SCHEIRING GÁBOR
SCHEIRING GÁBOR
SCHEIRING GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében az elején szeretném leszögezni, úgy látjuk mi is, hogy komoly előrelépések történtek a pénzügyi rendszer felügyelete terén, az elmúlt 20 évhez képest mindenképpen, ám sajnos azt látjuk, hogy a felügyelet továbbra is inkább az események után kullog, a szabályozási környezet pedig továbbra sem védi kellőképpen a hiteleseket, úgyhogy az egész képet nézve azt látjuk, továbbra sem sikerült lépéseket tenni a spekulatív gazdasági rendszer leváltása érdekében. Mindez különösképpen aktuális annak a fényében, hogy Magyarországon milyen katasztrofális a hitelesek helyzete, milyen állapotban van a bankrendszer és a pénzügyi rendszer maga, de hogy egy tegnapi eseményre utaljak, a spekulánsok magyar származású atyamestere is most már egyértelműen kiállt a spekulatív gazdasági rendszer megdöntése mellett, amikor is felszólalt a Wall Street-i tüntetők támogatása mellett, ami egyértelműen jelzi, hogy komoly változásokra lehet számítani a globális gazdasági rendszer újraszabályozása érdekében, irányában. Mi javasoljuk mindenképpen, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is ebben az irányban tájékozódjék, mert ami eddig történt, sajnos nem elégséges.
Szeretném leszögezni azt, hogy egyetértünk abban a felügyelet elnökével, hogy a pénzügyi rendszer elsődleges célja a gazdaság szolgálata, a vállalkozások működéséhez szükséges pénzügyi struktúra biztosítása kell hogy legyen, mint ahogyan abban is egyetértünk, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a kiemelt célja a fogyasztók, azaz a hitelesek védelme kell hogy legyen. Szeretném azt is hozzátenni, hogy még abban is egyetértünk, hogy a hitelszövetkezeteknek egy határozottabb szerepet kellene biztosítani a pénzügyi rendszer működésében, elnézve azonban az elmúlt hetek nyilatkozatait, hangot kell adnom abbéli félelmemnek, hogy sajnos tartunk attól, hogy a hitelszövetkezetek támogatása örvén Fidesz közeli vállalkozók térnyerése, állami pénzen támogatott piacvásárlása zajlik majd.
Üdvözöljük azt, hogy az alkotmányban rögzített kiterjesztett jogkörökkel rendelkező pénzügyi felügyelet jött létre, mint ahogyan azt is üdvözöljük, hogy a pénzügyi felügyelet és maga a kormány is az LMP hitelvédő, hitelesvédő csomagjából néhány elemet átvett. Idézve a jelentésből: a felügyelet javaslatait fogadta el az Országgyűlés, amikor például az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján történő átváltást írt elő a hitelező intézmények számára. Ez egy olyan intézkedés, amelyet az LMP is javasolt itt az Országgyűlésben.
Üdvözlendőnek tartjuk a pozitív adóslista intézményét, a közjegyzői ellenjegyzés költségeinek a lefaragása irányába tett lépéseket, mint ahogy a végrehajtási rendszer újraszabályozása érdekében tett lépéseket is fontos lépéseknek tartjuk. Kiemelnénk az online brókercégek elleni határozott fellépést, nézve azonban az e területen elérhető hirdetések számát, egyelőre az látszik, hogy ennél sokkal többre van szükség ezen a területen is. Összességében tehát történtek előrelépések, ám a felügyelet így sem tudta ellentételezni a kormány ámokfutását a spekulatív gazdasági rendszer felé.
Lássuk akkor a részleteket! Sajnos, a 2011-es fejlemények azt jelzik, hogy a felügyelet továbbra is reaktív szerepben kullog az események után. Ha 2011-re az új alkotmány révén kiszélesedik a felügyelet jogköre, és így megerősödik a felügyelet pozíciója, akkor lehetőség lenne arra, hogy a felügyelet az események előtt járjon. Minderre már csak azért is nagyon nagy szükség van, mert komoly kockázatok vannak a bankrendszerben, a pénzügyi rendszerben, ezért szükség lenne egy nagyon is aktív hozzáállásra a felügyelet részéről.
