DR. KARDEVÁN ENDRE
DR. KARDEVÁN ENDRE
DR. KARDEVÁN ENDRE vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy felszólalásom elején röviden megemlékezzek egy örömteli véletlenről, mégpedig: az állatok védelméről szóló törvény felülvizsgálatához, jobbításához éppen október 4-én, az állatok világnapján fogunk hozzá. Remélem, hogy a mai napon megkezdett építő jellegű vita végeredménye méltó tisztelgés lesz Assisi Szent Ferenc emléke előtt.
Magyarországon az állatokkal való szoros együttélésnek évezredes hagyományai vannak. A porták körül élő háziállatok jelentős szerepet töltöttek be a magyar nép életében, nagy megbecsülésnek örvendtek. A modern idők beköszöntével az emberek és az állatok kapcsolata megváltozott. A XX. század második felében bekövetkező tömeges városiasodás hatására ugrásszerűen megnőtt a pusztán kedvtelésből tartott állatok száma. Manapság ezek a kedvencek mindennapjaink szerves részét képezik. A magyar háztartások zömében megtaláljuk őket, ami jócskán meghaladja a 30 százalékosra becsült európai átlagot.
Ezzel a folyamattal egyidejűleg az időközben elterjedt intenzív állattartási rendszereket egyre erősebb kritikák érték. Bár ezeket a tartástechnológiákat a tudományos haladás és az emberiség egyre növekvő táplálékigénye hívta életre, rövidesen szembeötlővé váltak a velük járó egészségügyi, környezetvédelmi és etikai problémák. Mindezen okok együttes hatására alakult ki a társadalmi igény a részletes állatjóléti szabályok életbe léptetésére.
Napjainkra kialakult a fogyasztók egy olyan rétege, amely kifejezetten keresi azon termékeket, amelyek előállításánál az állatvédelmi szempontok kiemelt módon érvényesültek. Ezáltal az állatok jóléte a fogyasztók piaci igénye által is előtérbe került. Az előterjesztés kidolgozásában érdemi részt vállaltak az állattartók, az önkormányzatok, a civil állatvédők, tudományos és hatósági szakemberek.
Tapasztalatunk szerint mindenki jobbító szándékkal állt munkához. Ugyanakkor jól mutatja a téma összetettségét, hogy mégis rendkívül eltérő véleményekkel találkozhattunk a választandó megoldások tekintetében. Az állatvédelmi törvény 1998-as elfogadása óta az állattartási kultúra fejlesztésére irányuló kormányzati és civil erőfeszítések nyomán jelentős előrelépések történtek. Minőségi áttörés azonban mindeddig nem következett be.
A területet sújtó legnagyobb és egyre égetőbbé váló problémák továbbra is fennállnak. Szakértők több százezerre becsülik a kóbor ebek számát. Az emberre esetleg veszélyt jelentő ebek kiszűrése nem megoldott. Az állatok kárára elkövetett szabályszegések megfelelő módon történő szankcionálásának eszköztára véges. A kiszabható tételek nem bírnak visszatartó erővel. A Kárpát-medence páratlan természeti értékeire leginkább veszélyt jelentős idegenhonos állatfajok némelyike a mai napig korlátlan egyedszámban tartható, és még sorolhatnám.
Természetesen a jelen gazdasági viszonyok közt különösen nagy figyelemmel kell lennünk arra, hogy felesleges előírásokkal ne terheljük az állattartók százezreit. Ugyanakkor Magyarország kormánya úgy véli, hogy nem szabad tovább halogatni azon határozott lépéseket, amelyek a fennálló társadalmi igények teljesítése és természeti értékeink ésszerű védelme mellett a jelen és a jövő nemzedékek felelős látásmódjának kialakulását is szolgálják. Mindezekre való tekintettel javasoljuk a beterjesztetteket.
(15.30)
Az állatvédelmi törvény módosításának legfontosabb vezérelve a veszélyes ebek témakörében fennálló joghézag megszüntetése mellett a hazai állatvédelmi szabályozás korszerűsítése.
Főbb célkitűzései: a hazai ebtartási kultúra magasabb szintre emelése, az emberek biztonságára potenciálisan veszélyt jelentő ebek kérdéskörének újragondolása, az állatvédelmi szankciórendszer reformja, az állatokkal való felelős bánásmód széles körű terjesztése, bizonyos állatfajok tartásának korlátozása, amely fajok elszabadult példányai gazdasági és természeti károkat okozhatnak.
Az önök előtt lévő törvényjavaslat a fentiek megvalósulása érdekében alakítja át az állatok védelmével és kíméletével kapcsolatos szabályokat. Fontos kiemelni, hogy mindez egy több lépésből álló, a megoldandó állatvédelmi kérdésekkel összefüggő jogi környezetet kérdéskörönként felülvizsgáló folyamat első fázisa. E kezdő lépés célja a legjelentősebb problémák gyökerének kezelése, azok forrásainak megszüntetése.
Tisztelt Országgyűlés! Egyes becslések szerint mintegy 2-2,5 millió kutya él Magyarországon. A gazdátlan ebek száma eléri a százezret. A menhelyek, az ebrendészeti telepek és a civil állatvédelmi szervezetek mentőhelyei tűrőképességük határán működnek. Mindemellett az elvadult kóbor kutyák óriási károkat okoznak a mezőgazdasági haszonállatokban, a vadállományban és az egyéb természeti értékekben.
A nemzetközi tapasztalatok szerint e kaotikus állapot felszámolásának leghatékonyabb eszközei a kutyák minél szélesebb körű egyedi jelölése és nyilvántartása, valamint ivartalanítása. Jelenleg hozzávetőleg az ebek mindössze 5-10 százaléka van transzponderrel ellátva, illetve ivartalanítva.
Mindezekre való tekintettel a következőket javasoljuk. Fő szabályként bevezetjük, hogy minden, csippel megjelölt ebet egységes országos elektronikus adatbázisban kell nyilvántartani. A nyilvánosság és az átláthatóság érdekében a törvény meghatározza az adatok kezelésével kapcsolatos szabályokat. Kimondja, hogy az adatbázisban szereplő információkhoz az állatok védelmében tevékeny hatóságok szakemberei térítésmentesen hozzáférhetnek.
A szabályozatlanul növekvő ebállomány korlátozásához elengedhetetlen, hogy a problémát kezelő hatóságok tisztában legyenek a tartott ebek pontos számával. A bizonytalan becslések helyett e célt szolgálja az ebek önkormányzatok által végzett összeírása. Ennek az intézkedésnek lényeges állat- és humán-egészségügyi vonatkozásai is vannak.
A javaslat törvényi szinten garantálja, hogy az önkormányzatoknak a jövőben is lehetőségük lesz ebösszeírást végezni. Az állami feladatot ellátó helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutását szolgálja az ebkataszteren alapuló ebrendészeti hozzájárulás bevezetése. A törvény garantálja, hogy az önkormányzat döntheti el - mérlegelve a helyi viszonyokat -, kíván-e élni a lehetőséggel. Ezzel egyidejűleg a hozzájárulás jó eszköz a felelős állattartásra való nevelés és a társállatok megbecsülésének javítása terén is.
Az előterjesztés legsürgetőbb célja az emberek biztonságára potenciálisan veszélyt jelentő kutyák kérdéskörének rendezése. A veszélyes ebekkel kapcsolatos szabályozás legfontosabb változása, hogy az ebről fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedése következtében rendelkezhet a hatóság. Ez a kutyák viselkedése hazai és nemzetközi szakértőinek egyöntetű véleménye alapján kialakított változás.
Emellett nagy súlyt kap a megelőzés is. Amennyiben az ebbel találkozó szakember úgy ítéli meg, hogy a fizikai vagy pszichikai állapotából fakadóan veszélyt jelenthet az emberek biztonságára, a hatóság az ebet speciális szakértő bevonásával veszélyesnek minősítheti. Az ebekkel kapcsolatos szabályokon kívül más területeket is érint módosítási szándékunk.
A törvény korlátozza a hazánkban jelenleg gazdasági jelentőséggel nem bíró, prémjükért tenyésztett fajok tartását. Mindezt az indokolja, hogy az ezen fajok - különösen az amerikai nyérc, valamint a nutria - esetleges elszabadulásuk esetén, kiváló alkalmazkodóképességüknek köszönhetően megtelepedhetnek a Kárpát-medencében. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az állatok visszafordíthatatlan természeti, illetve gazdasági károkat okozhatnak.
A törvény megtiltja, hogy a jövőben az élőállatokat nyereményjáték díjaként használják fel. Az esetek többségében a szerencsés nyertesek nincsenek felkészülve a nyert állatok megfelelő körülmények közti tartására, ezáltal azok jóléte veszélybe kerülhet. Mindez veszélyezteti a felelős állattartás alapelveinek érvényesülését.
A törvénymódosítás érinti az állatokon végrehajtott küllemi beavatkozásokat. A jelenleg hatályos kusza szabályozás tisztázása érdekében a törvény előírja, hogy csak olyan szépészeti beavatkozás végezhető el, amely a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározásra kerül. Az állatok kárára történő cselekmények hosszú távú visszaszorításának hatékonyabb eszköze a tudatformálás. Az állatjóléti szabályok megsértése gyakran abból következik, hogy a mulasztó nincs tisztában az állatok igényével, esetleg nem tekinti őket érző lénynek. A tudatlanság, a téves beidegződés, illetve a szemléletmód legkönnyebben oktatással változtatható meg. Éppen ezért a törvény a jövőben lehetővé teszi, hogy aki állatvédelmi előírást sért, azt állatvédelmi oktatáson való részvételre lehet kötelezni. Amennyiben egy állattartó szándékosan vagy ismételten szegi meg a felelős állattartás szabályait, a törvény biztosítja a hatóság számára azt a speciális lehetőséget, hogy további feltételekhez kösse, esetleg korlátozza az állattartást.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és szavazatukkal támogassák az állatvédelmi törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépését.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
