SPALLER ENDRE
SPALLER ENDRE
SPALLER ENDRE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság évek óta vizsgálatokat folytat olyan vállalkozásokkal szemben, amelyek termékbemutatókkal egybekötött kirándulásokat szerveznek. Az ellenőrzések alapjául az a sok-sok panasz szolgál, amelyekben idős emberek kérik a hatóság segítségét egy olyan helyzetben, amelybe akaratuk ellenére sodródtak bele.
A koreográfia a legtöbb esetben nagyon hasonló. Egy olcsó utazás során az emberek egy termékbemutatón is részt vesznek. Az előadók rendkívül kedvező vásárlás látszatát keltik, sokszor az idős emberek testi adottságait, tüneteit, esetleges betegségeit kihasználva beszélik rá őket egy nagy értékű termék megvásárlására. Ilyen lehet például több millió forintba kerülő karib-szigeteki üdülési jog vagy több százezres edénykészlet, esetleg csodagyógyszerként hirdetett lámpa. Azt, hogy pontosan mit mondanak, csak az eladók tudják, a vevők egyedül vannak, később nem fogják tudni igazolni, hogy valóban az hangzott el, amire emlékeznek. Írásba a legritkábban adnak bármit is.
A nyugdíjasok sokszor aláírják valami megvásárlását, amire nincs is szükségük, csak azért, hogy az agresszív, otthoni terepen magabiztosan mozgó eladóktól megszabaduljanak, vagy éppen azért, mert bedőlnek a kedveskedésnek. Vállalják, hogy sokkal többet fizetnek, mint amire anyagi fedezetük van. Ám az eladók erre is találtak számukra kedvező megoldást. A helyszínen természetesen - idézőjelben mondva - van lehetőség hitelszerződés aláírására is. A vásárlók sok esetben csak hazaérve otthonaikba szembesülnek azzal, hogy a fizetendő részletek meghaladják a háztartás teljesítőképességét, hogy a megvásárolttal azonos vagy ahhoz hasonló termék a hagyományos kereskedelemben sokkal olcsóbban is megkapható, valamint azzal, hogy az áru egyáltalán nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, mint amivel a rendezvényen meghirdették, továbbá sokszor szükségük sincsen rá.
Az ilyen típusú vásárlások az üzleten kívül kötött szerződésekről szóló jogszabály hatálya alá tartoznak. Van lehetőség a szerződéstől való 8 napon belüli, indoklás nélkül történő elállásra. Abban az esetben viszont, ha a fogyasztó csak ezen határidő után szembesül azzal, hogy rossz üzletet kötött, a szerződéstől való elállásra nincs vagy csak nagyon komoly anyagi veszteség árán van lehetőség. Nem is beszélve arról, amikor a vevő telefonon jelzi, hogy el akar állni a vásárlástól, meg is nyugtatják, ám az eladók ezt később letagadják. A probléma súlyát mutatja, hogy az NFH vizsgálatai szerint a kifogásolási arány 80 százalék fölött van.
Tisztelt Államtitkár Úr! Mit kíván tenni a kormány a megtévesztett nyugdíjas vásárlók védelme érdekében?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
