Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Pár hónappal ezelőtt, amikor a Jobbik először javasolta az Országházban a devizahitelek forintosítását, a kormányzat részéről egyértelmű elutasító választ kaptunk. Később viszont maga a kabinet tette magáévá a Jobbik elképzelését a megszokottak szerint részben, és úgy gondoljuk, hogy elhibázottan. A végtörlesztés lehetősége ugyanis saját bevallásuk szerint is részleges forintosítást jelent, pontosan azt, amit pár hónappal korábban még mereven elutasítottak és szakmai képtelenségnek neveztek. Egyértelműen látható, hogy mivel több mint egy évig önök nem voltak képesek ezen a problémakörön bármit is változtatni, a Jobbik ötlete, javaslata hozta cselekvési kényszerbe önöket, egy nagyon kiterjedt, az egész országra kiterjedő aláírás-gyűjtési kampánnyal alátámasztva. Látható, hogy önöknek csinálniuk kellett valamit. Mégis amit tettek, az egy egyértelműen elhibázott lépés, amely ugyan pár ezer emberen segít, de tudni kell és le kell szögezni, hogy az adósok 94 százaléka a 180 forintos árfolyamnál alacsonyabb árfolyamon vette fel a hitelét, azon 6 százalék, aki magasabbon, annak számára pedig tilos igénybe venni a végtörlesztést, tehát látható, hogy az a konstrukció érintetlenül hagyja a bankok luxusprofitját, az egyoldalú szerződésmódosításokat, az áthárításaikat. Ha arról akarnánk beszélni, hogy a devizahitel-károsultak teljes körére megoldást találjunk, akkor bizony az önök eszközkezelő konstrukciója sem jó megoldás, aminek a kimunkálásához majdnem másfél év kellett, és ami mögé 2 plusz 3 milliárdot tesznek le, pontosan feleannyit, mint a Debrecen város futballstadionjára elkülönített összeg, ami egyébként nagyon fontos terv, de önöknek mégis csak ennyit jelent a devizahitel-károsultak teljes egésze, feleannyit, mint a debreceni futballstadion - ezt azért még egyszer szögezzük le.
Csak jövőre alsó hangon 12 ezer árverés és sokkal több kilakoltatás várható, mintegy 130 ezer olyan bedőlt hitelről tudunk jelen pillanatban, amelynek tulajdonosa, amelynek aláírója sajnálatos módon attól kell hogy rettegjen, hogy mikor kerül a híd alá. Látható, hogy teljes körű megoldást egyedül a hitelek forintosítása jelentene, teljes körű forintosítása felvételkori árfolyamon, és az is teljes mértékben látható, hogy csak és kizárólag így lehet a bankokra hárítani a kártételük következményeit, az ügyfelek csak így mentesíthetők az évek során rájuk terhelt árfolyam-emelkedésekből származó károktól, de az egyoldalú szerződésmódosítások következményeitől is.
Nem várható el, hogy magyar állampolgárok fizessék a bankok luxusprofitját, és egyébként egy ilyen megoldás, a jobbikos megoldás esetén a forint árfolyamának a bedőlésétől sem kellene tartani, hiszen számításaink szerint maximum 2000 milliárd forint lehetne érintett ebben a konstrukcióban, amely összeg nagyságrendekkel nem nagyobb az utóbbi egy évben megmozgatott, részben vagy egészében devizában tartott forrásoknál, tehát látható, érezhető az, hogy meglenne a megoldás. Önök egy év várakozás után a mi megoldási csomagunk egy részét szerencsére magukévá tették. Ez pár ezer emberen segít, mi viszont a devizahitelesek teljes körén szeretnénk segíteni, és ami a legtöbbet árt nekik, az az önök által helyben hagyott bizonytalan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) gazdasági környezet. Van-e tehát önökben bátorság a helyzet megoldását illetően? (Taps a Jobbik padsoraiban.)
