kétharmad oda, lesz-e annyi bátorság a kormányoldalon, hogy ezt a lépést meglépje.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
