SÁRINGER-KENYERES TAMÁS
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Elnök úr, köszönöm a szót. Az állatvédelem témakörében mindig szívesen szólalok meg, hiszen magam is állatkedvelő ember vagyok. Nagyon sok nagyon jó hozzászólást hallhattunk itt az előzőekben, szinte azt mondom, hogy már majdnem mindent el is mondtak, amit szerettem volna elmondani, de egy kicsit sarkítva mindenképpen kiemelném azt, hogy veszélyes állat nincs, veszélyes gazda van. Az állatok természetüktől fogva olyanok, amilyenek; amit hagyunk nekik, azt fogják visszatükrözni és visszaadni nekünk.
Valóban nagyon fontos kérdés az állatok védelme, így a kutyák védelme is, és az is fontos, hogy a vidéken uralkodó állapotokon valamilyen formában segítsünk, és nyilvántartásba vegyük ezeket a kóborló állatokat, amelyeket különböző oknál fogva utcára tettek az emberek, vagy éppen azzal, hogy nem adtak nekik enni, az utcára kényszerítették őket. Nagyon nagy a felelősségünk ebben az ügyben, ezért láttam és vettem nagy örömmel az előterjesztésben, pontosabban a törvénymódosításban azt a részt, amikor is arra kötelezik a hanyag állattartót, hogy oktatáson vegyen részt, ahol elmondják neki, hogy egy állatnak mi az igénye, és mi az az életszükséglete, amit minimálisan be kell tartani.
Korábban hozzászóló képviselőtársaimmal egyetértve, kicsit kisarkítva azt tudom mondani, hogy a panelházakba bekényszerített ebek tartása is - véleményem szerint - bizonyos fokú “állatkínzás”. Ezt idézőjelben mondom, hiszen nagyon jól is lehet ott tartani, és sokat lehet vele törődni, de amit általában tapasztalhatunk, hát az nem kifejezetten ezt mutatja.
Az, hogy az önkormányzatoknak - és itt egy félreértést vélek észrevenni - nem kellően kihangsúlyozott az a tétel, hogy ez a 3500 forint, ami az ebek tartása után befizettethető, ez tulajdonképpen feltételes módban van, és az illetékes önkormányzat, ha jól értelmezem, maga dönthet róla, hogy valójában érvényesíti-e a 3500 forintot, vagy továbbra is az ő településén, településkörzetében az állatok ingyen és bérmentve tarthatók. A kivételek között, én is szeretnék csatlakozni, támogatandó a magyar kutyafajtákat, tehát ezt módosító javaslatban be is fogjuk adni, hogy kerüljenek az ebadó alóli kivétel kategóriájába, többféle oknál fogva. Bár, ahogy elhallgattam képviselőtársaimat, már azt hiszem, itt nem fog senki sem fizetni ebadót, ugyanis ha kivételt fog képezni, mondjuk, a mentálhigiénés problémákkal küzdők ingyenes kutyatartása, akkor itt előbb-utóbb mindenki be fogja jelenteni, hogy mentálhigiénésen tartja a kutyáját, mert jót tesz az ő szellemi épülésének, és egyéb ilyen gondok miatt. Tehát a kivételek kapcsán érdemes átgondolni, hogy mi az, amikor kivételt adunk, és mi az, amikor ne vegyük el a lehetőséget, hogy ezt a 3500 forintot az adott önkormányzat be tudja szedni a kutyatartóktól.
Arról, hogy mire történik a 3500 forint felhasználása, a törvény rendelkezik. Nem tudom, mennyi pénz fog ebből befolyni, de szintén képviselőtársamhoz csatlakozva csak üdvözölni tudná az ember, ha ezek a pénzösszegek azokhoz az úgynevezett állatmenhelyekhez kerülnének, amely állatmenhelyek óriási lelkesedéssel, elhivatottsággal igyekeznek gondoskodni a kóbor állatok jövőjéről vagy egyáltalán az életben maradásukról, hiszen olyan költségeket, terheket, munkákat vállalnak, amit igazából senki nem köszön meg nekik; elhivatottságból teszik a dolgukat.
(16.20)
Persze mondhatnák, hogy régen jó üzlet volt a kutyákat összegyűjteni, mert el lehetett adni különböző gyógyszeripari cégeknek és másoknak. Nagyon remélem, hogy ez a mai világban már nem fordul elő, és akik kutyamenhelyeket működtetnek, azok állatbaráti felfogásból foglalkoznak az állatokkal. Megérdemlik a segítséget. Én több állatmenhelyen is jártam. Zala megyében - amely államtitkár úrnak ismerős lehet -, nagyon kevés kutyamenhely van, ahova az ember az élet kényszere által a kutyáját viheti, hiszen ne feledkezzünk meg arról, hogy egy embernek nagyon sok esetben nem azért kell a kutyáját az utcára tenni, mert nem szereti azt az állatot és így gondolja, hanem azért, mert arra kényszeríti az élet, például egy kertes házból egy panellakásba kell beköltöznie, mert az anyagi helyzete így alakult. Ilyen esetben hova vigye az állatot, hova tudja tenni? Új gazdát keresni neki szintén problematikus. Ilyenkor jók az állatmenhelyek. Zala megyében például Nagykanizsán van egy állatmenhely, de talán Zalaegerszegen és Tapolcán is, ezek azonban elég nagy távolságra vannak egymástól. Szerintem az állatmenhely-tulajdonosok egy kicsit rejtőzködő életmódot élnek, hiszen tele vannak ellátandó állattal. Tényleg jó megoldás lehet az, ha a 3500 forintból valamennyi jut ilyen célokra is.
