DR. STÁGEL BENCE
DR. STÁGEL BENCE
DR. STÁGEL BENCE (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti együttműködés programjának szociális biztonságot érintő fejezete többek közt azt a célt tűzte ki, hogy meg kell erősíteni a családokat, fejleszteni szükséges a gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatásokat, valamint az ifjúság jövőjét is támogatni kell. E célok megvalósulása érdekében az Országgyűlés elfogadott egy új, a tanköteles gyermekek iskolába járását ösztönző rendszert, az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését 50 igazolatlan óra esetében.
(15.50)
Az intézkedés meghozatalát egyébként megdöbbentő adatok indokolták - amelyek az előző kormányzat komoly mulasztását is jól bizonyítják -, hiszen 2007-ben a tankötelezettség megszegése miatt 25 ezer feljelentés érkezett, 2009-ben pedig már több mint 44 ezer. Az iskolakerülés éppen azon fiatalok körében a legmagasabb, akiknek családjai szociálisan nehéz helyzetben vannak, akik számára az egyetlen út, ami őket a mélyszegénységből és a munkanélküliségből kivezethetné, hogy tanulmányaikat befejezik és szakképzettséget szereznek.
A döntés célja az volt, hogy a szülők ilyen módon történő motiválásával biztosítsuk a hátrányos helyzetű gyermekek számára a tanulást mint alapvető kiemelkedési lehetőséget. A tervek szerint a rendszer lényege nem az iskolakerülés szankcionálásából, hanem a gyermek és családja nevelési, oktatási és gyermekvédelmi szakemberek általi segítéséből, iskolába járásra, iskoláztatásra ösztönzéséből áll. Magyarország alapvető érdeke, hogy az önhibájukon kívül már kiskorukban a társadalom perifériájára sodródó gyermekek visszakerülhessenek az oktatási rendszerbe.
Mindezek alapján kérdezem azt, hogy eredményesek voltak-e a 2010-2011. tanévben az iskolakerülések csökkentésére tett kormányzati intézkedések.
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
