MÁGORI JÓZSEFNÉ
MÁGORI JÓZSEFNÉ
MÁGORI JÓZSEFNÉ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Szász Károly elnök úr a beszámolójában nagyon udvariasan nem foglalkozott a múlttal. Én viszont mint a fogyasztóvédelmi bizottság tagja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyik fő feladata a fogyasztók jogainak következetes védelme okán megnéztem, hogy mi történt a múltban.
Az elmúlt szocialista kormány időszakában két alkalommal foglalkozott a fogyasztóvédelmi eseti bizottság a pénzügyi adósság helyzetével, különösen a lakosság tekintetében. Onnan szeretnék néhány idézetet mondani. A következő megállapítást tette a PSZÁF: “Drámaian növekvő az a szám, ahogyan az ügyfelek panaszkodnak a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. A fogyasztók kezdik belátni és kezdenek rájönni arra, hogy azoknak a feltételeknek, amelyeket aláírnak, azoknak a szolgáltatásoknak, amelyeket megkapnak vagy időnként elviselnek, nem biztos, nem természetes, hogy úgy kell megtörténni. Ez a dolog egyik oldala. A dolog másik oldala, hogy azok, akik eladják a termékeket a lakosságnak, nagyon gyakran az értékesítők sem tudnak többet vagy sokkal többet, mint az, aki megveszi.”
Más megállapítás: “Kötelezővé kellene tenni, hogy a banki termékeket értékesítők megfelelő felkészültséggel, valamilyen szakmai képesítéssel rendelkezzenek.” A következő megállapítás a hitelközvetítő intézményekről: “Nem tudjuk felügyelni őket - mondja a PSZÁF képviselője -, mert nem a szolgáltató megbízásából, hanem a lakosság megbízásából járnak el valamilyen hiteltermék felhajtására.” Mit mondanak a THM-ről? “Ez egy szabályozatlan terület, a felügyeletnek nincs hatásköre, ugyanakkor az ügyfélpanaszokban ez is megjelenik.” Ez mind 2008-ban történt.
2009-ben is volt egy ülés, ahol a következőt mondták: “Ugyan a mostani törvénykezési periódusban - tehát 2009-ben - sem került napirendre egy évek óta, nagyon hosszú évek óta húzódó kérdés, hogyan tudja a bank pontosan meghatározni az ügyfél hitelképességét.” Tehát megállapíthatjuk, hogy a szocialista és SZDSZ-es kormánynak nem állt érdekében, hogy komoly hatáskört adjon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A következményei mindannyiunk előtt ismertek.
2010 második felében három jelentős törvény változtatott a felügyelet működésén, közülük a legjelentősebb az alkotmány módosítása volt, amelynek révén a felügyelet független alkotmányos szerv lett, és mint ilyen rendeletalkotási jogkört is kapott. A második a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény, vagyis a felügyeleti státustörvény módosítása, amelynek révén a felügyelet korszerűbb, hatékonyabb, az egységesülő európai felügyeleti hatóságok munkájába aktívan bekapcsolódni képes szervezetté vált. A harmadik törvényi módosítás valójában egy törvénycsomag volt, amely a felügyelet által alkalmazott úgynevezett ágazati törvényeket fejlesztette tovább, elsősorban jogharmonizációs céllal.
Az alkotmánymódosítást követően a felügyelet elnökének rendelete a miniszteri rendelettel áll azonos szinten a jogszabályi hierarchiában. A rendeletalkotási jog lehetővé teszi a felügyelet elnöke számára, hogy meghatározott körben kötelező jogi normát adjon ki. E jogkör egyben megteremti az alapját annak is, hogy az új európai felügyeleti hatóságok által elkészítendő kötelező technikai standardokat, útmutatókat és ajánlásokat is gyorsan, hatékonyan átültesse a hazai felügyeleti munkába.
Nézzük, mi történt! A felügyelet 2010 augusztusában elkészítette stratégiai jellegű fogyasztóvédelmi koncepcióját, amely a Psztv.-ben megfogalmazott fogyasztóvédelmi célok elérésére irányul. A Psztv.-ben és a felügyelet küldetésében megfogalmazott fogyasztóvédelmi cél elérésének legfontosabb pillérei a következők: hatékony fogyasztóvédelmi szabályozás; fogyasztóvédelmi célú felügyelési funkció, amely egyrészt a fogyasztóvédelmi hatósági eljárások, másrészt pedig a fogyasztóvédelmi monitoringtevékenység által valósul meg; rendszeres és proaktív felügyeleti kommunikáció; az ügyfelek tájékoztatása és a lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztése.
2010-ben jelentősen felértékelődött a pénzügyi fogyasztóvédelem és a felügyelet ebben betöltött szerepe. A fogyasztóvédelem a természetes személyként megjelenő ügyfél és a szolgáltatók közötti információs és érdekérvényesítési aszimmetria, vagyis a két fél egyenlőtlen helyzete miatt kap külön jelentőséget.