(11.40)
Engedjék meg, hogy a helyzet és a jelentés értékelése alapján néhány javaslatot tegyek a felügyelet működésére és a szabályozási környezet átalakítására vonatkozóan. Le kell szögeznünk, hogy sajnos 2011-ben a kormányzati intézkedések jelentik a legnagyobb kockázatot a pénzügyi rendszerben. Kíváncsian várjuk majd, hogy a 2011-es jelentés milyen mértékben foglalkozik ezzel a veszélyforrással, ugyanis a kormány kiszámíthatatlan intézkedései a pénzügyi rendszer és a pénzügyi rendszer szereplőire, a hitelesekre is nagyon negatív hatást gyakorolnak. Egyrészt a hitelintézetek markában maradó, szorult helyzetű hitelesek kilátásai romolhatnak azáltal, hogy fokozódnak a kockázatok, mint ahogy a kis- és közepes vállalkozások finanszírozási helyzete is romolhat azáltal, hogy drágul a hitelekhez való hozzáférés.
Lássuk akkor részletesebben, hogy milyen kockázatokat, milyen időzített bombákat rejtett el a kormányzat a bankrendszerben, amelyekre a felügyeletnek mindenképpen oda kell figyelnie. Először is azt látjuk, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás sajnos továbbra is napi gyakorlat maradt. Az eddig megtett lépések sajnos nem elégségesek, és itt hivatkoznék a Legfelsőbb Bíróság egyik friss ítéletére a Partiscum Takarékszövetkezettel kapcsolatban, amely azt mutatja, hogy a bankoknak sajnos továbbra is lehetősége van az egyoldalú szerződésmódosításokra. Az LMP véleménye szerint ez katasztrofális hatású lehet, és mindenképpen szükségesnek tartjuk azokat a kamatplafonra vonatkozó javaslatokat, illetve azokat a pénzügyi rendszer átalakítására vonatkozó javaslatokat, amelyek jobban védenék a kiszolgáltatott ügyfeleket ebben a környezetben.
A végtörlesztés egy következő fontos kockázati tényező, amellyel egyrészt csak azok járhatnak jól, akik képesek most a párna alól hirtelen előrántani több millió forintot, ráadásul azt látjuk, hogy a bankok olyan kamatokkal olyan forinthitel-konstrukciókat kreálnak, ami által még azok a hitelesek is, akik egyébként képesek élni a végtörlesztés lehetőségével, gyakorlatilag a cseberből vederbe esnek. Így azt látjuk, hogy a PSZÁF aktív szerepvállalására lesz szükség ebben a tekintetben is.
De hogyha a bankadó eszközét nézzük, akkor szintén komoly kockázatokat látunk. Maga a bankadó egyrészt előzetes egyeztetés nélkül, sarcjelleggel lett kivetve, és ez jelentősen rontotta magának az adónak a hatékonyságát, és fokozta az áthárítás lehetőségét. Szeretném újra leszögezni, hogy nekünk nem azzal van problémánk, hogy a pénzügyi rendszer határozottabban vállaljon részt a közteherviselésben, főleg akkor, amikor a pénzügyek komoly segítséget kapnak az államtól a hitelválság túlélése érdekében, hanem inkább azzal van bajunk egyrészt, hogy kicsit koncepciótlan volt ennek a bankadónak a bevezetése, de még inkább azzal van problémánk, hogy ez a bankadó nem alkalmas arra, hogy magának a pénzügyi rendszernek a logikáját átalakítsa. Ezért mi mindenképpen azt támogatjuk, hogy a bankadó helyett egy spekulációs adó irányában lépjünk előre. Azt gondolom, a felügyeletnek ezen a téren is bőven lenne mozgástere, főleg, ha a nemzetközi helyzetet nézzük, akkor azt látjuk, hogy most már egyre több vezető, intézmény, kormány áll ki egyértelműen a spekulációs adó mellett, és most már a Bizottság is arról beszél, hogy európai szinten lesz spekulációs adó, ami gyökeresen eltér a bankadótól, és ami mellett az LMP is már gyakorlatilag másfél éve érvel.
Egy következő komoly kockázati tényező a kormányzati eszközkezelő terve. Egyrészt Orbán Viktor miniszterelnök úr szerint a kormány senkit nem hagy az út szélén, ehhez képest Varga Mihály nemrég azt nyilatkozta, hogy nem lesz újabb hitelesmentő csomag. Márpedig a jelenlegi helyzet szerint - elnézve a kormánynak ezen a területen tett lépéseit - azt látjuk, hogy a hitelesek döntő többsége sajnos az út szélén marad. Most ez a felügyelet és a pénzügyi rendszer szempontjából többek között azt is jelenti, hogy azok a rossz hitelek, amelyek jelenleg is részét képezik a bankrendszernek, továbbra is a bankrendszeren belül maradnak. Azaz nem lesz egy elvezető csatornája ezeknek a mérgező hiteleknek, ami komoly kockázati tényező a bankrendszeren belül.