Azt is pozitívnak értékelem, hogy az állatok csonkítása teljes mértékben tilos, pontosabban bizonyos határok között tilos, hiszen van olyan, hogy a munkakutyákat nem lehet a vadászatban úgy dolgoztatni, ha bizonyos szükséges csonkításokat nem végeznek el rajtuk.
Ha a törvény szövege szerint haladok tovább, a következő az, hogy élőállatot tilos nyereményjáték díjaként használni. Én ezt egy kicsit szigorúnak tartom, mert valójában nem oldjuk meg vele a húsvéti nyúl- és csibeajándékozási problémát, illetve az olyan szokásos ajándékozásokat, amelyek bizonyos ünnepekhez kötődnek. A nyereményjátékokkal kapcsolatban a bizottságban elhangzott egy vélemény, már nem emlékszem pontosan, hogy kinek a részéről, de az illető nagyon jó megoldást javasolt: ha valaki nyereményjátékot valósít meg egy programon belül, akkor a szerencsejáték szabályai szerint kelljen eljárnia, és akkor meg fogja gondolni, hogy állatot nyereményként felajánljon-e vagy sem. Tehát vannak olyan esetek, hogy ha egy másik vonatkozó törvényt betartanánk, akkor már nem is biztos, hogy problémát jelentene és szabályozni kellene. Nem akarom idecitálni, mert nem idevaló problémakör, de ma kaptuk a híreket, hogy egy csomó televízióadót megbüntettek azért, mert szerencsejátéknak minősülő telefonos játékokat sugároztak, és most ki kell fizetniük a különbséget. Elnézést kérek ezért a kis kitérőért. Az élőállatok kapcsán Font Sándor elnök úrral szeretnénk beadni egy módosító javaslatot, amelyben lehetőséget kapnának bizonyos esetekben az ilyen célra történő ajándékozásra a rendezvényszervezők, akiknél ez szokás.
A szőrméjükért tartott állatok esetére mindenképpen ki kell térnem. Úgy ítélem meg, nekünk Magyarországon semmi olyasmit nem szabad bevállalnunk, ami bármilyen versenyhátránnyal járhat az európai uniós tagállamokkal szemben. Minden olyan állat tartását engedélyezni kell Magyarországon is, amely az Unió bármelyik tagállamában engedélyezve van. A törvénytervezet a csincsilla és az angóranyúl tartását engedélyezi. Szeretnénk, ha ezt kibővítenénk a nyérccel és a nutriával, mert nem lehet tudni, hogy mikor melyiknek van piaca, és akkor ne kelljen azonnal törvénymódosítással előállni, hogy az állattenyésztők akár a szőrméjükért is tarthassák ezeket az állatokat. Itt is szeretnénk némi lazítást elérni és javaslatot tenni arra, hogy ennek a négy állatnak - csincsilla, angóra, nyérc és nutria - a tartására lehetőség nyíljon. Valamint azt is nyugodtan hozzá merem tenni, hogy azoknak az embereknek, akik szőrmeállatok tartásával foglalkoztak vagy foglalkoznak, még mindig megvan a beruházott ketrecük, amit másra nem igazából lehet használni. Arra is gondolni kell, hogy ezeknek legalább az amortizációs idő végéig ki kellene futniuk, tehát nem az első állomány leöléséig, hanem addig, ameddig a beruházás értékét veszti, azaz olyan állapotba kerül, amikor már nem felhasználható. Valami ilyesmire is gondoltam.
Az őshonos kutyafajtákat és a szőrmeállatokat már említettem. E késői órán nem ismétlem meg azokat, amiket korábban már elmondtak képviselőtársaim.
Összességében azt tudom mondani a saját magam és a KDNP részéről: jó, hogy ez a törvény megújul és kiegészül új pozitív elemekkel is, annak ellenére, hogy van néhány olyan kötelezettség, amit azért építünk be, mert az európai uniós harmonizációnak is meg kell felelnünk. Mi támogatni fogjuk azzal a feltétellel, hogy az előbb említett témakörökkel kapcsolatban módosító indítványokat áll szándékunkban benyújtani. Ahogy hallgattam képviselőtársaimat, ebben támogatni fognak bennünket, ellenzéki oldalon is és a mezőgazdasági bizottság többségi oldalán is.
Megköszönöm a figyelmet. A továbbiakban is szeretnék részt venni a vitában, és esetleg olyan módosítással előállni, amit szükségesnek tartanék. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
