TUKACS ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

TUKACS ISTVÁN
TUKACS ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarom hosszan igénybe venni a türelmüket ennek a napirendnek a tárgyalásánál, már csak azért sem, mert a bizottság kisebbségi véleményének ismertetésénél kifejtettem azt, hogy mi a szocialisták véleménye a beszámolóról magáról, arról, hogyan teljesült egy új szervezeti rendben, új jogszabályi keretek között a felügyelet által kitűzött célok sokasága.
Azért sem akarom ezt megismételni, mert úgy gondolom, hogy Szász Károly elnök úr expozéja egy más megvilágításba helyezte ezt a beszámolót, nemcsak az történt, hogy bővebben beszélt a beszámoló tartalmi megállapításairól, hanem másról is beszélt, mint ami a beszámolóban foglaltatik. És ez nem hiba. Elnök úr, hadd szögezzem le, hogy a magam részéről ezt feltétlenül értékelendőnek tartom.
Két olyan dolgot szeretnék elmondani, amit egy parlamenti vitában minimum polémiára lehet ajánlani.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Elnök úr határozott szakmai véleményt fogalmazott meg a pénzügyi szervezetek rendszeréről, azt mondta - különös tekintettel a bankrendszer esetében -, hogy az a terhelhetőségének a határára ért. Ezt a megállapítást egy másik megállapítással kapcsolta össze, mégpedig, hogy mennyire fontos a vállalkozásoknak - kis-, középvállalkozásoknak különösen - egy normális, kiszámítható és biztonságos hitelrendszer működése. Ennél a két megállapításnál szeretnék elidőzni egy darabig. Egyrészt azért, mert ha elnök úr megtette ezt a szakmai megállapítást, amit szó szerint idézek, tehát hogy ez a rendszer a terhelhetőségének a határára ért, akkor számomra nagyon kérdéses, hogy a jelenlegi kormányzati politika vajon figyelembe veszi-e ezt a szakmai megállapítást.
(11.00)
Én persze természetesen tudom, hogy sokkal népszerűbb lenne ezekből a padokból arról értekezni, hogy hogyan kell a jelenlegi bankrendszerrel szemben szigorú, gátló és más intézkedéseket tenni, különösen az ügyfeleik érdekében, vegyék úgy, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt az észrevételt megtettem; de mégiscsak fontosabbnak tartom azt, hogy arról beszéljünk, vajon mindent megtesz-e a jelenlegi többségi politika azért, hogy figyelembe vegye ezt a megállapítást, hogy a rendszer nem terhelhető tovább.
Két dolgot szeretnék megemlíteni. Az egyik, hogy a kormány benyújtotta a 2012-es költségvetés tervezetét. Figyelmesen tanulmányozva ezt a tervezetet, nem található meg benne az a kitekintés, amelyet általában a költségvetések tervezetei tartalmazni szoktak; kitekintés a 2013-2014. évekre, mondjuk. Államtitkár úr biztosan megcáfol, ha most nem állítok igazat, vagy én kerestem figyelmetlenül ezt a kitekintést, de valamilyen úton-módon ez nincs a jelenlegi költségvetésben. Ebből az következik, hogy nem állapítható meg az, hogy a 2013., 2014. években a kormány hogyan képzeli el az adóztatást, különösen a bankrendszer esetében. Magyarul, a válságadók, a különadók kivezetésének időpontja nem fellelhető, nem nyomon követhető. Nekünk ezekkel a válságadókkal az volt a problémánk, hogy természetesen azon nyomban át fogják hárítani az összes létező adóval sújtottak az ügyfeleikre és fogyasztóikra, de most inkább arról szeretnék beszélni, hogy ez - mármint hogy nem létezik ilyenfajta kitekintés - mindenképpen bizonytalanságokat okoz. És ha összevetjük Szász Károly elnök úrnak azzal a megállapításával, hogy a rendszer a továbbiakban már nem terhelhető, akkor bizony ez megfontolást igényel, hogy vajon ebben a helyzetben nem számít-e terhelési tényezőnek az instabilitás, a kiszámíthatatlanság az adóztatás esetében.
A másik, amit fel szeretnék említeni, az, hogy hirtelen jött ötletekkel is próbára lehet tenni ennek a rendszernek a szilárdságát. Ha a továbbiakban nem terhelhető, akkor nem kellene kísérletezni, nem kellene ugrálni rajta, hogy vajon beszakad-e vagy nem. Én ilyen kísérletnek tekintem a devizahitelesek ügyében ad hoc meghozott egységes végtörlesztési javaslatot - és nagyon veszélyes kísérletnek tekintem abból a szempontból, hogy vajon terhelhető-e ez a rendszer tovább vagy sem. Ebben a tekintetben az ilyen ad hoc javaslatokat én a magam részéről ugyancsak megfontolásra javasolnám a továbbiakban a kormánytöbbség részére.
Amiért elmondom ezt, az az, hogy látnivaló, hogy egy kiszáradó hitelezéssel szembesülnek a vállalkozások, egy olyan hitelezéssel, amikor beruházások már nem nagyon jutnak ugyan eszükbe, de azt mérlegelik, hogy a megnövekedő járulékteherrel, a bérkötelezettség és az ehhez kapcsolódó szankciók rémével szembesülve, egy szerintem átgondolatlan minimálbér-emelés következményeit mérlegelve még azzal kell számolniuk, hogy vajon nemhogy beruházáshoz, hanem egyáltalán a működésükhöz van-e folyóhitelezésük, és a számlavezető bankjuk vagy más bank segíti-e őket ebben. Anélkül, hogy adatokat sorolnék, inkább a saját tapasztalataimra hagyatkozom, de ilyen tapasztalatai, gondolom, mindenkinek vannak. Ezek a tapasztalatok arról szólnak, hogy a vállalkozók iszonyú nehézségeket szenvednek el akkor, amikor hitelhez kell jutniuk, és ez nyilvánvalóan összefügg azzal a megállapítással, amit Szász Károly elnök úr megtett erről az intézményrendszerről. Ezért tehát azt gondolom, hogy ez a megállapítás számunkra azért fontos, mert meg kell találni a nagyon egészséges egyensúlyt egy szigorú, fogyasztót és ügyfelet védő szabályozás és egyébként az olyan működés beszabályozása között, amely lehetőséget ad arra a hitelezésre, amely gazdaságot élénkíthet. Amennyiben ez nem történik meg, a gazdaságélénkítésnek az a hármasa, amelyben beruházás-, vállalkozásélénkítés, hitelezés és megfelelő adó- és járulékpolitika összessége adja azt, hogy serkenthető a vállalkozások világa, akkor bizony ez a számítható hitelezés ebből hiányozni fog. Ez lett volna a mondandóm egyik része.
A másik rövidebb lesz, mert ebben az elnök úrhoz a bizottsági ülésen kérdést intéztem, és el is fogadtam a válaszát tartalmi értelemben is, mégis fontosnak tartom, hogy felhívjuk erre a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim. A kérdés arról szólt, hogy vajon a fogyasztói csoportok, a különféle MLM-szervezetek és az interneten egyre inkább beinduló, játéknak álcázott gazdasági tranzakciók vajon hogyan kezelhetők a felügyelet részéről.
Az elnök úr világossá tette a bizottság tagjai számára és számomra is, hogy a felügyelet feladata másrétű, a felügyelet feladata a szabályozott piac mechanizmusainak részben szabályozása, részben pedig most már nyomon követése, szankcionálása, figyelése, ugyanakkor az, amiket felsoroltam, azért veszélyes kör, mert összefügg az emberek nehéz helyzetének egyre szembeötlőbb voltával. Arra gondolok ugyanis, hogy sokan a munkahelyük elvesztése vagy bérük, fizetésük egy részének, nagy részének elvesztése miatt gyakorta kerülnek részben a fogyasztói csoportok körébe, részben a különféle MLM- vagy vállalkozásnak álcázott piramisjátékok körébe, olyan internetes értékesítési körökbe, amelyeknek a kockázatait nem képesek felmérni, de azért vállalják, mert erre vannak kényszerülve. Mindannyian találkozunk azokkal az ügynökökkel, akik valamilyen ál-pénzügyi szolgáltatást vagy mást akarnak nekünk eladni, vagy bennünket akarnak arra bírni, hogy lépjünk be abba a körbe, amely szintén majd eladja ezeket. A veszélyei azért nagyok, mert a bukás mindenütt ott van ezeknek az ügyeknek a végén, egyes embereknek a pénzügyi buktája, amit nagyon nehéz kikerülni ezeknek az esetében. Elfogadva egyébként az elnök úr szakmai válaszát, változatlanul ezt mondom, ennek ellenére is fontos, hogy felelevenítsük ezeket az ügyeket, mert a következő időszakban éppen azért fogunk ezekkel találkozni, mert rá lesznek kényszerítve az emberek arra, hogy ezekbe belépjenek, ezekkel foglalkozzanak, és vagy maguk, vagy mások szenvedjenek el veszteségeket.
Tisztelt Ház! Azzal szeretném a mondandómat zárni, hogy Szász Károly elnök úr azt mondta a banki stresszteszt értékelésekor, hogy a stresszteszt egy olyan állapotra készült, amely akkor extrémnek tűnt, és kiderült, hogy ez az extrém a valóság. A következő időszakban tehát én azt javaslom a tisztelt Háznak, hogy bízza meg a felügyeletet a beszámoló tárgyalása után azzal, hogy egyre inkább az ilyen extrémebb helyzetekre készülve végezze eredményesen a munkáját, amit én egyébként kívánok az elnök úrnak és a szervezetnek is.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem