SÁRINGER-KENYERES TAMÁS
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Könnyű helyzetben vagyunk, hiszen minden párt támogatta a mezőgazdasági bizottsági ülésen az előterjesztést, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítását. A Kereszténydemokrata Néppárt számára is elfogadható a jelenlegi formában történő előterjesztés, és nyilván a gyakorlatban történő megvalósulás során felmerülő problémáknak megfelelően a későbbiekben majd a szükséges válaszokat is megadjuk a problémákra, természetesen amennyiben jelentkezni fognak.
Miért is fontos ez számunkra? Azért fontos, mert a vidéken élő családokat és gazdálkodókat kívánja támogatni, helyzetbe juttatni ez a törvénymódosítás. Milyen ilyen fontos célokat tudunk felsorolni? Elsősorban azt, hogy a magyar termékeknek ad piaci lehetőséget, megkönnyíti a helyi termelők számára a helyi jegyzők engedélyeztetésével történő piacra jutás lehetőségét. Nem lesz olyan komplikált az engedélyeztetés folyamata, egyszerűen, helyben tudja a jegyző eldönteni, hogy engedélyezi a piac nyitását.
Régi hagyományokat is újraéleszt mindezek által, valamint a korábban is elhangzottak szerint jelentős mértékben lerövidíti azokat a termékpályákat, amelyek az egyéb piacok, például a nagybani piac esetében is előfordulnak ma Magyarországon, hogy több száz kilométert utaznak olyan termékek szerte az országban vagy esetleg éppen külföldre is, amely termékeket egyik településről a másik településre át lehet vinni, vagy éppen helyben az adott településen is a fogyasztóhoz közvetlenül el lehet juttatni.
(14.20)
A 40 kilométeres határszabás is egy jónak tűnő logika, hiszen ez egy olyan távolságot határoz meg, ami még talán gazdaságosan bejárható távolságnak minősíthető az eladó szempontjából. Tehát ezt is mindenképpen jónak ítéljük meg.
A magam részéről, és úgy gondolom, hogy ezekkel mások is így vannak, hogy a helyi termelőket - a vidéken élők főleg - ismerik, egyféle bizalmi rendszer alakult ki, és az is garantálja a megfelelő minőségű terméknek a helyi piacra kerülését, hogy maga az előállítója is azt a táplálékot fogyasztja. Ez a legnagyobb garancia arra, hogy jó minőségű termékeket fogunk az ilyen típusú piacokon beszerezni, és nem mindenféle bizonytalan eredetű, esetleg nem is a termelőnél, hanem raktárakban szennyeződött termékeket leszünk kénytelenek fogyasztani. Természetesen ebben az is benne van, hogy kételyeim vannak a nagybani piacokon történő beszerzésekkel kapcsolatban, illetve a multinacionális cégeknél kapható zöldség, gyümölcs, egyéb termékek tárolása kapcsán. Ezekről a televízióban is láthattunk különböző észrevételeket, hogy ezekben a raktárakban mik fordulhatnak elő vagy mik nem.
Korábban elhangzott, Patay Vilmos képviselőtársam mondta, hogy milyen piacok állnak rendelkezésre a vidéki és a városi emberek számára is. Én úgy gondolom, hogy három, esetleg négy piaci lehetőség lesz a most történő termelői piac kialakításával. Van már egy piacunk. Van egy úgynevezett, lehet vegyes piacnak is nevezni, ezek azok a típusú piacok, amelyek jelenleg is léteznek a településeken. Van, ahol lengyel piacnak is szokták nevezni vagy KGST-piacnak, vagy sokféle elnevezéssel illetik, ahol az élelmiszerek mellett még előfordulnak a különböző ruha és egyéb műszaki eszközök. Valamint a vásár is egy adott településnek a lehetősége lesz. Ezek a vásárok általában havi, negyedéves vagy éves nagyvásárok szoktak lenni, amelyek aztán mind az élőállatok árusítására, vásárlására, mind a feldolgozott termékekre, terményekre vonatkoznak, illetve ezeken a nagyvásárokon a műszaki termékek is előfordulnak. Tehát egy teljesen vegyes képet mutat. Ehhez képest amiről most szó van, a termelői piac, a meggyőződésem szerint kifejezetten csak a mezőgazdasági termékekről fog szólni, és ezek a termékek kerülnek az elárusítók asztalára.
A bizottsági ülésen, én úgy gondolom, hogy elég szerteágazó módon feltehettük a kérdéseinket Font Sándor bizottsági elnök úrhoz és előterjesztőhöz, amire válaszokat kaptunk, és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében is jó szívvel javaslom a parlamentnek majd elfogadásra ezt a törvénymódosítást, hiszen megvalósítja azt a célt, hogy a vidék fejlődését, a munkahely teremtésének a lehetőségét vázolja.
Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)
