SZABÓ REBEKA

Teljes szövegű keresés

SZABÓ REBEKA
SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A szóban forgó törvénymódosító javaslat céljával maximálisan egyetértünk, ezt már a mezőgazdasági bizottság mai ülésén is elmondtam. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a helyi termelőknek minél nagyobb piaci lehetőséget biztosítsunk. Fontos a kisléptékű termelés, a családi gazdálkodók termelésének a felélesztése és a helyi termékek iránti bizalom növelése is, vagyis általában egy fenntarthatóbb termelési és kereskedelmi rendszer kiépítése.
Mi is itt a Házban is már nagyon sokszor beszéltünk több különböző törvénymódosítás kapcsán arról, hogy a fogyasztók és a termelők közötti kapcsolatot, a termékek útját újra kellene értelmezni, és azt gondolom, hogy ennek egy nagyon fontos lehetősége az, amire Font Sándor képviselőtársam javaslatot tett.
(14.40)
Ugyanakkor problémásnak tartjuk azt, hogy az árusítói kört leszűkítik a kistermelőkre. Ugyan elmondta képviselőtársam, hogy az előterjesztő célja volt tulajdonképpen ez, és az, hogy csak természetes személyek vehessenek részt ezeken a termelői piacokon, ugyanakkor azt gondolom, hogy az igazán jó törvényalkotás valahogy úgy működik, hogy megnézzük, mi az, ami a valóságban zajlik, megnézzük, milyen kezdeményezések léteznek már, amelyek sikeresek és jól működők, és picit ezekhez adaptálva próbáljuk meghozni a szabályokat.
Azt látom, hogy vannak olyan alulról jövő kezdeményezések, amelyek már szerencsére elkezdtek működni, hiszen nagyon sokan felismerték annak az igényét, hogy újra kell teremteni a termelők és a fogyasztók közötti kapcsolatot. Létrejöttek ilyen, akár termelői piacnak is nevezhető piacok vagy helyi piacok, de mivel még a jogszabályi környezet nem volt eddig teljesen pontos, ezért néha ezek nem is pontosan definiálva léteztek, de hasonló felállással, mondjuk, hetente egyszer az önkormányzat biztosított ezeknek területet, és ott megjelentek a környékbeli kistermelők, saját, Magyarországon előállított terméket árusítva. Megjelentek kézművesek is, akik hétről hétre újra és újra oda tudták csalogatni a vásárlókat, akik a gyerekek számára is esetleg érdekes programokat kínálhattak. Sokkal szívesebben megy egy család vásárolni, mondjuk, szombaton vagy vasárnap ezekre az ideiglenes piacokra akkor, hogyha, amikor kiviszi a gyereket, tud neki venni valamilyen kis fából készült gyerekjátékot.
Tehát azt gondolom, hogy olyan termelői piacokat kellene létrehoznunk, amelyek valóban vonzzák a vásárlókat, és amelyek valóban alkalmasak arra, hogy ott akár időt is eltöltsenek az emberek, hogy beszélgessenek az árusokkal, hogy létrejön újra az a fajta bizalmi kapcsolat, ami most annyira hiányzik ebből az egész termékláncból. Egyébként, ha külföldi példákat megnézünk, például Angliában is vannak ilyen termelői piacoknak nevezett piacok, itt is a termék eredete számít, és az, hogy maga a termelő, illetve annak egy családtagja árulja, de nem számít az, hogy ő természetes személy, vagy családi vállalkozásban állítja elő ezt a terméket.
Nálunk Magyarországon az a helyzet, hogy tulajdonképpen a legtöbb esetben például a feldolgozott tejterméket árulók - gondolok itt a sajtkészítőkre - vagy a lekvárkészítők a leggyakrabban családi vállalkozási formában működnek. Tulajdonképpen nincs is olyan megye, ahol 150-nél több lenne a regisztrált kistermelő, és nekik is csak egy töredéke piacozik, tehát ha nagyon leszűkítjük ezt a kört, akkor ez kis vonzerőt jelent, és nem lesz igazán vásárlóközönség. Tehát mindenképpen szeretnénk valahogy egy olyan megoldást támogatni, ennek a törvénymódosításnak egy olyan formáját támogatni, ami nem zárja ki a családi vállalkozásban működő tulajdonképpeni kistermelőket, csak nem ebben a jogi formában létező termelőket ebből az árusításból.
Itt egyébként egy példát szeretnék említeni, hogy Nagymaroson is létrejött idén egy teljesen alulról jövő kezdeményezés egy helyi civil szervezet kezdeményezésére, egy ilyen úgymond termelőinek is hívható piac. Itt minden egyes alkalommal 40-60 árus fordul elő, és ezeknek legalább 15-20 százaléka olyan, aki nem kistermelő, hanem valamiféle egyéb vállalkozási formában üzemel, és úgy állítja elő a termékét, de ettől még kifejezetten nagy vonzerőt jelent a vásárlók számára, és legalább körülbelül egyharmaduk kézműves, ami szintén biztosítja azt, hogy ez a piac ott hétről hétre létre tud jönni, és hogy mindig van elegendő vásárló.
Tehát összességében azt szeretném mondani, hogy az előterjesztői szándék nagyon fontos és nagyon jó, és azt gondolom, hogy ez tényleg egy olyan törvénymódosító javaslat, amikor végre születhetne valami igazán jó, amivel elő tudjuk segíteni a termelők és a fogyasztók közötti kapcsolat visszaállását, de csak akkor, hogyha ezt bölcsen és a realitásokhoz alkalmazkodva tesszük. Éppen ezért fogok kezdeményezni egy olyan módosítást, ami itt a helyi, illetve termelői piacon részt vevőket a kistermelői rendeletben megfogalmazott definíciók szerint értelmezi, és ezáltal a későbbiekben, hogyha sikerül végre a rendeletben definiálni pontosan a családi vállalkozás különböző formáit, akkor egy nyitottabb és jobban működő termelői piacot tudunk majd létrehozni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem