DR. TÓTH JÓZSEF
DR. TÓTH JÓZSEF
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1990. szeptember 30-án tartották az első szabad helyhatósági választásokat. Az önkormányzati rendszer azóta több mint két évtizedes fejlődésen ment keresztül. A közigazgatási rendszer megkerülhetetlen része lett. Szeptember 30-a a helyi önkormányzatok napja, kifejezve, hogy az első helyhatósági választások napja a demokratikus jogállam kiépítésének meghatározó eredménye. Fontos erről e falak között emlékezni, hiszen ebben a teremben fogadta el 98 százalékos többséggel a rendszerváltó Országgyűlés az európai értelemben is modern, demokratikus önkormányzati rendszert szabályozó törvényt.
Értékké vált mindannyiunk számára a helyi demokrácia, az önkormányzati önállóság. Ekkortól a települések lakosai is résztvevői, alakítói, nem csak elszenvedői a döntéseknek. Az 1990-94 közötti időszakban történt meg az önkormányzati rendszer alapjainak lerakása. Az alrendszer ekkor nyerte el karakterét. Ma az önkormányzati rendszer látja el a közszolgáltatások többségét, a lakosság számára elérhető közelségben vannak. Az állam az elmúlt két évtizedben folyamatosan újabb feladatokat adott át az önkormányzatoknak, sokszor forrás nélkül. Az önkormányzati rendszer súlya növekedett. Ma körülbelül 4500 önkormányzati feladatot közel 300 törvény ír elő. A 21 év eredményei tárgyiasulnak beruházásokban.
Legalább ilyen értékes az a hozadék, amely az önkormányzati jogok felelősségteljes alanyává tette a választópolgárok közösségét. Megvalósul a helyben igényelt és az önkormányzatok által biztosított szolgáltatások napi lakossági ellenőrzése, a döntéshozatal demokratizmusa. Meggyőződésem, hogy a közszolgáknak kijár a tisztelt Ház elismerése és köszönete. Köszönet érte.
Tisztelt Országgyűlés! Mit hozott az önkormányzatoknak az elmúlt közel másfél év? Azt, hogy bűnbakként az állam célkeresztjébe kerültek, stigmatizálva, mint az államadósság emelkedésének okozói. Ezzel szemben a valóság az, hogy az önkormányzati rendszer teljes adóssága az államadósság 5-6 százaléka. Az adósságállomány többsége közel 100 helyhatóság felelőtlen gazdálkodásának következtében keletkezett. Újabb fedezet nélküli kötelező feladatokat hozott. Az ígért feladattal arányos finanszírozás helyett 2011-ben mintegy 80 milliárd forintnyi forráskivonást hozott.
És még valamit. A bizonytalanságot. Bizonytalanságot az önkormányzati rendszer átalakítását illetően. Huszonegy év hosszú idő, és tudjuk jól, hogy az önkormányzati rendszeren is van igazítanivaló. Ez az igazítás csak akkor lesz eredményes, ha azt hozzáértők és nem műkedvelők végzik. A májusban megismert, azóta sokak által megtagadott úgynevezett koncepción kívül ellentmondó hírek vannak. És amit tudunk, az is inkább elkeserítő. A kormány álláspontját, az átalakítás fő irányait nem hozták nyilvánosságra. Úgy látszik, hogy a kormány szándékát a települések lakói, az önkormányzatok alanyai elől titkolják.
Tisztelt Ház! Ez az év hozott egy alaptörvényt is, amelynek rendelkezései minimalizálják az önkormányzatok alkotmányos garanciáit. Az oktatás és az egészségügy átalakításának oly gyakran változó hírei az önkormányzatiság kiüresedésének irányába mutatnak. A fülkeforradalom hevében sem kellene megfeledkezni arról, amit Magyary Zoltán mondott: a közigazgatás az emberekért van. Az embereket csak a magyar közigazgatás tudja kiszolgálni. A közigazgatás átalakításának folyamatáról írva Mártonffy Károly Bismarck szavait idézi, amely szerint: “A reformok fáradságos munka és kölcsönös előzékenység, a lépésről lépésre haladás gyümölcsei. Nem szöknek elő Minervaként, készen Jupiter koponyájából.”
Az eddigiekből a fáradságos munka helyett rögtönzés, a változtatásokat megalapozó hatástanulmányok, számítások hiánya, a kölcsönös előzékenység helyett az erőteljes állami centralizáció, a lépésről lépésre haladás helyett a mindent egyszerre, azonnal megváltoztatni akaró, hamis küldetéstudat érzékelhető. Az eddig ismertté vált változásokból, elképzelésekből úgy tűnik, hogy a javaslatokat kiagyalók inkább hatalomtechnikusok, mint szakemberek. A minisztériumi könyvtárak polcairól nem Magyary műveit, hanem a második tanácstörvényt vették le, ihletet meríteni újjáépítő munkájukhoz.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
