VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is nagyon fontosnak tartom elmondani azt, hogy immár sokadik alkalommal egy helyben toporgunk devizahiteles-ügyben. A kormányzat hol jobbra lép, hol balra, érdemi cselekvés, érdemi előrelépés nem igazán történik, illetve csak annyira apró lépésekben, ami jóformán említésre sem méltó.
A Jobbik, mint ismeretes, ezzel szemben egy aláírásgyűjtő akciót indított, és azt szorgalmaznánk - itt is, az Országgyűlésben meg is tettük egyébként már javaslatok formájában -, hogy változzon meg ez a mostani helyzet, és végre mondjuk ki, hogy kik az igazi felelősök azért a devizahiteles-válságért, ami Magyarországon jelenleg kialakult. Mi ugyanis azt indítványozzuk, hogy állapítsuk meg egyértelműen a pénzintézeti szektor felelősségét, állapítsuk meg, és tegyük számszerűsíthetővé oly módon, hogy a devizahitelek felvételekor érvényes árfolyamán forintosítani kelljen a meglévő hitelállományt, és ilyen módon a bankok essenek el attól az extraprofittól, amit megpróbáltak a magyar emberek kárára bezsebelni.
Nyilván meg kell magyarázni ebben a helyzetben, hogy miért várjuk el a bankoktól, hogy a hitel felvételekor érvényes árfolyamon folyósítsák a devizahiteleket, illetve miért várjuk el, hogy ezeket a terheket magukra vállalják. Először is, amikor arról beszélünk, hogy devizahitelezés történt Magyarországon, akkor azért egy dolgot le kell hogy szögezzünk: a devizahitelezés ebben az esetben nem azt jelentette, hogy bárki is a forinton kívül más devizát látott volna az ügylet során, ez ugyanis nyilvánvalóan csak a bankok könyvelésében jelent meg, és arra szolgált, hogy az adósok tartozását a bank devizában tartsa nyilván. Ugyanis mi történt? Akkor, amikor megtörtént a hitel folyósítása, a bankok forintot folyósítottak, akkor, amikor fizet az adós, fizet a hitelfelvevő, akkor forintban fizet. Egyvalahol jelenik meg jellemzően svájci frank ezeken a szerződéseken: a bankok kimutatásain.
Különösen érdekes a bankoknak az az érvelése, amikor azzal érvelnek, hogy miért is várják el a megemelt árfolyamok miatt a megemelkedett törlesztőrészletek fizetését a magyar lakosságtól. Ők ugyanis azzal érvelnek, hogy ezek olyan hitelek, amelyeket ők is külföldről, jellemzően Svájcból származó hitelekkel fedeztek, és mivel az ő forrásköltségük is megemelkedett, ezért joggal várják el, hogy a magyar lakosság ebből a megemelkedett törlesztőrészletek formájában vegye ki a részét, hiszen egyébként veszteség éri a bankot.
A csavar a dologban csak az, hogy ha megnézzük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapját, akkor érdekes adatokra bukkanhatunk, és teljesen egyértelművé válik, ha megnézzük az eszközoldalt és a forrásoldalt egyaránt, hogy nem igaz a bankok érvelése, miszerint a hazai devizahiteleket külföldi forrásból fedezték. Jelentős mértékű külföldi forrásbevonás, kijelenthetjük, a bankok részéről nem történt a devizahitelezés magyarországi folyamatában. Amit a bankok állítanak, az nem egyéb, mint hogy úgynevezett carry trade hitelezés történt, azaz egy alacsony kamatozású deviza, ebben az esetben a svájci frank felvétele történt hitel formájában a bank részéről, majd ezt aztán magas kamatozású célországban, Magyarországon, forintban folyósítva helyezték ki, és ilyen módon az árkülönbözetet, a bank hasznát, a bank marzsát ez a bizonyos kamatkülönbség adja, amin a bank keresni tud. Ez azonban nem igaz. Ahogy mondtam is, nem igaz a bankoknak az az állítása - és ezt különösen fontosnak tartom hangsúlyozni -, hogy külföldi hitelekből fedezték a hazai hitelállományt.
Kijelenhetjük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének nyilvántartása alapján, hogy 1626 milliárd forint értékű a második negyedév végén idén a bankoknak az egyéb devizában történő hitelfelvétele, és 7617 milliárd forint értékű a hitelkihelyezés. Ez az “egyéb deviza” jellemzően svájci frank. Nem történik tehát egyéb, mint az, hogy önök jelenleg ezzel a kis tilitolival, ami itt folyik az Országgyűlésben immár sokadjára, asszisztálnak ahhoz, hogy a bankok az általuk realizált árfolyamnyereséget zsebre tehessék.
Nem történik egyéb, mint hogy önök jelenleg kétharmados parlamenti felhatalmazással nem mernek szembeszállni - mert még így is túl gyengék - a bankszektorral. Nem mernek szembeszállni, nem mernek a magyar emberek oldalára állni, és nem merik az érdekeiket képviselni.
Feketén-fehéren bebizonyítható a számok alapján, hogy ezt az árfolyamnyereséget valaki zsebre tette. Feketén-fehéren bebizonyítható a PSZÁF kimutatásai alapján, hogy a bankok érvelése, amely szerint svájci frankban jutottak ők maguk is hitelhez, nem igaz, ez hazugság. Ez a pénz náluk keletkezett, ők teszik zsebre.
Mi tehát semmi egyebet nem kérünk, mint hogy méltányosan, valóban az üzleti költségek alapján történjen meg az elszámolás, és a felvételkori árfolyamon történjen meg ezeknek a hiteleknek a forintosítása, mert ez az egyetlen méltányos és követhető eljárás. Annak érdekében, hogy ezt a megoldást a kétharmados parlamenti felhatalmazással rendelkező kormánykoalícióból kikényszerítsük, tovább fogjuk folytatni az aláírásgyűjtést addig, amíg több száz ezer embert magunk mögött nem tudhatunk, és - ahogy fideszes módra mondani szokás - szociális konzultációt nem folytatva, önök elé nem tudjuk tárni annak az egyértelmű eredményét, ki a felelős a kialakult helyzetért, és kinek kell fizetnie a révészt.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