Ezért mi mindenképpen azt javasoljuk, hogy az eszközkezelő helyett egy ingatlanalapot hozzunk létre, amely döntő részben a bankok terhére nyújtana érdemi segítséget a bajba jutott hiteleseknek, és így többek között a bankrendszer egyik legsúlyosabb időzített bombáját is hatástalanítani tudnánk. Végignézve a pénzügyi rendszer állapotán, azt látjuk, hogy a helyzet kritikus, és várhatóan tovább fog romlani, tehát fel kell készülni a válság elhárítására.
Összefoglalva az előttünk álló és a felügyelet előtt álló rendszerkockázatokat, azt látjuk, hogy - ahogy maga a jelentés is fogalmazott - a pénzügyi szektor szereplőinek kockázati besorolása kritikus. A jelentés 23. oldalán találkozhatunk azzal a helyzetfelméréssel, amely szerint a bankok fele jelentős kockázatokkal terhelt, jelentős kockázati besorolási státust kapott, míg az üzleti biztosítók kétharmada található a jelentős kockázatokkal rendelkező besorolási kategóriában.
Ha továbbmegyünk, akkor a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban láttuk, hogy komolyabb vizsgálatok nélkül, hirtelen bukkanhatnak elő csontvázak a szekrényből. Könnyen lehet, hogy további csontvázak vannak a pénzügyi rendszer szekrényeiben elrejtve, mint ahogy a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban láttuk a negatív reálhozamokat, vagy azt, hogy a beszedett tagdíjakat működési célokra fordították döntő részben. Harmadrészt pedig újfent utalnék a kormányzati intézkedésekre, amelyek komoly időzített bombákat rejtettek el a pénzügyi rendszeren belül, aminek a hatására a forintárfolyam is hullámvasúton közlekedett az elmúlt időszakban.
Milyen következtetéseket vonhatunk le mindebből? Először is fontosnak tartom azt, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kiálljon amellett, hogy szülessék egy új stresszteszt, egy új válságteszt a pénzügyi rendszerre vonatkozóan. Jelenleg ugyanis nem lehet tudni, hogy hol húzódik az a határ, ami után a hitelesek tömeges bedőlésével komoly bankcsődökre lehet számítani. A forintárfolyam gyakorlatilag föld körüli pályára állt az elmúlt hetekben, nem lehet tudni, hogy az így elszabaduló forintárfolyam pontosan milyen hatást gyakorol a hitelesekre és ezen keresztül a bankrendszerre, ezért mindenképpen szükségesnek tartjuk, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyértelműen álljon ki egy újabb válságteszt, egy újabb stresszteszt mellett. Mint ahogy azt is kiemelten szükségesnek tartjuk, hogy a felügyelet sokkal aktívabban vegye ki a részét a pénzügyek újraszabályozásában, sokkal aktívabb szerepet vállaljon, mint az elmúlt 20 évben.
Ezért javasoljuk konkrétan, hogy bátrabban szemezgessen a PSZÁF az LMP pénzügyi javaslataiból. Még időben meg kell lépni ezeket a lépéseket - nem eső után köpönyeg jelleggel -, mint amilyen például a védett számlára vonatkozó javaslat, amivel meg tudnánk védeni a családoknak a fűtésre, illetve élelemre szükséges pénzét a bankoktól. Vagy ilyen a végrehajtási törvény szigorítása, a kamatplafon bevezetése, egy referenciaszinthez kötött kamatrendszer bevezetése, amit egyébként maga Szász Károly is támogatott nyilatkozataiban, vagy ilyen a spekulációs adó melletti kiállás vagy akár az ellenzéki pártok által egyöntetűen támogatott magáncsőd intézményének a bevezetése. Tehát ezek mind olyan intézkedések, amelyek mellett a PSZÁF is leteheti a garast, jogalkotási javaslatokkal bombázhatja a PSZÁF is az Országgyűlést, illetve saját rendeletalkotási jogkörében bizonyos lépéseket megléphet e javaslatok közül.
Az LMP szerint tehát rendszerváltás kell a pénzügyekben, az irracionális, válságok által megvert, virtuális pénzekkel kaszinózó és a tömegek elszegényedéséhez és a munkavállalók kiszolgáltatottságához vezető gazdasági rendszer megérett a leváltásra. Elnézve azonban a kormány teljesítményét ezen a területen és a kormány által lesöpört LMP-s javaslatok számát, világos, hogy a kormánytöbbségre nem lehet számítani ebben a munkában. Az LMP továbbra is kiáll a pénzügyek újraszabályozása mellett az emberek érdekében, és bízom benne, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére lehet majd számítani ebben a munkában.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az LMP soraiban.)
