SZILÁGYI LÁSZLÓ
SZILÁGYI LÁSZLÓ
SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az LMP-frakció is támogatja a módosító indítványokat, annál is inkább, mert a jelen gazdasági helyzetben és ebben az innovációs környezetben, ami a megújuló energiaforrásokat övezi, nagyon fontos, hogy minél gyakrabban felülvizsgáljuk az energiapolitikai céljainkat.
Az egész határozati javaslatot - és így az energiastratégiát is - viszont nem tudjuk támogatni, mert bármennyire is fontos előrelépések történtek az előző tervezési ciklusokhoz képest, bármennyire is vannak jól alátámasztott és gazdasági hatástanulmánnyal megerősített megállapítások, és bármennyire is vannak valamiféle forgatókönyvek, amik egymással úgymond látszólag párhuzamosan futnak, mégis valahogy az az érzése az embernek a konklúziót tekintve, hogy itt nyilvánvalóan egy előre eldöntött kormányzati cél felé húz az energiastratégia, és ez nem más, mint az “atom-szén-zöld” forgatókönyv, ami egyáltalán nem konzisztens egyébként a hatástanulmány bizonyos megállapításaival. Bizony, komoly gazdasági és környezeti kár is fölmerülhet, amikor újabb atomerőműről és lignites erőműről gondolkodunk.
És bármennyire is leszögezi több helyen is az energiastratégia, hogy az energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot prioritásként kell kezelni, mégiscsak az a végeredmény, hogy megalapozatlanul, szükségtelenül, feleslegesen és előre elköteleződik az atomenergia mellett az energiastratégia.
Nyilvánvalóan mindannyian tisztában vagyunk vele, és ezt a tanulmány is több helyen leszögezi, hogy az atomenergia egyre drágább, évről évre drágább, ezzel szemben a megújuló energia egyre olcsóbb lesz, hiszen óriási innovációs és gyártási kapacitás fektetődik be itt évről évre. Tíz éven belül a napenergia érezhető mértékben olcsóbb lesz, mint az atomenergia.
Az energiastratégia kimondja, hogy az atomenergiához is és a megújuló energiakapacitásokhoz és -beruházásokhoz is óriási állami támogatás kell, sok-sok állami forrást kell bevonni. Ezek után az a kérdés, hogy mire költsük az adófizetők pénzét, és elfogadható-e, jól tesszük-e, ha több százszor nagyobb támogatást adunk az atomenergiának, mint a megújuló energiaforrások kihasználásának.
Képviselőtársaim, az, hogy az atomenergia olcsó, egy mítosz, és egyre kevésbé tartható. Lehet, hogy olcsón termel most a paksi erőmű, de egy újonnan épített, nagy beruházással létrehozott új atomerőmű egyáltalán nem biztos, hogy olcsón fog termelni, sőt. Gondoljunk arra, hogy itt óriási, irdatlan tőkebefektetésről lesz szó, a GDP 10 százalékáról, öt darab 4-es metrónyi beruházásról lesz itt szó, ha végleg elköteleződik emellett a kormány, és az ország előre látható költségvetési helyzetét minden eddiginél jobban sebezhetőbbé és labilisabbá teszi. Teljesen irreális, hogy a jelen környezetben, gazdasági helyzetben ez finanszírozható legyen.
Ebből a 3000 milliárd forintból, amit itt új atomerőművi blokkok létesítésére kíván fordítani a kormány, 15 éven át lehetne a megújuló szektort támogatni 200 milliárd forinttal, és ez óriási nagy eredményt hozna, és évről évre egyre több hozadéka lenne, míg egy új atomerőmű, két új blokk létesítése csak 15 év múlva kezdené hozni az úgymond társadalmi hasznokat.
Nem tudunk azzal sem azonosulni, hogy az energiastratégia növekvő energiaigénnyel, növekvő villamosenergia-igénnyel számol. Biztosak vagyunk benne, hogy az egyetlen fenntartható szcenárió a nulla növekedés és az igényeink felülvizsgálata, és ezt energiahatékonyság-javító intézkedésekkel meg is tudnánk tenni.
Szavakban, képviselőtársaim, prioritásként kezeli ez az anyag az energiahatékonyságot, azonban tudjuk, hogy csak a tettek számítanak, és így az energiastratégiát a frakciónk támogatni nem tudja.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)
